127991. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sínvégek és egyéb fémtárgyak összehegesztésére

2 127991. < telén helyi lehűlése rideg átmeneti részt eredményez, ami ismét síntöréseket okozhat. A találmány szerinti eljárással mind-5 ezeket a hátrányokat kiküszöböljük; emellett drága segédanyagra nincs szükség, a nagy beruházási költségek elmaradnak és hevederek sem kerülnek alkalmazásra. A sín anyagának hőmérsékleti igénybevé-10 tele a rövid hegesztési idő folytán kicsi, úgyhogy a találmánj^ szerinti eljárással előállított hegesztett sínkötések szilárdsági szempontból teljesen megbízhatók. Az eljárás a kővetkező: 15 A sínvégek összehegesztendő felületeit megmunkáljuk úgy, hogy fémesen tiszta síkfelületeket kapjunk, majd a sínvégeket e fémesen tiszta felületeikkel szorító-vagy sajtolószerkezet útján nyomás alatt egy-20 máshoz szorítjuk, annyira, hogy az illeszkedés lehetőleg hézag és légmentes legyen. Ezután a< sínvégek egymáshoz szorított felületeihez csatlakozó szabad palástfelület eit az egész kerület mentén egy vagy 25 több lánggal annyira felhevítjük, hogy az egymáshoz szorított felületek az anyag hővezetése folytán a hegesztésre alkalmas, de a solidus alatti hőmérsékletet elérjék, mire e felületek összehegednek. 30 A hevítés előnyösen magas hőmérsékletű (1000° feletti) lánggal — különösen acetilén-oxigénlánggai — eszközöljük, mikor is a tökéletes hegesztéshez rövid hegesztési idő és keskeny hevítési sáv is 35 elegendő. A hegesztési hely felmelegedése és hegesztése így sokkal gyorsabban megy végbe, mert a hőveszteség, amely részben vezetés, részben sugárzás következtében áll elő, a táplált melegmennyiséghez 40 képest aránylag kicsi. Alacsony hőmérsékletű lángokkal végzett kísérletek során azt tapasztaltam, hogy szélesebb hevítési sávra és így jóval hoszszabb hegesztési időre van szükség, ezen-45 kívül az alacsony hőmérsékletű lángok •miatt szükséges hosszú hevítési idő a hegesztési hely tulajdonságait károsan befolyásolja. Megállapításaim szerint van egy olyan alsó hőmérsékleti határ, amely-50 nél alacsonyabb hőmérsékleten hegeszteni már egyáltalában nem lehet, mert a veszteségek az egész közölt melegmennyiséget felemésztik. Előnyösnek mutatkozott, ha az egymás-55 hoz szorított sínvégeket az eljárás folyamár egyáltalában nem lehet, mert a veszsajtjolásnak vetjük alá. így elsősorban előnyös, ha a hegesztést a sínvégek újbóli összesajtolásával fejezzük be, amivel, azok egymásba kristályosodását elősegítjük. Elő- 60 nyös lehet továbbá a képlékenység elérésekor közbenső sajtolás alkalmazása is. Az eljárás gyakorlati részleteit és előnyeit az alábbiakban ismertetjük. A sínvégeket kb. 10—150/cm2

kezdeti 65 nyomással sajtoljuk össze, majd a sínvégek palástfelületeit az illeszkedési helytől kb. 6—15 cm távolságig terjedő körzetben lángokkal hevítjük, amíg az érintkező felületek hővezetés útján a kívánt 70 hegesztési hőmérsékletet felveszik, anélkül azonban, hogy a sínanyag niegömlene, tehát a solidust elérné. Minthogy. az érintkező felületek melegüket a hevített palástfelületektől hővezetés útján kap- 75 ják, ennélfogva a palást hőmérséklete mindig valamivel magasabb lesz, mint az érintkező felületek hőmérséklete. így ha a szabadon megfigyelhető, hevített palástfelületek hőmérsékletét, pl. termoelemek- so kel vagy optikai pirométerekkel ellenőrizzük, ezzel módunkban van az érintkező felületek hőmérsékletét, azaz a hegesztési hőmérsékletet is ellenőrizni. A hegesztési hőmérséklet a sínanyag összetételéhez, kü- 85 lönösen annak széntartalmához igazodik és rendszerint 1000—1500° között van. Legcélszerűbb hegesztési hőfoknak az anyag kristályosodási hőfokát választani. Ez a hőfok a nyomás növelésével csökkent- 90 hető. Tapasztalat szerint általában miméi alacsonyabb hegesztési hőfokot alkalmazunk, annál nagyobb nyomásra van szük' ség és viszont. A palást hőmérsékletét és így a hegesz- 95 tési hőmérsékletet, továbbá a táplált hőmennyiség eloszlását a hevítőlángok vezetésével, mozgatásával és erősségük változtatásával szabályozhatjuk. A hevítőlángok behatásának szabályozásával és a hő- 100 mérsékleteloszlás megfigyelésével módunkban áll, hogy a palást hőmérsékletét az egész kerület mentén egyenletes szinten tartsuk és az esetleges helyi túlhevülést vagy megömlést megakadályozzuk. Ehhez 105 járul, hogy a hővezető sínanyag maga is kiegyenlítőhatást gyakorol, úgyhogy a hőmérséklet az egész hegesztendő keresztmetszet mentén teljesen egyenletes lesz, amit olyan egyenlőtlen tömegeloszlású ke- 110 resztmetszetnél, amilyen a síné, általában nehéz elérni. Ez az egyenletes hőeloszlás viszont alapfeltétele annak, hogy olyan minőségű hegesztéseket érjünk el, amilye-