128718. lajstromszámú szabadalom • Kétállítós angol váltók jelzőlámpáinak vezérlőszerkezete

2 128718. 1. ábra a váltólámpát a váltóval kapcsolatban szemlélteti; a 2. ábra a lámpa vázlatos felülnézete; a 3. ábra a lámpafal és a két párhuzamos 5 eltolható ellenző nézete; a 4. és 5. ábra két különböző váltóállásnak megfelelő jelzőábrát mutat; a 6. ábra az ellenzők vezérlőszerkezetének vázlatos nézete; a ÍO 7. és 8. ábra a vezérlőtárcsa oldalnézete és felülnézete, nagyobb léptékben; a 9. és 10. ábra a vezérlőszerkezet menesztőkarjainak részben metszett oldalnézete és elölnézete még nagyobb léptékben; a 15 11. ábra a változó főirányokat szemléltető vázlat; végül a 12. és 13. ábra a lámpa két homlokoldalán lévő vezérlőszerkezet vázlatos rajza, mely az átszerelést a két különböző fő-20 irány esetére szemlélteti. Az 1. ábra az (L) lámpát, a (V) váltót és (H, Hí) húzószerveket mutatja. A rajz az (L) lámpát a valóságnak megfelelő, álló helyzetben tünteti fel, míg a (V) váltó és 25a (H, Hí) húzószervek könnyebb ábrázolás céljából a lámpa ellenzőinek síkjába vannak beforgatva. Az 1. ábrán a váltónyelvek az (A—B) főirányban való menetnek (az egyenes meneí-30 nek) megfelelően vannak beállítva; a váltó ilyen állásának a jelzőlámpa függőleges helyzetű, téglányalakú fehér (E) jelzése felel meg (felezőállás). A téglányalakú jelábrát két (1, 2) ellendő 35 segélyével (L, 2. és 3. ábra) hozzuk léire, melyek ebben a helyzetben a (TI) lámpafal (3) nyílását (1. és 3. ábra) a függőleges (E) sáv kivételével elfedik. Az (1) ellenző emellett a baloldali és a (2) ellenző a jobb-40 oldali szélső helyzetet foglalja el. Ezeknél a magyarázó ábráknál feltételeztük, hogy a csúcssinektől jövő húzószervek az ellenzők (5) füleibe vannak beakasztva. A (<i) lámpafal (3) kivágása tejüveggel 45 van elfedve, míg az (1) és (2) ellenzők, valamint a (4) lámpafal sötét színre vannak festve, úgyhogy a jelzőábra nappal és éjjel azonosan, azaz függőleges fehér téglány alakjában mutatkozik. 50 A lámpa mellső és hátsó oldala teljesen azonos kialakítású és a (4') fal (2. ábra) kivágása a (4) fal (3) kivágásával teljesen egyenlő. A megfelelő (1') és (2') ellenzők kialakítása is tökéletesen ugyanaz, mint az 55 (1) és (2) ellenzőké. Az egymásnak megfelelő ellenzők egymással szilárd kapcsolatiján vannak vagy továbbítószerkezelek vagy emelőáttételek útján egymással oly módon vannak összekötve, hogy az (1) és (1'), illetőleg (2) és (2') ellenzők mindig 60 ugyanabban az irányban mozognak és a lámpa mindkét oldalán ugyanaz a kép jelenik meg. Ha a váltó nyelveit úgy állítjuk át, hogy a vonat a (C—B) irányban mehet (jobb- 65 felé kanyarodhat be), akkor az (1) ellenző jobbfelé tolódik el és pedig annyira, hogy függőleges éle a (2) ellenző függőleges éle mögé kerül; ennek következtében a függőleges (E) téglány eltűnik és helyette a fe- 70 hér (N) nyílábra jelenik meg (5. ábra). A (2) ellenző helyzete nem változik. A lámpa hálsó oldalán látható kép a mellső oldalon levő képpel megegyezik, amennyiben ott is a nyíl jelent meg és pedig szintén a váltó- 75 keresztezéstől elfordított csúccsal. A váltónak a (C) -tői (D) felé való menetre való beállításakor (keresztezés) a (2) ellenző jobbról balra tolódik el és most csúcsával balfelé néző nyíl jelenik meg; so minthogy az (1) ellenző az 5. ábrán feltüntetett helyzetben maradt, a jelábrát a (K) kereszt alkotja (4. ábra), mely a lámpa mindkét oldalán teljesen azonos. A baifelé való kanyarodáskor, azaz ha 85 a váltó nz (A)-tói (D) felé menetre van beállítva, az 5. ábra tükörképe jelenik meg. Ezzel a keresztezési váltóknál előforduló minden menetirányt kimerítettünk. Ha az 1. ábrán látható függőleges (E) 90 téglányból indulunk ki, akkor az (1) ellenzőnek kis mértékű jobbfelé való elmozdításakor az (N) nyílábra (ha csak igen keskenyen is) azonnal megjelenik, míg az (!) ellenző középhelyzetének elérésekor a nyíl- 95 ábra és a függőleges téglány körülbelül egyenlő szélességben mutatkoznak és ily módon igen világos zavarási ábrát szolgáltatnak, mely addig marad meg, amíg kevéssel az (1) ellenző jobboldali végső hely- 100 zetének elérése előtt a függőleges (E) téglány teljesen eltűnik, miután természetesen mindig keskenyebb és keskenyebb lett. Az 1. ábrán látható elrendezésnél, ahol az (1) és (2) ellenzőkel a húzószerv közvet- 105 lenül működteti, az ellenzők mozgása ugyan mindjárt a csúcssín átállításának megkezdésekor megindul, az ellenzők azonban felezőállásukat csak akkor érik el, ha a csúcssinek már a középhelyzetben vannak; az 110 ellenzők eltolódása tehát a kettős húzószerv egész beállítási útjára egyenletesen oszlik el. A biztonság érdeke azonban megkívánja, hogy a lámpa zavarási ábrája a csúcssi-