129062. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciklopentanopolihidrofenantrénvegyületek előállítására
12006 2. 3 A kicsapolt ozmiumészlert hasítás és brómmentesítés céljából 140 cm3 öO n /o-os vizes alkoholban felvesszük és az joldatoí, 11 g nálriumszulfit és 5,5 g cinkpor hoz-' 5 záadása után 2'/2 óra hosszat kavarás. és nitrogén átvezetése közben forraljuk. Ezután a terméket a kicsapódott nátriumozmiumszulfitről leszűrjük és a szűrletet kiéterezzük. Az éter Icpárolása után kapo|L 10 maradékot (200 mg) aceton és víz keverékéből végzett", krislályosílással tisztítjuk. A kapott 20!) (/-on olvadó anyag a mellékvesekéreg hormonjainak minden tulajdonságával rendelkezik. Az így előállított 15 anyagbői 2,06 g-ot 110 cm3 loluolban és 20 cmi! ciklohexanonban 110 (Ara hevítünk. Ezulán 2,(i() g alumíniumizopropilálot adunk hozzá és a reakciőoldalol 1 óra hosszat 110 C° fürdőhemérsékleteu larl-20 juJí. Most a termékei ciklohexanon átmenetének megszűntéig gőzzel desztilláljuk. A desztilláció maradékát éterrel felvesszük és :az éteres kivonatot híg kénsavval és vízzel mossuk. 25 Az éter elpárologlalásakor először az etmil-teszloszleron csapódik ki, melynek olvadáspontja 200 0°. Az elgőzölöglelel! anyaglúgokból acelonból töiiénő kristályosítással 230" 233 CD -on olvadó terméket 30 kapunk. Mellékveséjétől megfosztott macskán végzett Coríin-próba 1 ing mennyiségű termék teljes hatásosságát igazolja. 5. Példa : 500 mg p.regnen-triol-(17, 20, 21)-on-3-at 35 10 cm 3 piridinben feloldunk. Ez oldathoz 140 mg (1,1 M-ol) Irifenilklórmelánt adunk és az egészet 1 óra hosszat forrásban levő vízfürdőn melegítjük. Ezulán a piridint vákuumban ledesztilláljuk és a maradékot 40 éterben feloldjuk. Az éteres oldatot nátriumbiszulfállal, nátriimibikarbonáltal és vízzel mossuk. Az éter lepárolása után a maradékot .acelonból átkristályosítjjuk. A kapott termék olvadáspontja 199-200 (A 45 A vegyület oxidálásál a 3. példában megadott módon végezzük. A mono-triiiléler oxidál ására következőkép is járhatunk el: Az étert jégecelben feloldjuk, az oldat-50 hoz 950/0-os 'ecetsavban feloldott krőmtrioxidot adunk és! a keveréket 12 óra hosszat szobahőmérsékleten állni hagyjuk. A krómtrioxici feleslegének eltávolítására az oldathoz metilalkoholt adunk és ezután 55 a Iritilmaradék hasítására a keveréket sósavnak jégeceles oldalával kezeljük. A trifenilmetilklorid eltávolítása után viszszamaradó oldatot éterrel kivonató Íjuk1 ,, az éteres oldatot nátriumkarbonátoldaltaí és vízzel mossuk és szárazra bepároljiuk, 60 A maradékból A4,,--pregnendion-3.20-diol-17.21 szigetelhető el. A Iritilmaradék hasílását sósav helyeit bróinhidrogénsavval, melyei előnyösen közömbös szerves oldószerben feloldottunk, 65 vagy előnyösen .alkoholban vagy dioxánban vagy bármely más vízben oldható szerves oldószerben feloldott kénsavval is végezhetjük. 0. P é I d a : 70 100 mg A.(,rrPre gn''Jiói()]]-(3,20)-ol-2í-et 1 cm'1 toluol és ciklohexanon keverékében feloldunk és az egészei száraz, oxigénmentes nitrogén bevezetése közben 15 percig forraljuk. Ezt kövelőleg 52 mg alumínium- 75 izopropilálol adunk hozzá és a keveréket 4 óra hosszat visszafolyatásra állított hűtő alkalmazásával forraljuk. Miután a keveréket nilrogénáramban lehűlni hagytuk, az 500 cm"» frissen desztillált éterrel 80 hígítjuk, n/1 sósavval jól összerázzuk, vízzel .semleges kémhatásig mossuk és gőzzel desztilláljuk. A maradékot éterben oldjuk az éteres oldatot szárazra bepároljuk és a maradékot vákuumban szárítjuk. A leírt 85 módon 70 mg anyagot kapunk, mely a macskapróbában kb. kétszer akkora mellékvesehormon-liatású, mint a kiindulási anyag. Az anyag éteres oldatából híg nátrium- 90 karbonátoldattal savanyú frakció további mennyiségei elszigetelhelők. Ezulán A^Ő-pregnendion-(3,20)-al-21 -el szigetelünk el, amikor is óvatosan kell eljárni, hogy ez aldehid ne oxidálódjék. Tisztítása álkristá- 95 lyosílással, kromatográfos .analízissel, szublimálással, vagy másefféle módon végezluelő. Hidrogénfelvevőként cíklohexanoji. helyett más ketonokat, pl. benzofenonl vagy i00 másefféléket is alkalmazhatunk. A reakciófel tételek, a felhasznált kiindulási anyagok és. oldószerek, a hőmérsékletek, a reakciótartam, a feldolgozás és a melléktermékek eltávolítása és másefféle 105 folyamatok a leírttól eltérők is lehetnek. így pl. a fentemlílelt kiindulási anyagok helyett olyan tetra-oxi és tri-oxi-pregnenvegyületek is használhatók, melyek a 11-es vagy a 12-es helyzetben oxigént vagy 110 hidroxilcsopor tokai tartalmaznak, mint amilyenek a A^-pregiien-S^O-dion-ll. 17. 21-triol, a A4 ,;rpregnen-3 .11. 20-lrion-17.21-diol és máseffélék. Az említelt mó-
