128306. lajstromszámú szabadalom • Oxidkatóda és eljárás előállítására

2 128306. vagy a báriumoxidéval vagy a kalciumoxidéval egyenlő molekuláris mennyiségben van jelen. Ezek a mennyiségarányok igen pontosan, legfeljebb 2°/o tűréssel tartan-5 dók be ahhoz, hogy a találmány szerinti kiváló tulajdonságokkal rendelkező katódát kapjuk, és nagyon kell ügyeni arra, hogy a bevonat tisztátalanságoktól mentes legyen. Ezért a találmány szerinti katóda 10 előállítására leginkább az alant ismertetett találmány szerinti eljárás alkalmas. A találmány szerinti katódához azok a kísérleteink vezettek, melyeket a fentemlített oxidok egymáshoz képesti legkedve-15 zőbb arányának megállapítására végeztünk. E kísérleteink folyamán megállapítottuk, hogy ha a fentemlített három földalkálifém (bárium, stroncium és kalcium) karbonátjainak kicsapással kapott tetszőle-20 ges aránybani elegyét szerves folyadékban finomra őrölve, e folyadékban való szuszpenziójukat állítjuk elő és e szuszpenziót szakaszosan ülepítjük, az egyes ülepítési frakciókból készített bevonatú katódák faj-25 lagos emissziói egymástól különbözők, még akkor is, ha az egyes frakciókban leülepedett szemcsenagyságok közel egyenlők. Fel kellett tehát tételezni, hogy az egyes frakciók különböző fajsúlyú, azaz 30különböző vegyi összetételű szemcséket tartalmaznak, és e feltevést vizsgálataink igazolták is. Ismeretes volt ugyanis már az, hogy e három karbonát egyidejűleg állítható elő egyetlen megfelelő oldatból való 35 kicsapással, mikor is oly karbonátkeveréket kapunk, melyről eddig azt hitték, hogy kevérékkrisitályokbór áll, mert úgy vélték, hogy "e három földalkálífém egymást a kristályrácsban tetszőleges arányban he-40 lyettesítheti. Mi ezzel szemben megállapítottuk, hogy é három földalkálikarbónát egymással keverékkristályokat csak két pontosan mégszabott arányú összetételben alkot. Az egyik lehetséges kristály össze-45 tétele 2 molekulasúly báriűmkarbonát, 2 molekulasúly stronciumkarbonát és 1 molekulasúly kalciümkarbönát, a másiké pedig 2 molekulasúly báriűmkarbonát és 1— 1 molekulasúly stroncium- és kalciumkar-50 bonát mennyíségáranynak felel meg. Ennek folytán kiderült, hogy az eddig használt karbonátkeverékek nem keverékkristályokbői, hanem -— az egyes karbonátok egymáshoz képesti mennyíségarányáhak 55 megfelelően — a fentemlííett kétféle összetételű kéverékkristály egyikének és/yágy másikának és égy több egyszerű (azaz csak egy földalkálifémkarbonát alkotta) karbonátkristálynak elegyéből álltak, mely frakcionált ülepítéssel az egyes alkotók faj- 60 súlykülönbsége folytán többé-kevésbbé szétválasztható. Kísérleteink során azt találtuk, hogy sokkal jobb katódákat kapunk a tiszta keverékkristályok felvitelével és oxiddá való átalakításával, mint a kétféle 65 keverékkristály egymással és/vagy egyszerű karbonátkristályokkal alkotott elegyének felvitelével és oxiddá való átalakításával. Ennek valószínű magyarázata az lehet, hogy a tiszta keverékkristályokból 7° előállított oxidok más fizikai alkatúak, pl. felületűek és/vagy olvadáspontúak és/vagy gőznyomásúak, mint a kétféle keverékkristálynak és esetleg valamely egyszerű karbonátnak elegyéből kapott oxidok. 75 A találmány szerinti katódát tehát célszerűen úgy állítjuk elő, hogy a fémmagra azonos összetételű azaz egynemű keverékkristályok alkotta karbonátbevonatot viszünk fel és ezt a már kiszivattyúzott, il- 80 letve szivattyúzás alatt álló csőben való felhevítéssel oxidbevonattá alakítjuk át. Minthogy a fentemlített mennyiségi arányt pontosan be kell tartanunk és ügyelnünk kell arra, hogy a bevonatba idegen anyag, 85 főleg szervetlen szennyezőanyag ne kerüljön, célszerűen úgy járunk el, hogy a keverékkristályokat abban a szemcsenagyságban állítjuk elő, mely felvitelükhöz szükséges. Ilymódon eljárva, elkerülhet- 90 jiik a karbonátok megőrlését. melynek folyamán szenyeződésük könnyen bekövetkezhetne. Az ilyen eljárásnak további előnye, hogy az ilyen kis szemcsenagyságban kapóit keverékkrislályok szerves- l'olya- 95 dékhan könnyen diszpergálhatók és így olyan szuszpenziót kaphatunk, melynek segélyével a bevonatot a katóda magteslére kalal'orézissel, lehal igen egyenletesen viheijiik fel. A szemcse-nagyság egyenletes- 100 M'ge és a kataforéíikus eljárás alkalmazása pedig lehetővé leszi az ilyen bevonatoknak igen vékony woli'ramdrótokon való előállítását. Az így készüli kalódák igen kis fütőfeszüitségíí és lülöteljesílményü elektron- 105 csövek készítését engedik meg. Felvihet jiik azonban a keverékkrislályokal más fémmagokra és más alkalmas módon is, bár katal'orézissel való felvitelük lehetősége igen előnyös. 110 A találmány szerinti katóda előállítását részletesebben az alanti példákban ismertetjük, anélkül, hogy á találmányt érre korlátoznánk.