128126. lajstromszámú szabadalom • Taposó forgattyús hajtás, főként kerékpárok számára

2 12812«. izmokat, és inakat sokkal kevésbbé kell öszszehúzni és ismét kinyújtani, továbbá a térdizüliet sincs annyira igénybe véve. Ilymódon tehát a legnagyobb térdhajlások 5 szöge kevésbbé nagy, amint az a 2. ábrán világosan látható. Ezen a 2. ábrán a szaggatott vonalak ia köralakú pályán való taposás szélső lábhelyzeteit mutatják, míg a teljes vonallal kihúzott tört-vonalak az I— 10 III átló irányában fekvő görbe mentén folytatott taposás lábhelyzeteit szemléiteli. Azt is mutatja az ábra, hogy a térdhajlás szöge a taposó mozgás közben lényegében véve állandó marad, tehát nem változik 15 a fárasztó és a térdhajlás szalagjait túlerőltető módon egy nyújtott helyzetből egy túlhajtottan hegyes szögű helyzetig. Emellett a mozgás megközelítőleg egyenletes és a lábak szervezetét nem befolyásolja hát-20 íányosan a gyorsítás és a lassítás állandó váltakozása. Mivel emellett a mozgás iránya elölről hátrafelé és felülről lefelé ferdén fekszik és emellett a hajtás a vízszinteshez viszonyítva 15—75° között változ-25 hat, a lábak számára nagyjából ugyanaz a fajtájú mozgás és erőhatás áll elő, mint az ugrásnál, tehát egy természetes folyamat, míg a köralakú mozgás az ismeretes pedálok taposásánál többé-kevésbbó 30 mesterkélt és ezért az izmokat és szerveknek erőltetett hózzáilleszkedését igényli. A találmány a leírt módon azt a lehetőséget is adja, hogy a hatásos taposómozgást megnagyobbítsuk a taposó forgattyús kar meg-35 hosszabbítása által, amint ezt az 1. ábrán a szaggatott vonalak V—Vl-nál szemléltetik, amely meghosszabbítás a térdhajlás szögének számottevő megnagyobbítását nem okozza, de emellett számottevő telje-40 sílménynövekedést hoz magával. Emellett természetesen az is fontos, hogy amint azt a fentiekben már említettük, a mozgás irányváltoztatása ne röviden a taposó forgattyú tengelyirányú helyzetének pilla-45 natában történjék, hanem, hogy a mozgási pályája olyan alakú legyen, hogy a tengeryirányú helyzetben többé vagy kevésbbé nagy átmenet legyen az egyik mozgási irányból a másikba és ilymódon ehhez 50 az átmenethez az izomzat kényszer nélkül illeszkedhessek. Ilymódon a mechanikai és a testi szervezet között teljes harmónia áll elő. Mindezt a találmány szerinti taposó for-55 galjtyús hajtással olyként érjük el, hogy mindkét taposó forgattyú önmagában és egyenként, egymással átlóirányban szembenfekvő forgáscsapok révén olyan forgórészben van ágyazva, amely a maga részéről szintén forgatható és pedig a kerékpár 60 vázában rögzített ágyazótestben. Emellett ez a forgórész a taposó forgattyúknak említett forgáscsapjaival kapcsolószervek révén olykép függ össze, hogy a taposó forgattyúk két forgáscsapja a kerékpározó 65 taposó mozgása "közben az említett forgórésszel és ennek forgástengelyével együtt köralakú mozgást végez olykép, hogy a pedálok mozgási pályája elliptikus alakú és az ellipszisnek hosszabbik tengelye fent- 70 ről hátrafelé ferdülve lefelé irányul. (1. ábra). Ez az átvitel pl. olykép valósítható meg, hogy ú. n. keresztirányú csúsztatót alkalmazunk, de előnyösebb ennél bolygókere- 75 kes meghajtást alkalmazni, amelynek helybenálló (rögzített) fogaskoiszorúkon futó botygókerekei mereven vannak a taposó forgattyúk forgáscsapjaival összekötve és amekyek hordozója a lánckerékkel össze- 80 kötött forgórészt alkotja. Ez a forgórész ebbíen az esetben ellenkező irányban mozog, mint a taposó forgattyús mozgás, vagyis visszafelé forog. Ez ugyan az első pillanatra úgy tűnik fel, mintha a láncnak és 85 a hátsó keréknek mozgási irányával össze nem egyeztethető lenne, azonban a valóságban ez az erőátvitel az ismeretestől eltérő módon gyakorlatilag olyképen valósítható meg, hogy a lánc először egy hátsó, a keret 90 villájában megerősített átfordító görgőn és azután erről a görgőről alsó részével a hátsó keréktengely lánckerekén van átvezetve. Ez egyben azt az előnyt is nyújtja, hogy a hátsó kéneket nagyon könnyen lehet kisze- 95 relni, majd pedig ismét behelyezni, továbbá, hogy az említett láncgörgővel köny-Inyen lehet a láncot megfeszíteni és így sohasem fog az egyik láncág annyira belógni, hogy a lánc kiesik. 100 Emellett olyan eszközöket alkalmazhatunk, hogy az ellipszis nagytengelyét a kerékpározó egyéni követelményeinek megfelelően különböző ferde helyzetekbe állíthassuk be, de előnyös a ferdeség változ- 105 tatása menet közben is az út emelkedéseinek megfelelően. Természetes, hogy a találmány szerinti hajtás nemcsak kerékpárokhoz alkalmazható, hanem általában véve taposó for- no gattyús hajtásokhoz, pl. szellőztetők hajtására, vagy egyéb célokra. Ellipszis alatt ebben a leírásban minden önmagában zárt ovális görbét kell érteni,