128972. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fonható rostoknak hácstartalmú növényi alkatrészekből való előállítására

2 128972. hadi loll roslnyalábokat Lovább dolgozzuk fel, ezt a megtisztított anyagot váltakozva savfürtlőkbe és iszodaalkálikus hipoklorilfürdőkbe visszük, mimellett a háncsrostok 5 egymással való összefüggése szénsavfejlődés közben meglazul. Egyidejűleg a váltakozó sav- és iszódaalkálikiis-hipoklorit kezelés következtében az egyes elemi rostokai összekötő lignin rétegenként az 10 anyagról leválik. Az egymás utáni savas és lúgos kezelő' fürdőkben foganatosított vegyi kezelés folyamán az anyagnak két-két fürdő között semleges szakaszon kell áthaladnia. A rost-' 15 anyag kímélése végett a találmány értelmében e munkaszakasz idejét, lehetőleg rövidre szabjuk, célszerűen azzal, hogy a rostokat tartalmazó tartányokat, a kezelő folyadék lecscpegtetése után váltakozva 20 merítjük a megfelelő fürdőkbe. E vegyi kezelés után a feltárt rostokat oly savfürdőbe visszük, amelybe előzően hidrogén-szuperoxidot adagoltunk, majd azután erősen leli ütött hígított nátronlúg-25 gal való utókezelést alkalmazunk. E kezelés folyamán a rostok göndörödnek. Az anyagnak váltakozva savas és lúgos fürdőkben való kezelésekor a feltárás foka könnyen ellenőrizhető, úgy hogy a keze-30 lési folyamatot az egyes rost állapota szerint bármikor megszakíthatjuk. A rostok mindenkori állapota könnyen állapítható meg abból, hogy a leírt folyamat közben a feltáráskor fehérítő hatás jelentke-35 zik. Ennek következtében az önmagában igen nehéz rostkezelést gondtalanul és a legjobb kitermeléssel végezhetjük. Az alábbiakban a találmány szerinti eljárás egyik példakénü foganatosílási mód-40 ját ismertetjük: A hulladékrostok háncsrostnyalábok mellett nagyobb mennyiségben tartalmaznak fás alkatrészeket, amelyekhez a rostokat főleg a pektin köti. A légüres térben 45 végzett gőzölés folyamata közben a kazánban főként a pektin oldódik és a rost., nyalábok fellazulnak, ami a később alkalmazott lulajdonképeni feltáró folyamat közben feltáráshoz használt folyadék ha-50 lásál lényegesen elősegíti. A rostok hatásos fellazítása az impregnáló folyadékkal való korábbi kezelés következménye, mely impregnáló folyadék nátronlúgból, sződából^ szulfilbó! és ned\e->ílöszerekből van. Mi-55 után az anyagól a kazánból eltávolítottuk, az az ezulán következő szárítás folyamán fás részeiben kevésbbé szárad ki, mint rostos részeiben, ami ezeknek a részeknek ezután következő, például rázószitákkal foganatosított elkülönítését igen megköny- 60 nyíli. E kezelés folyamán a fás részek a szitán át hullanak. A szitákon kapott, szárított, lúgos anyaggal impregnált terméket szűrőkosarakba visszük és ezeket, például emelőkészülék- 65 kel, váltakozva, tartánytelepbe vihetjük anélkül, hogy az anyagot a szűrő'kosarakhól el kellene távolítani. A telepet alkotó tarlányok egyik csoportjában .savas fürdő, másik csoportjában 70 tisztán lúgos fürdő1

van. A savas fürdők víz, sósav és kénsav keverékéből, a lúgos fürdők oly szóda alkalikus oldatokból vannak, amelyekhez előzőleg hipoklorit oldatokat ad lünk., E fürdőknek tar lányon- 75 ként különböző töménységük van. A kezelendő anyaggal megtöltött szűrőkosarakat először a legkevésbbé tömény savfürdőhe visszük. Az anyagon levő szabad alkália a levegő behatása következte- 80 ben, különösen a szárítás folyamata közben, karbonáttá alakul, ezért a sav behatása következtében szénsavképzőrlés indul meg, ami az előzetesen már meglazított rostnyalábok összefüggését még lovább ha- 85 lásosan lazítja. Ezt a fellazítást, valamint általában a többi kezelést is a rostokat tartalmazó szűrőkosarakkal való folytonos emelés és eközben a folydékba való merítés és a 90 folyadékból való kiemelés nagymértékben elősegíti, mert e műveletek közben az egész anvastömeg a f olvadék mechanikus behatásának van kitéve. Ezt a hatást még tovább fokozza a folyadék átszivattyúzása, 95 mimellett a folyadékot alul vezetjük a tartányba és abból felül szivattyúzzuk el. A kezelőfolyadék egyidejűleg oly közbenső tartányon is áthalad, amelyben azt tisztítjuk és felfrissítjük. -100 Az első savfürdőből az anyagot a kezelés befejezte után a szűrőkosarakkal együtt kiemeljük és a kezelőfolyadékot az anyagról lecsepegni hagyjuk, majd azután a kosarakat az első lúgos fürdőbe visszük, io5 miközben a kosarakat e folyadékba merítjük, A megelőző savkezelés után'a rostanyag annyi savmaradékol tartalmazott, hogy ez a savmaradék a hipoklorittal reagál és e no reakció közben klór válik szabaddá. Savmaradékok másrészt a szódával is reagálnak, miközben szénsav keletkezik. Ez a szénsav viszont a hipoklorittal reagál, úgy-