129110. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tűzálló termékek előállítására
12 9110. 3 lott kromitfrakciót felfelé már 0,1 mm-nél elvágjuk. A. fent említett új fogásnak sajátos hatása a finom elosztású magnéziának a kro-5 mitmasszához való adagolásával kapcsolatosan már akkor is érvényesül, ha a hozzáadott magneziamennyiség elégtelen ahhoz, hogy a régebbi eljárással feltűnően jobb eredményeket adjon, pl. ha a magló nézia az egész anyag mennyiségének csupán lOo/o-ára rug. A legkedvezőbb összetétel, úgy mint az eredeti eljárásnál 20— 10 rósz magnézia és 80—60 rész kromit keverési aránynak felel meg. Ha a mag-15 uezit mennyisége 20o/ 0 alá süllyed, a hőmérísékletváltozásállóság már érezhetően csökken. A legkedvezőbb magneziamennyiség, mely különböző körülménytől, különösen a kromit minőségétől is függ, cél-20 szerűen kísérletileg állapítható meg. A magnéziát nyers magnezitnek zsugorodásig való égetésével állítjuk elő a zsugormagnezit előállítására szokásos módon, még pedig célszerűen mészben szegény, 25 vagyis 0,5—2,51 a CaO-t tartalmazó magnezitekből. Zsugormagnezia helyett megömleszlelt magnéziát is használhatunk. A kromitek közül a kemény krómvasércfajták alkalmasak, melyeknek Cr2 0 3 tartalma 30 mintegy 38 -50% között fekszik. A krómban dúsabb fajták azonban magasabb áruk folytán kevósbbé jönnek tekintetbe. Az eljárással a kromiíot igen kedvező eredménnyel égeSeÜen állapotban is dolgoz-35 hatjuk fel. V-z azonban nem zárja ki a kromit előzetes égetését. Az égetelíien kromitőrleménynek és magnézia-finomlisztnek benső keverékéből álló masszát víz hozzáadásával, esetleg kötődő anyag alkalmazásával formázzuk, szárítjuk, majd pedig 1400 és 1600 C° közötti hőmérsékleten égetjük. Kötőanyag gyanánt szulfiüúgot, melaszt, dextrint vagy más szokásos szerves vagy szervetlen kötő-45 anyagot, pl. vízüveget, magnéziumszulfátot használhatunk. A 800522. számú francia szabadalmi leírás oly kromit-magnézia köveket ismertet, amelyek 50—90 s. r., célszerűen 50—70 s. r. 50 kromiíot és ,10—50 s. r., célszerűen 30—50 s. r. magnéziát tartalmaznak, amidőn a magnézia finomliszt, esetleg durva szemcsék alakjában, a kromit pedig csupán durva szemcsék alakjában van jelen. A 55 finomliszt frakció szemcsénagyság-hatá'ra 0,5 mm-nél fekszik, míg a durva szemcsék nagysága 1—5 mm között van. Ezen ismert eljárástól a találmány szerinti abban tér el, hogy a kromitmennyiség a magnéziáét meghaladja és hogy a mag- 60 nézia túlnyomó része finomra elosztott, 0,5 mm-nél jóval kisebb szemű, célszerűen legfinomabb liszt alakjában van jelen, mindenek előtt pedig abban, hogy a kromitőrleményből a 0,5 mm-t meg nem 55 haladó felső határáig terjedő szemcsenagyságokat eltávolítjuk. Az eltávolítandó kromitfrakció szemcsenagyságaira megadott 0,5 mm felső határ jelentősége a mellékelt diagrammból tű-' 70 nik ki, amely 70% kromitből és 30o/o magnezitből álló keverék esetén tünteti fel a hőmérsékletváltozásállóság és hidegnyomószilárdság változását a kiválasztott kromitfrakció felső határának emelkedésével. 75 A teljes »a« vonal a hidegnyomószilárdiságol, a szaggatott »b« vonal pedig a hőmérsékletváltozásállőságoí jellemzi. Az abscissza tengely a kromitszemcsék nagyságának alsó Jiatárát, az ordináták belsői 80 számsora a rezzentési számokat, a külső számsora pedig a hidegnyomószilárdságokat kg/cm2 értékben jelenti. A használt kromit elemzési adatai a. következők: 85 Si02 4,29o/o Fe9 Ö~ 16,750/0 90 A diagrammból kitűnik, hogy a kísérleteknél használt kromitféleség esetén a kezdettől fogva már meredeken csökkenő hi- 95 tíegnyomőszilárdság akkor éri el a legKisebb értéket, ha a kiválasztott kromitfrakció első szenicsienagyság-határa kb. 1 mm-re rúg. Másrészről kitűnik az is, hogy a hőmérsékletváltozásállóság legmagasabb 100 értékét már elérte, ha az eltávolítandó, szemcsenagyság felső határa 0,2 mm vagy ennek közelében fekszik és hogy a felső határ emelésével az már nem emelkedik. Megemlítendő, hogy a hőmérsékletváltor 105 zásállóságra vonatkozó próbákat megszakítottuk, ha a kő 70 rezzentési sérülés nélkül állott ki. Ennélfogva a görbe azt mutatja, hogy mily pontnál értük el ezt az állapotot. A rezzentési számot 70 fölött 110 nem vizsgáltuk', mert ennek üzemben je^
