128879. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék tészta fizikai tulajdonságainak vizsgálatára

2 128879. van. A —18— gyűrűbe —20— karika illik, amelynek ^falában — szaggatott vonallal feltüntetett — lyukak vannak. x\ —20— karika fölött —21— rögzítő 5 gyűrű fekszik, amelynek nyílása ki­sebb, mint a —20— karikáé és oldalá­ból a —19— hasítékokra illesskedő két —22— pecek áll ki. A —17— lemez alatt levő —23— lap­io hoz a csavarmenetes —24— orsó csat­lakozik, amelyet alul az előnyösen —25— rugókkal összetartott kétrészes —26, 27— csavaranya vesz körül. A csavaranya —28— gyűrűben végződik, 15 amelyhez a —24— csavarorsót körül­vevő —29— üreges tengely csatlakozik. A —29— tengely alsó végén —30— kúpkerék van, amely a —31— kúpke­rékkel kapcsolódik. Ez utóbbi kézzel, 20 rugóval, óraművel, vagy motorral meg­hajtott —32— tengelyen ül. A —23— lemezhez a készülék előtt a feljegyzőlap felvételére alkalmas és a —18— gyűrűvel együttmozgó —33— 25 sík lap van erősítve. A készülék működési és használati módja a következő: A vizsgálandó lisztből meghatározott mennyiségű víz hozzáadása útján tész-30 tát készítünk. A —6— dugattyút az —5— horognál kiakasztjuk, ezt egy sík lapra helyezzük és a —20— gyűrűvel körülvesszük. Ezután a tésztát a —20— gyűrűbe nyomkodjuk aképen, hogy az 35 a dugattyút középen magábafoglalja. Közepén a dugattyú szárának megfe­lelő nyílással ellátott további sík lappal a tésztát a —20— gyűrűbe jól benyom­kodjuk, hogy azt mindenhol egyenle-40 tesen kitöltse. Eközben a fölös tészta a karika oldalnyílásain kinyomul, amely részeket azután arról eltávolí­tunk. Most a tésztát kb. félórahosszat pi-45 henni hagyjuk, majd a—20—karikát a készülék —18— gyűrűjébe helyezzük, ebben a —21— gyűrűvel lefedjük, a —22— peckeknek a —19— hasítékokba való helyezésével és a gyűrű elforga-50 tásával pedig helyzetében rögzítjük. Most akár a —32— tengely megfelelő forgatásával, akár a —26— kétrészes csavaranya rugóval összetartott részei­nek egymástól való távolítása és a 55 —24— csavarorsó megemelése útján a —18— gyűrűt olyan magassági hely­zetbe hozzuk, hogy a kiálló —6— du­gattyúszár végén levő —5— horog a zsinór végébe akasztható legyen. A ké­szülék előtt levő —33— lapra feljegyző 60 papirost helyezünk és a —11— ellen­súlyt úgy állítjuk be, hogy az irón kezdőpontja a papiros szélén mindig ugyanazon helyre essék. A —32— ten­gely elforgatása útján a kúpkerékátté- 65 telén át a —29— üreges tengely és en­nek végén levő —26, 27— csavaranya forgásba jön, aminek következtében a —24.— csavarorsó és a végén levő —23— lapra erősített —18— gyűrű a 70 belehelyezett tésztával együtt lefelé mo­zog. Miután kezdetben a tészta ellenállása a legnagyobb, az a húzó erőt csaknem teljesen át tudja adni a —6, 7— dugaty- 75 tyún át a —4— zsinórnak, amely a kiegyensúlyozott mérlegszerkezetet és az erre erősített —9— irónt kibillenti, miközben természetesen a —33— fel­jegyző lapra erősített piroslap kissé 80 lefelé elmozdult. Az elmozdulás folya­mán azonban, miután a —6— dugaty­tyúszár végén levő —7— tányér nem tudja követni a mozgást, a tészta a —7— dugattyútányér és a —21— gyűrű 85 között maradt keresztmetszeten át hú­zódik, njr úlni kezd és ekkor már csak annyi erőt tud átvinni a —4— zsinórra, amennyi a tészta ellenállásának megfe­lel. Ennek következménye, hogy az 90 irón az előbbi szélső kilengési helyze­téből lassan visszafelé fog haladni mindaddig, amíg a tészta a lefelé moz­gás közben el nem szakad, vagyis el­lenállása zérusra csökkent. Ekkor az 95 irón a kiindulási helyzet fölött áll, azonban a két helyzet közötti elmozdu­lás nem egyéb, mint a tészta nyúlása. Az így kapott diagramm tehát a víz­szintes oldalon, vagyis az abszcisszán a ioo tészta ellenállását, a függőleges oldalon pedig, vagyis az ordinátán a tészta nyú­lását mutatja. A két tényező szorzata, vagyis a felrajzolt görbével határolt te­rület a tészta teljesítménye, minthogy 105 az ellenállás az erő és a nyúlás az út, vagyis az erő és a megtett út szorzatá­ból áll. Az ismertetett módon kapott adatok a különféle lisztekből azonos feltételek 1I0 mellett készített tésztákkal felvéve, az összehasonlítás alapjául minden tekin­tetben megbízható és állandó alapot nyújtanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom