128201. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élesztő előállítására
2 1-282«!. és a szaporítást úgy vezetjük, hogy a végcefre élesztőkoncentrációja az indulási cefre élesztőkonoentrációjának legalábbis a háromszorosa legyen; 3. a hozzáfolyast úgy 5 szabályozzuk, hogy ez at erjedési idő első felében a természetes szaporodás menetének feleljen meg, az erjedési idő második felében viszont ennek alatta maradjon. Az eljárásnak egy előnyben részesített 10 kiviteli módja szerint az erősen hígított, erjedő cefréhez a friss tápanyagot különösen koncentrált alakban, célszerűen abban a legnagyobb koncentrációban folyatjuk hozzá, amelyben az egyáltalán •megkap-15 ható és az indulási cefrét annyira hígítjuk, hogy cukortartalma lo/0 alatt, célszerűen 0.25—O.SOo/o körül legyen. Minthogy az indulási cefre a végcefre térfogatának 80—90%-a, ha ehhez a hozzáfolyásos eljá-20 rásban általában szokásos, de körülbelül fele térfogatra számított indítóélesztő mennyiséget adjuk, ez így a csaknem kétszeres folyadékmennyiségben oszlik el, az indulási cefre élesztőkoncentrációja tehát 25 viszonylag alacsony. Ilykép az indulási viszonyok megfelelnek a beállításos eljárásban uralkodóknak, vagyis a sarjadzás, rövid inkubációs idő után, gyorsan megindul. A gyorsan előrehaladó szaporodásnak 30 hamaros elianyhulása, valamint az élesztő működésének az alkoholképzés felé való eltolódása, vagyis a beállításos eljárásban fellépő hátrányok viszont nem következnek be, mert hiszen a kiindulási oldat a 35 feldolgozni kívánt cukornak csak egy részét tartalmazza és a többi cukor csak később, a hozzáfolyás révén fog a szaporodásba jutott élesztőnek rendelkezésére állni. 40 Minthogy a találmány szerinti eljárásban a tápanyag hozzávezetése az erjedési idő második felében alatta marad a természetes szaporodáshoz szükséges mennyiségnek és a cefre térfogata csak kis mér-45 tékben növekszik, a hozzáfolyásos eljárásnak azon ideális alapfeltétele, hogy a táplálási és koncentrációs feltételek az erjedés egész folyamán gyakorlatilag azonosak maradjanak, csak részben érvényesül. Eh-50 hez képest a szaporodási görbe az Eulerféle görbétől erősen eltér, hamarabb jut inflexiós ponthoz, viszont meredekebben indul, hasonlatosan a beállításos eljárást jellemző görbéhez. Az erjedési idő tehát 55 megrövidül, vagy pedig, azonos erjedési idő alatt, a szaporodás fázisa meghoszszabbodik, a hozadék tehát növekszik, vagyis a tápanyag kihasználása jobb. A találmány szerinti eljárásban a szaporodásnak már bizonyos mértékig előrehala- 60 dott állapotában létesül azon élesztőkoncentrációi, amellyel a hozzáfolyásos eljárásban rendszerint indulnak, mimellett az élesztő ezen koncentrációs érték eléréséig nagyon kedvező feltélelek mellett, 65 nagy sebességgel és a tápanyagnak nagyon kedvező kihasználásával szaporodik el. A rajzon feltüntetett diagrammok gyakorlati kísérletek adatai alapján adódlak 70 ki, amely kísérletek, összehasonlílhatásuk céljából, azonos alapon kerültek kivitelre. Vagyis az erjedési idők, a felhasznált indítóéiesztő-mennyiségek, a feldolgozott cukor-(melász) és tápsó-mennyiségek, vala- 75 mint a végcefre-lérfogalok minden esetben azonosak. Az 1. ábra szerinti diagrammon a végcefrék térfogata mindig 100 hektoliter, a kiindulási cefretérfogatok viszont külön- 80 bözők. A 2. ábra szerinti diagramm a feldolgozott összcukrot tünteti fel kilogrammokban, a végcefre 100 literére vonatkoztatva. A 3. számú diagramm az erjedő cefre 100 literében bármely pillanatban je- 85 lenlévő el nem erjedt melasz kilogrammokban kifejezett mennyiségél, vagyis a mindenkori tényleges cukor- ill. melászkoncentrációt mutatja. A 4. ábra szerinti diagramm ugyanilyen alapon a mindenkori 90 élesztőkoncentrációt tünteti fel, az 5. ábra azt mutatja, hogy az élesztőkoncentráció az erjedés alatt hogyan emelkedik, és pedig 20/o-os indulási élesztőkoncentráció esetében, egyúttal a 2. kiviteli példával is 95 kapcsolatba hozva. Az egyes diagrammokon az a görbék a beállításos eljárásra, a d görbék pedig a találmány szerinti eljárásra vonatkozó kísérleti adatokat adják meg. A b görbék 100 a hozzáfolyásos eljárás azon gyakorlati határesetére vonatkoznak, amelyben úgy a cukor- mint az élesztőkoncentráció mindvégig állandó marad, a c görbék pedig azon másik gyakorlati határesetre, amikor 105 a cefre térfogata állandóan azonos cukorkoncentráció mellett, éppen csak megkétszereződik. Az 1. ábra szerinti diagrammon az a vonal egyenesen fut, minthogy az indulási cefre térfogata nem változik. 110 A 2. ábra szerinti diagrammon az a vonal ismét egyenesen fut, minthogy a cefre már az induláskor tartalmazza az egész melászmennyiséget, a jelen esetben 100 1-