129062. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciklopentanopolihidrofenantrénvegyületek előállítására

2 129062. libben az esetben az oxidálószer kiszámí­tott mennyiségeivel először is a jelenlevő primer hid roxilcsopor tokai oxidáljuk. Ha másrészt a primer hidroxiJesopofrtokal 5 vagy más oxidálható csoportokat fenn akarjuk tartani, akkor azokat olyan cso­portokká kell átalakítani, melyek pl. hi­drolízissel újra hidroxilcsoportokká 'alakít­hatók vissza. Ez pl. részleges é.szlerezés-10 sei, halogéiiezéssel vagy másefféle módon vagy, előnyösebben, részleges éterezéssel végezhető, pl. úgy, hogy a vegyületeket Iriaril-melil-haloidokkal hozzuk behatásra, melyek megfelelő iminkafel lé lelek esetében 15 csak a primer, de nem a szekunder hídro­xilcsoportlal lépnek reakcióba. Minden eselben a megvédendő hidroxilcsoporlokal olyan csoportokká kell átalakítani, melye­ket az oxidálószer nem támad meg lé-20 nyegesen. Lehet azonban részben helyette­si lelt hid roxilcsopor los oxi származékokból is kiindulni, hogy a megfelelő oxo-oxi-szár­mazékokhoz, pl. észterekhez, éterekhez! vagy máseffélékhez jussunk. 25 A reakciólermékek feldolgozását ismert fizikai vagy kémiai módszerekkel végezhet­jük, pl. álkristályosítással, szublimálással, a.dszorbeálással vagypedig úgy, hogy a rcakciólermékekel ke ton reagensekkel, pl. 30 fenilhidrazinnal, szemikarbaziddal, hídro­xila.mi.nnal és má.seffélékkel hozzuk be­hatásra. Az alábbi példákkal a találmány kö­zelebbi megvilágítását célozzuk. 35 1. Példa: 0,32 g letraoxi-pregiient 9,3 cm3 ciklo­hexanonban feloldunk és az oldatot 1(X) C°-ra .melegítjük. 0,9325 g ahimíniumizo­propilát hozzáadása után az egészet to-40 vábbi 15 percig 100 C°-ra melegítjük, mi­közben a reakciófolyadékon lassú nilro­génáramot vezetünk át. Végül a ciklo­bexanonl gőzzel ledesztilláljuk és a ma­radékot kiéterez.zük. Az éteres oldatot híg 45 kénsavval való megisavanyitás után. híg nálriumkarbonátoldatlal és vízzel mossuk, szárítjuk és elgőzölögletjük. Ha a kapóit maradékkal macskákon, melyeknek mel­lékvesemirigyeit el lávolítottuk, próbákat 50 végzünk, úgy annak hálása a kiindulási anyagéhoz képest fokozottnak mutatkozik. Az oxidálást krómsavval is végezhetjük, de ebben az 'esetben ajánlatos a gyűrűben levő kettős kötést az oxidálószer hatásától 55 bróm hozzáadásával megvédeni. Vegyi oxidál ás helyett eljárhatunk a következőképien is: Aű,6 -belraoxiprégnéji-3.17.20.21-nek vizes dioxánban való oldalát sörélesztő kisaj tolásával kapott lébe he­lyezzük. Ezután a keveréket acetobacter 60 isuboxydanssal beoltjuk és körülbelül 14 napig 25—30 C°-on tartjuk. Ezt követőteg a reakciőkeveréket éterrel kivonatoljuk; Az éteres oldatokat nátriumkarbonátoMat­tal és vízzel mossuk és vákuumban szá- 65 razra bepároljuk. A maradékot Girard­reagenssel kezelve, híg acelonból való ál­krislályoisítás után At ,r r pregnendion-3,20-diol-17*.21-et kapunk. 2. Példa: 70 Telraoxi-pregnent ismert módon, pl. az egyik hidroxilcsoport éterezésébez kiszámí­tott mennyiségű trilil-kloriddal végzett ke­zeléssel, a 21-mono-lrililélerré alakítunk át. Ezután az eljárást az 1. példában meg- 75 adott módon folytatjuk, amikor is az éter lehasítása után a 3.20-dikelo-17.21-dioxi­pregnenl kapjuk. 3. Példa: 0,1 g 21-oxi pregnendiont glicerinfürdőn 80 visszalblyalásra állított hűtő alkalmazásá­val 110 C° fürdőhőmérséklelen 0,1 g alu­míniiimizopropilátlal és I cm3 benzin és 1 cm" száraz acélon keverékével 15 ó\-\n át főzünk. A reakcióoldatot élei- hozzá- 85 adása ulán híg kénsavval kivonatoljuk, az éteres oldalol ismételten vízzel mossuk és szárítás után elpárologtatjuk. !Az oxidá­lási termékei világos olaj alakjában kap­juk, melyből álkristályosítással a 21-alde- 90 hido-pregnendion-3.20 szigetelhető el. Ha a 21-oxi-pregnenol-3-oii-2()-at azonos módon oxidáljuk, akkor ugyanezt a 21-:aldehido-pregnendion-3.20-at kapjuk. 4. P é 1 d a : 95 1 g 3.17-dioxi-17-etJniIandroszten(! 500 cm3 éterben feloldunk és,az oldalot körül­belül 300 cmi! -re besűrítjük. .150 cm 3 szén­lelrakloridnak és nyomokban piridinnek hozzáadása után 1 óra folyamán, 0 5 C° 100 hőmérséktelen, kavarás közben 0,5311 g brómnak 60 cm3 széntelrakloridban való oldatát csepegtetjük be. Végül az egészet vákuumban 20-25 C°-on bepároljuk és a bcpárlás maradékát metanollal összedör- 105 zsöíjük. Az eredmény 1,25 g dibromid, mely 122-125 C°-on olvad. A kapott dibromidból 1,2 g-ot. 75 cm3 száraz éterben feloldunk és az oldatot 0,7 g ozmiumtelroxid hozzáadása után 110 óra no hosszal állni hagyjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom