128306. lajstromszámú szabadalom • Oxidkatóda és eljárás előállítására

12S30C. 3 261,4 g vízmentes báriumnitrátot, 82,05 g vízmentes kalciumnitrátot és 211.6 g víz­mentes stronciümnitrátot desztillált vízben feloldunk úgy, hogy forrón telített oldatot 5 kapjunk. Ebbe az oldatba 215 g nátrium­karbonát vizes oldatát hirtelen beöntve, olyan keverékkristályok válnak ki, melyek­ben az egyes karbonátok molekuláris ará­nya: 2 molekulasúly báriumkarbonát, 2 mo-10 lekulasúly stronciumcarbonát és 1 mo­lekulasúly kalciumkarbonát. A kicsa­pódó keverékkristályok szemcsenagyságát az oldatok hőmérsékletének és a kicsapás sebességének változtatásával önmagában­véve ismert módon tág határok között sza­bályozhatjuk és így a mindenkor kívánt szemcsenagyságot őrlés nélkül kaphatjuk meg. A kicsapott keverékkristályokat víz­zel való mosásuk után 350 C° hömérsékle-20 ten 4 órahosszat szárítjuk, mikor is a rend­szerint jelenlevő, szerves szennyezések eltá­voznak. Az így kapott keverékkristályokból, me­lyek szemcsenagysága pl. lfx körüli lehet, 5 200 g-ot 500 köbcentiméter izobutialkohol­ban félóráig rázunk és az így kapott sűrű szuszpenziót további izobutilalkohol hozzá­adásával annyira felhígítjuk, hogy 0,2—0,5 %-os szuszpenziót kapjunk. Ebből a szusz-30 penzióból önmagában véve ismeretes kata­forétikus eljárással 1 l(i vastagságú wolf­ramdrótra 8—lO^i vastagságú karbonátbe­vonatot viszünk fel, mely igen egyenletes és a dróton jól tapad. 3g Az így bevont drótot közvetlen fűtésű katódaként 1,25 Volt fűtőfeszültségre szer­kesztett elektroncsőbe építjük be, a csövet kiszivattyúzzuk, kigázosítjuk és ez után, további szivattyúzás közben, a katódát fel-40 fűtjük. A karbonátbevonat ekkor oxidbe vonattá alakul át, a fejlődő széndioxidot pedig a szivattyú leszívja. Ennek megtör­ténte után a csőben levő gettert elvillant­juk és a csövet lezárjuk. 45 A találmány szerinti katóda kiaktiválása lényegesen gyorsabban megy végbe, mini az eddig használatosaké, mi gyártási szem­pontból igen előnyös. így például a kató­dát üzemi fütőfeszültségének 150%-át tevő, _0 az anódát pedig az üzemi anódfeszültség­nél alacsonyabb feszültségre kapcsolva, 15—30 perc múlva már teljesen kiaktivált katódát kapunk. Rendkívül nagy a talál­mány szerinti katóda fajlagos emissziója, 55 azaz telítési árama is, mely a fűtőteljesít­mény minden wattjára számítva.1 samp-; fölötti. Tgypélpul 1,^-25 Volt fűtőfeszülf­ségű, 50 ma. fűtőáramú elektroncsőben a találmány szerinti katóda telítési árama számos mérés szerint 130 ma. értéket is el ^ ért, mi 2. amp./watt fölött van. A találmány szerinti katóda nagy fajla­gos emissziója folytán a katóda üzemi hő­mérséklete kitűnő emisszió mellett is az eddig szokásosnál alacsonyabb lehet. Az 55 eddig szokásos üzemi hőmérséklet közvet­len fűtésű katódáknál akkora volt, hogy e hőmérsékleten a wolframból való katóda­magdrót fajlagos villamos ellenállása a szobahőmérsékleten mért fajlagos ellenál- 70 Sásának kb. 3,7-szeresét tette. A találmány szerinti katódát viszont oly alacsony hő­mérsékleten tarthatjuk üzemben, melyen fajlagos ellenállása a szobahőmérsékleten mértnek csak 3,2-szerese. 75 Kísérleteink tanúsága szerint a talál­mány szerinti katóda fentemlített előnyös tulajdonságai annál nagyobb mértékben észlelhetők, minél közelebb van a bevona­tát alkotó oxidok egymáshoz képesti súly- go aránya a fentemlített két optimális érték egyikéhez. Erre, valamint arra való tekin­tettel, hogy a katóda előállításánál gyak­ran minden gondosság ellenére is kerülhet pl. a keverékkristályok közé tiszta karbo- §5 nát is, az alanti igénypontokban megadott molekuláris mennyiségarányok 52% tűrés­sel értendő, mert ezt felülmúló eltérés esetén a katóda már lényegesen rosz­szabb tulajdonságokkal rendelkezik, főleg 90 akkor, ha bevonatát kataforetikus úton ké­szítettük, minthogy ez az eljárás a legjobb eredményeket a tiszta keverékkristályok felvitelekor adja. Fontos továbbá a bevo­nat tisztasága is, erre vonatkozólag azon- 95 ban számszerű adatok meg nem adhatók, minthogy a katóda emissziója sokkal érzé­kenyebb a bevonat szennyezéseire, mint bármely más olyan eddig ismert módszer, mellyel ezek quantitative kimutathatók vob 100 nának. Szabadalmi igénypontok: 1. Oxidkatóda villamos kisütőcsövekhez, fémes magon helyet foglaló emittáló be­vonattal, mely báriumoxidból, stron- 105 ciumoxidból és kalciumoxidból áll, azzal jellemezve, hogy a bevonatban a bárium­oxid és kalciumoxid molekuláris aránya 2 : 1, a stronciumoxid pedig a bárium­oxidéval vagy kalciumoxidéval egyenlő yo molekuláris mennyiségben van jelen. 2. Eljárás az 1. igénypont szerinti katóda előállítására, melynél fémes magra bá­rilim, stroncium és kalcium karbonátját

Next

/
Oldalképek
Tartalom