128705. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasúti vágányok rugalmas ágyazására

2 128705. Közúti vasúlak ismert zúzottkő-ágya­zatánál a sínek alépítménye 20—25 cm vastag, kúpalakú csúcsaikkal felfelé, állított kövekből összerakott alapréteg-5 bői, az alapréteg fölött 18—22 cm vas­tag, vízzel kötött, hengerelt makadám­rétegből és a szükséges víztelenítést! biztosító, szivárgó rendszerből áll. Al­kalmatlan altalaj esetén ezen fel ül még lo a költséges altalaj-cserét is végre kell hajtani vagy legalább 5 cm vastagságú salakréteg behengerlésével az altalajt javítani kell. Ezekhez a munkákhoz: 62—76 cm mélységben földkiemelésre 15 és nagy földtömeg-mozgósításra van szükség. A találmány eljárás vasúti vágányok rugalmas ágyazására, melynek az a lé­nyege, hogy az alépítmény és a vágány 20 vagy az alépítmény és a vágányt hor­dozó hossz- vagy keresztalj közé bi­tumenes vagy kátrányos anyaggal be­vont kőzúzaiék-réteget verünk. A bitumenes vagy kátrányos bevonő-25 réteg súlya a kőzúzalék súlvának leg­feljebb 10o/o-a. A találmány szerinti eljárással az előzőkben felsorolt hátrányokat kikü­szöböljük, az előállítási és a pályafenn-30 tartási költségeket számottevően csök­kentjük, esőben és fagyban is dolgoz­hatunk, az előállítási időt lerövidíthet­jük, a síneket az ágyazat elkészítése) után azonnal véglegesen beépíthetjük 35 és egyidejűleg a sínek mellett az útbur­kolatot is elkészíthetjük, a járművek áthaladásakor keletkező zajt csillapít­juk és a sínek hullámzása okozta fel­lazulást és a hullámos kopást kiküszö-40 böljük. Különös előnye, az ismert meg­oldásokkal szemben, hogy betonalépít­mény alkalmazását lehetővé teszi, ami alépítmény-költségben kb. 30 o/o-os meg­takarítást jelent és minőségben, kivi-45 télben jobb, tökéletesebb, mint az is­mert makadám-megoldás. A találmány szerint előállított ágya­zat rugalmas alakváltozása 18 Cos, iátlagos, nyári hőmérsékletnél a réteg 50 magasságának kb. 2°/o-a, míg maradó alakváltozása az ágyazatréteg magas­íságának 2o/o-a. A rendkívül kicsiny jmaradó alakváltozás teszi lehetővé, hogy a síneket az ágyazat elkészítése 55 [után azonnal, tehát mielőtt még a for­galom terhelése érte volna, be lehet (kövezni (az útburkolatot azonnal el lehef készíteni) úgy, hogy végered­ményben az építés egyszerű és gyors. Annak ellenére, hogy a találmány 60 iszerinti eljárással előállított ágyazat vízátbocsátó, az átszivárgó víz sem tudja az ágyazatot fellazítani, mivel az ágyazat kötőanyaga vízben nem ol­dódik. 65 A találmány szerinti ágyazatra fek­tetett síntalp alatt keletkező igénybe­vétel egyenletesen oszlik meg. A vo­natok áthaladásából származó erőha­tás hengerlő, tehát nem fenyeget az 70 a veszély, hogy az egyes pontokon me­reven, azaz minden rugalmasság nél­kül alátámasztott sínekben keletkező, hullámzó mozgás a síneket s a hozzá­tartozó útburkolatot lazítja és a sí- 75 neken hullámos kopást idéz elő. Az alá tömést (tömörítést) olymódon végezzük, hogy a síneket az előírt ma­gasságig ékekkel emeljük és a síntal­pak alá tömőcsákányokkal bitumenes 80 vagy kátrányos anyaggal bevont kő­zúzalékot (kődarát) verünk. Az alá­tömést létesítő erő nagyobb kell hogy legyen, mint az áthaladó vonat okozta terhelésből származó, megosztó erő. 85 Gyakorlatban az alátömést (aláverést, tömörítést) úgy végezzük, hogy a sín alatt a kötőanyaggal bevont kőzúzalé­kot tömőcsákányokkal kétoldali-óimért ütésekkel, annyira tömörítjük, amíg az 90 lanyag az ütés irányában már nem, csak oldalirányban tud kitérni. A bitumenes vagy kátrányos kötő­anyaggal bevont kőzúzalék egy része alátömés közben — ha az alapréteg 95 makadám — abba részben behatol és jól lehorgonyozódik. A kötőanyag bitumen vagy kátrány, vagy bitumen és kátrány keveréke le­het. " ; 100 A bitument hígabb nyersolaj-frak­ciókkal vagy kátrányolajjal hígíthat­juk. A kötőanyag — mint már előzete­sen említettük — a kőzúzalék súlya- 105 nak legfeljebb 10<y0 -a, célszerűen 4—5 súlyszázaléka azaz csak annyi, ameny­nyi a zúzalékszemeken előállítandó burkolóhártya létesítéséhez feltétlenül szükséges. A kötőanyag-mennyiséget no azért kell 10 súlyszázalék alatt tartani, mert különben terhelés hatása alatt a kötőanyaggal bevont kőzúzalék-szemek egymáshoz viszonyítva elcsúsznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom