128590. lajstromszámú szabadalom • Behúzható és kitolható gördülő alváz repülőgépekhez

2 128 5-9.9. vet a hengere^ 7 liiiwh alkolji, meJy külső felűlelén egxeues \ezelékekkel van cllálxa, ainehek az .") forgó láb belsejével kapcsolódnak, mely ulobbinak belső 5 feinlele a hüvely külső IVlüleléxel teljesen cg\ezöen van ki dakílva. Ennek következtében a hüvely a labium lengei\ irán\ ban elfordulhat, míg annak eit'ordii'á^ál megakadályozz \ és a reteszelő lést lélrehozza, ba részint a forgó lábbal és részint az (1) felső résszel kapcsolódik, mely utóbbi belseje a lábbal azonos kialakítású. A találmány iényeges jellemzője abban van, hogy az elreteszelésl és a kerék visz-15 iszalniző mozgását létesítő szervek úgy vannak alakítva és elrendezve, hogy az alváz felemelése és lesüllyesztése közben ős ie mozgások hatására ia (7) reteszel &• hüvelyt a behúzás*és kitolás egész folya-20 mala alatt, folytonos és jól meghatározolí lmodon, befolyásolják. E vezérlés hatása alatt a hüvely, ha szabad volna ós nem lenne a lábba bezárva, egyetlen mozgást .(eltolódást vagy 'elfordulást) végezne; a 25 láb kialakítása következtében és ama hatások folytán, melyeket a hüvelyre annak a lábban egymásután elfoglalt helyzeteitől függőién kifeji, azt az eredményi érjük el, hogy a visszabúzási folyamai első 30 szakaszában a hüvely lefelé mozog, anélkül, hogy elfordulna, mig a visszabúzási folyamat fennmaradó részében elfordul. Ezek az elmozdulások az alváz kitolása állat ellenkező, értelemben és ellenkező sor-35 rendben mennek végbe. A. találmánynak ez az alapvető jellemzője különböző megoldásokkal valósítható meg, melyek közül a rajz példaképen^ 40 foganiatosílási alakokként keltőt tüntet fel. A 2. és 3 ábra esetéljen, melyek az egyik íoganalosííási példát két egymásra merőleges metszetben mulatják, a (7) hüvelyt befolyásoló szervek olyan megoldá-45 súak, hogy azok a hüvelyt a forgó lábban csupán tengelyirányban mozgatnák el, mégpedig a visszahúzás alatt lefelé, a kitolás alatt pedig felfelé. A 4. és 5. ábrán ugyancsak kél egymásra merőleges sík 50 mentén vett metszetben feltüntetett foganiatosílási példánál a vezérlőszervek a hüvelyt egyszerűen csak elforgatnák, mégpedig az alváz felemelkedése alatt az egyik, annak lesüllyesztése alatt pedig az cllen-55 kező értelemben. • A2. és 3. ábrán feltüntetett foganiatosílási alaknál a helytálló (8) alaktárcsa, mely excenlernek van kialakítva, az alváz '2) forgáscsapjához van erősíi ve és a láb belsejében elrendezel! 9 • rndal vezérli. Az 60 alváz felemelkedése alall ez a rúd lefelé, annak lesüllyesztése alall pedig felfelé mozog. A 9 rúd alsó végéhez valamely alkalmas módon a haránliráinú I!) csap van erősítve, melyei A láb felső 1 ré- 65 szével szilárdan ósszekólöll és koaxiális hengeres (12) csőben kialakítóit két hosszirányú (11) hasíték vezet. E úasítékok •mindegyikének egy egyenes és egy csavarvonalalakú szakasza van olyképén, hogy a 70 (10) csap a (9.) rúd . lesüllyesztése alatt lefelé mozog, ahol is mozgásának első szakaszában nem fordul el, míg ezután a cső mértani lengéivé körül elforog. A csap a (9) rúd felemelkedésekor ellenkező értelmű 75 mozgásokat végez és mindkél cselben a (7) hüvelyi, mellyel szilárdan össze van kötve -arra • kényszerűi, hogy vele együtt ugyanezeket a mozgásokai kövesse. A 1. és 5. ábrán íálhaló megoldásnál az 80 alváz (2) forgástengelyére a helytálló (13) kúpkerék van erősítve. Ez a fogaskerék a. (! 1) kúpkerékkel kapcsolódik, mely a lábban van ágyazva és a meredek emelkedésű (15) csavarorsóval szilárdan van össze- 85 kötve. A [\~->) csavarorsó hosszirányú eltolódás nélkül az alváz felemelkedése alall az egyik, annak lesüllyeszlése alatt pedig az ellenkező értelemben fordul el. A csavar a (7) hüvely belső csavarmenetével! 9'.) •o-olym-ódon kapcsolódik, hogy -elfordulása kövei kéziében a hüvelyi arra kényszeríti, hogy a láb tengelye hosszában elmozduljon, míg elfordxilása meg van akadályozva és ellenkezőleg, a hüvelyi elfordítsa, mi- 95 közben annak eltolódása meg van akadályozva, llymódon az alváz felemelést műveletének első szakaszában a (7) hüvely, mely az (1) láb felső részével is kapcsolódik, arra kényszerül, hogy mindaddig le- 100 felé mozogjon, míg csak az (1) lábrésszel való kapcsolódása meg nem szünl. Kö/> vétlenül ezután a "(lii) csavarorsón alkalmarzoll ütköző megakadályozza, hogy a hüvely az eddigi irányban tovább elmozr 105 dúljon és ennek következtében a hüvely arra kényszerül, hogy a csavarral együtt elforduljon és a. művelet egész további ré^ szében a forgó lábat magával vigye. A 7. ábra a láb (1) felső részének és a (7) hü- 110 velynek belső felületét síkba fejtve abban a pillanatban, mutatja, melyben a hüvely kikapcsolódása megtörténik. A 6. ábra ugyanezeket a részeket síkba fejtve