128741. lajstromszámú szabadalom • Nyomáscsökkentő szelep fűtőgőznek gőzmozdonyokból vagy fűtőkazánkocsikból való vételezésére

Megjelent 1041. évi december hó 15-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 128741. szám. V/b., (V/c.) osztály. — F. 9072. alapszám. Nyomáscsökkentő szelep fűtőgőznek gőzmozdonyokból vagy fűtőkazánkocsikból való Vételezésére. Louis Friedmann és Társa cég, Prága. A bejelentés napja: 1937. évi május hó 24.*— Ausztriai elsőbbsége: 1936. évi május hő 29. Gőzmozdonyok vagy fűtőkazánkocsik kajánjaiból a rákapcsolt vasúti kocsikba a fűtőgőzt nyomáscsökkentő szelepen át szokták vételezni és a gőzt a mozdony 5 vagy fűtőkazánkocsi elülső és hátsó olda­lán levő csővezetéktorkolathoz vezetik. A csővezeték elágazási helyén átkapcsoló szervet alkalmaznak, mely úgy van kiala­kítva, hogy azzal mindkét íűtőgőzvezieté-10 ket, illetve mindkét irányú (elöli és hátsó) csatlakozását egyszerre el is zárhatjuk. Ily esetben azonban, minthogy gőzkibo­csátás nem következik be és a nyomás­csökkentő szelep soha sem teljesen tömí-15 tőén záró, a kazán feszültsége folytain gőz gyűlik össze a nyomáscsökkentő szelep belsejében, azaz, a nyomáscsökkentő szelep és az elzáró szerv között és a nyomáscsök­kentő szelep membránja is teljes kazán-20 nyomás alá kerül, kihasiasodik, merevvé és törékennyé válik, míg végül el nem szakad. Az ilynemű ismert átkapcsolószervek további hátránya, hogy azok csupán egy kibocsátó nyílás nyitásánál, gondatlan-25 Ságból, vagy gőzzel való takarékoskodás végett közbenső helyzetbe, (csupán rész­ben nyitott állapotba) hozhatók, minek­folytán ezen részben nyitott, a kívánt fo­gyasztóhelyre vezető kibocsátó nyílásból 30 oly erősen fojtott gőz áriamlik a fogyasztó helyre, hogy a gőz feszültsége a fűtő veze­tékben csekélyebb, mint amely a nyomás­csökkentő szelep beállításának felel meg. Ily hibás beállítás folytán és ebből kifo-35 lyólag az átkapcsoló szerv használatlan * Ez a nap az 5930/1939. M. E. sz. badalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés második kibocsátó nyílásának részleges megnyitása folytán a használaton kívüli vezeték ia nyomás alá kerül, mert e le­ágazó csővezeték végén, a mozdony vagy a fűtőkazánkocsi homlokoldalán lévő el- 40 záró csapot ily üzemi állapotnál rendsze­rint zárva szokták tartani. Ez a csőveze­ték tehát mindinkább gőzcsapadékokkal vagyis kondenzvízzel telik meg, befagyhat és megreped. 45 A találmány feladata a fenti hátrányok megszüntetése mégpedig úgy, hogy a nyo­máscsökkentő szeleptől a gőzfűtési vezeték csatlakozásaihoz a mozdony vagy a fűtő­kazánkocsi elülső vagy hátsó homlokolda- 50 Iához haladó két gőzútban (vezetékágban) két oly elzáró szerv van 'elrendezve, me­lyek vagy egy darabot alkotnak egymás­sal, vagy egymással mozgathatóan van­nak összekötve, mégpedig úgy, hogy a két 55 elzáró szerv egyikének zárásakor a má­siknak nyitása egy középhelyzet révén kényszermoiZigásúan történik, melyben mindkét elzáró szerv áteresztő nyílása részben vagy teljesen szabaddá lesz. Az ^0 átkapcsoló szerv ilyen kialakítása folytán nem fordulhat elő, hogy mindkét kibo­csátó nyílás egyidejűleg legyen lezárható. Legalább egy fűtőgőzkibocsátó nyílás mindig szabad lesz és a membrán soha 6 5 sem kerülhet kazánnyomás alá. Az egymással mozgathatóan összekötött elzáró szerveket előnyösen egy külön, a nyomáscsökkentő szelep tokjától elválasz­tott házban rendezzük el, melynek mind- 70 rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-sz lovak sza­napja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom