128972. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fonható rostoknak hácstartalmú növényi alkatrészekből való előállítására

128972. 3 hogy ilymódon, bár kevesebb mennyiség­ben, szintén klór válik szabaddá. A ros­tokat fellazító szénsavfejlődésen kívül e fo­lyamatnál a lignin klórligninné alakul. 5 Mivel iá lúgos fürdő mindig tartalmaz sza­bad alkáliát, ezt a klórlignint legfelső ré­tegben alkália váltja le. Kezelés közben a rostanyagot tartalmazó szűrőkosarakat váltakozva fel- és lefelé 10 mozgatjuk, miközben az a kezelőfolyadék­kal bensőén érintkezik. Ezután a kiemelt szűrőkosarakat lecsepegni hagyjuk, majd ia legközelebbi savfürdőbe merítjük, amelyben a szénsavfejlődés újból megin-15 dúlhat, miközben a szódaalkáliás-hipoklo­rit-oldat maradékai elbomlanak és újból klór válik szabaddá. Ez a klór savanyú oldatban ismét hat a ligninekre és azo­kat klórligninekké alakítja. Ennél a keze-20 lésnél is a szűrőkosarakat fel- és lefelé mozgatjuk, úgy hogy a fobyadék az anya­got teljesen és egyenletesen körülöblíti. Az ilymódon elért feltárás tartányról tartányra mindjobban előrehalad. Már igen 25 gyenge töménységű oldatok alkalmazása mellett is körülbelül 8 tartányban való ke­zelés után kifogástalan és fonógépeken fel­dolgozható oly rostokat kapunk, amelyek lextiltechnikai tulajdonságaik tekintetében 30 a pamütrostokat megközelítik. Ezeket a pamutéhoz hasonló tulajdonsá­gokat még lényegcsen javíthatjuk utókeze­léssel. Evégből az utolsó savfürdőhöz hi­drogénszuperoxidot adunk, amely az ösz-35 szes klórinaradékot tökéletesen eltávolítja. A további utókezeléshez hígított nátron­lúgból álló, erősen lehűtött fürdőt alkal­mazunk, melynek hatása következtében egyidejűleg a rostok göndörödnek. A ros-40 tokon még tapadó ß-, y- és hemicellulózé­kiat ez ai. lúgos utókezelés eltávolítja, úgy­szintén eltávolít minden savmaradékot és a klórlignineket. A szokásos mosás- és lá­gyítószerekkel való aviválás után a rost a 45 további feldolgozásra kész állapotban van. Amint a fen licitből- kilűnik, a találmány szerinti eljárásnál fokozatokban dolgo­zunk, aminek következtében a feltárás, il­letőleg a klórlignin képződése és annak ol­-50 dása is fokozatonként megy végbe. Mint fentebb már említettük, az egyik tarlányból a másik tarlányba való átvitel közben a kezelő folyadékot lecsepegni hagyjuk, így a rostokon ugyan a megelőző 55 fürdőből még maradék tapad, amely a kövelkező fürdő nagyobb töménysége •miatt a vegyi folyamat hatásos megindulá­sát biztosítja. Egyidejűleg ezzel elérjük, hogy a semleges szakaszon a lehető leg­rövidebb idő alatt haladunk át, mert a kö- 60 vetkező kezelőfürdő töményebb, mint a megelőző volt. Ezzel az elemi rost sérülé­seit és így a kitermelés csökkenését hatá­sosan elkerüljük. A kezelt anyagnak az egyik f olvad élttar- 65 lányból a másikba való átvitele a munka­közheni túlságos mértékű elővigyázatossá­got feleslegessé teszi, mimellett azonban a feltárás jól ellenőrizhető. Ezt a jó ellen­őrzést megkönnyíti az a körülmény, hogy 70 a feltárás foka a találmány szerinti eljá­rásnál a fehérülés mértékével párhuzamo­san halad. Ha tehát azonos körülmények között dolgozunk, úgy a feltárás foka az ímyag színéből igen egyszerű módon meg- 75 állapítható. A találmány szerinti eljárással feltárt rostokat hulladékokból tetszőleges hossz­ban nyerhetjük ki, mert a klórlignin mind nagyobb mérlékű rétegenkénti ol- 80 dása módot ad arra, hogy két szomszédos, egymással csúcsaikon összefüggő elemi rost érintkezési helyéről csak az eseten­s ként kívánatos ligninmennyiséget távolít­suk el. A találmány szerinti eljárás tehát 85 lehetővé teszi, hogy az el nem roncsolt ele­mi rost megkímélése mellett, a hulladékból vagy minden rostot a lehetséges rosthossz­ban nyerünk ki, vagy pedig ezeket a ros­tokat több, összefüggő elemi rostokra bont- 90 suk, emellett a vegyi feltárást mechanikus vágóművelétekkel köthetjük össze. Az el­járás kezdetén a rostot olyan kezelőfolya­dékkal impregnáljuk, melynek hőmérsék­lete célszerűen 80—80 C°. Az oldat kö- 95 rülbclül lo/o marókálil, 2.5o/o szódál, 0.05 o/o n-ekáll és mint redukálószert 0,5o/o szulfi­tot tartalmaz. A gőzölést a levegőnek a kazánból való kiűzése után száraz, túlhevített gőzzel kö- 100 rülbelül 140—150 C°-on végezzük, miköz­ben 2 atmoszféra túlnyomást tarlunk fenn. E kezelés időtartama 1—3 óra. Az első savfürdő literenként körülbelül 1 cm3 sósavat és kénsavat tartalmaz. A 105 fürdőkkel végzeit kezelés időtartama kö­rülbelül 15—30 perc. A sződaalkálikus klórfürdő literenként körülbelül 1 g aktív klórt: és 2.5 g szódat tartalmaz. Az egyes savfürdők, valamint lúgos für- no dők összetételét úgy választjuk meg, hogy azok töménysége a fürdők egymásrakövet­kezésének sorrendjében az utolsó fürdőig egyenként körülbelül 10"/o-kal fokozódik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom