128153. lajstromszámú szabadalom • Folyamatosan változó áttételű erőközlőmű

Megjelent 1941. évi november hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 128153. szám. V/ii/3. osztály. — N. 3579. alapszám. Folyamatosan változó áttételű erőközlőmű. Malmos Nagy Sándor géplakatos, Rákospalota. A bejelentés napja: 1940. évi november hó 22. Az eddig ismertté vált olyan erőközlő­művek, amelyekkel a hajtó- és hajtott ten­gely közötti sebesség-áttételt folyamatosan lehet változtatni, nem elég megbízhatóak, 5 túlságosan bonyolult szerkezetűek, költ­ségesek, sok energiát fogyasztanak és nem elég tartósak. ^ A találmány célja e hátrányokat a le­helőségig kiküszöbölő, az említett típusba 10 tartozó új erőközlőmű létesítése. A találmány szerinti közlőmű csigake­reket és egyik végétől a másikig folytono­san csökkenő átmérőjű csigát tartalmaz, mely a csigakerék tengelyére merőlegesen, 15 a kapcsolódó alkotójának irányában eltol­ható. A csiga csavarmenetei, önzáró me­netből kiindulva, a csiga szélesebb végétől kezdődően folytonosan növekvő menet­emelkedésűek. Ha az így kialakított, ön-20 magában tekintve az új csigát az említett módon eltoljuk, akkor a csigakerekes haj­tás az erőátvitellel szemben bizonyos leg­kisebb értéktől végtelen nagy értékig ter­jedő ellenállást fejt ki, melyet bolygóke-25 rékmű egyik tagjának vezérlésére hasznosí­tunk. Ily módon folyamatosan változtatha­tó áttételű differenciálművet kapunk. A csigakerekes hajtás magának a bolygóke­rékműnek alkatrésze is lehet oly értelem-30 ben, hogy az saját maga is végezhet ke­ringő mozgást. A közlőmű megvalósítható úgy is, hogy a csiga eltolása és így a fo­lyamatos sebesség váltás a hajtott tengely terhelésétől függően, önműködően menjen 35 végbe. 45 50 A változó átmérőjű csiga alakja előnyö­sen kúp vagy kifelé homorú forgástest. Kevésbbé előnyösek a kifelé domború for­gástestek. A mellékelt rajzok a találmány szerinti 40 erőközlőmű két kiviteli alakját példaké­pen, vázlatosan tüntetik fel. Az 1. ábra az első kiviteli alaknál a csi­gatoló szerkezet nézete és részben met­szete. A 2. ábra a csigakerekes hajtásnak és a bolygókerékműnek nézete és részben met­szete. A 3. ábra a második kiviteli alak műkö­dési elvét magyarázó vázlat. A 4. ábra a második kiviteli alak ten­gelyirányú nézete és részben metszete. Az 5. ábra metszet a 4. ábra V—V vona­lában. A 6. ábra a 4. ábrához tartozó oldal- 55 nézet és részben metszet. Az 1—2. ábrákon szemlétetett megol­dásnál az erőt az 1 hajtó tengelyről a 2 hajtott tengelyre akarjuk átvinni. Evégből iaz 1 tengelyre ékelt közönséges, hengeres 60 3 csiga 4 csigakereket hajt, melyhez hozzá­erősítjük a borygókerékmű 5, 6 kúpkere­keit. A bolygókerékmű harmadik 7 kúpke­rekét a 2 hajtott tengelyre, negyedik 8 kúpkerekét pedig 9 segédtengelyre erősít- 65 jük. Ez utóbbira 10 csigakereket is ékelünk, (mely a találmány szerinti kúpos 11 csigá­val kapcsolódik. A 11 csiga csavarmenetei­nek emelkedése a csiga széles végétől a keskeny vége felé folytonosan növekszik 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom