127991. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sínvégek és egyéb fémtárgyak összehegesztésére

127991. 3 neket a találmány szerinti eljárás biztosít. A sínvégek hevítésének kezdetén a sín­anyag kiterjed és ennek folytan az egy­máshoz szorított felületek nyomása nö-5 vekszik, úgyhogy a rések még teljesebben záródnak és az egyesítendő felületek közé levegő, gáz vagy más anyag egyáltalában nem juthat. Ennélfogva a hegesztés jósá­gát csökkentő vegyi folyamat, pl. oxidá­ló ció, a hegesztés folyamán nem követkéz­hetik be és a tiszta fémes érintkezés fenn­marad. Amint azonban az anyag lágyul» a nyomás csökkenni kezd. Ezért célszerű a képlékenység elérésekor beálló nyomás-15 csökkenés ellensúlyozására a már említett közbenső sajtolás alkalmazása, amely azon­ban elhagyható, ha a kezdeti nyomást megfelelően nagyobbra választjuk Szükséghez képest, megfelelő sajtoló 20 berendezés, pl. hidraulikus sajtó útján le­het az egész folyamat alatt állandó vagy közel állandó nyomást is fenntartani. Magas hőfokú' (1000° feletti) lángok al­kalmazása esetén a hegesztési folyamat aránylag igen rövid ideig, mintegy 2—10 percig tart. A hegesztési helyek szilárd­sági és mikroszkópiai vizsgálata azt az eredményt mutatja, hogy az anyag a he­gesztés helyén az alapanyagtól, alig külön­bözik, ami a hegesztés tökéletességét bizo­nyítja. Általában a találmány szerinti el­járás eddig még el nem ért megbízható­ságú hegesztéseket ad. 35 A találmány szerinti eljárással kapcso­latban még a következőkre kívánunk rá­mutatni : Az eddig szokásos és a szabadalmi iro­dalomból is ismeretes hegesztőéi jár ások-40 nál az összehegesztendő felületek határ­rétegeit a solidus feletti hőmérsékletre, legalább is a megömlés kezdetéig hevítet­ték, mikor is e rétegek kristályszerkezete szétroncsolódott. Ez az eset forog fenn a 45 régóta ismeretes kovács-hegesztésnél, a Goldschmidt-féle termit-hegesztésnél, a villamos ellenálláshegesztésnél és a többi, ú. n. sajlolóliegesztésnél. Ez eljárásoknál a hegesztendő végeket felhevítésük után 50 egymásba szorítják, hogy közülük a meg-1 ágyúit, folyékony és oxidált részeket ki­sajtolják, és a hegesztést az alsóbb, szét nem roncsolt szerkezetű rétegek egymás­hoz közelítésével hajtják végre. Az ilyen 55 hegesztés jósága azonban mindig attól függ, sikerül-e a hegesztési rétegből a meg­lágyult, illetőleg megfoíyósodött, szerkeze­tében szélroncsolt anyagot teljesen kiszo­rítani, ami annál nehezebb, minél na­gyobb az összehegesztendő felületek ki- 60 terjedése és minél bonyolultabb azok alak­ja. A hegesztési rétegben visszamaradó zárványok u. i. a hegesztés jóságát igen károsan befolyásolják. Mindez igen szembetűnő a bevezetésben 65 már tárgyalt villamos ellenálláshegesztés­nél, ahol a hegesztendő felületek külön­böző helyein fellépő különböző hőmérsék­letek káros hatását e felülié leknek a soli­dus feletti hőmérsékletre való felhevítő- 70 sével'és így a határrétegek megömlesz­lésével, majd a szétroncsolt szerkezetű ré­szek kiszorításával igyekeznek kiküszöböl­ni. Az ilyen hegesztési helyek köszörületé­ben az anyagrészecskék eltolódásának irá- 75 nya jól észlelhető. Ezzel szemben a találmány szerinti el­járásnál azt az új felismerést használjuk fel, hogy az összeszorított hegesztési felü­letek a solidus alatti hőmérsékletre való 80 felhevítéssel a kristályszerkezet teljes ép­ségében tartása mellett tökéletesen össze­liegeszthetők; e hegesztés folyamán az egyesítendő felületek kristályszerkezete összenő, egymásba dagad, úgyhogy a he- 85 gesztési hely köszörületében határfelület egyáltalában nem ismerhető fel és elto­lódási vonalak nem mutatkoznak." Ez el­járásnál tehát a hegesztési felületek szer­kezete nem roncsolódik szét, nincsenek 90 a szilárdságot csökkentő zárványok és ez­zel magyarázható e hegesztéseknek az összes eddigieket felülmúló jósága és meg­bízhatósága. A találmány szerinti eljárás gyakorlati 95 alkalmazásánál előfordulhat, hogy két egy­máshoz közelfekvő sínvéget kell össze­hegeszteni. Ez az eset forog fenn, pl. pá­lyába fektetett sínszálaknál, amelyek kö­zött rések vannak. Ez esetben, ha az utó- 100 lagos talpfa- és sínszabályozást el akarjuk kerülni, úgy járhatunk el, hogy a sín vé­gek fémesen tisztára megmunkált felületei közé hasonlóképen megmunkált felületű betét- vagy közdarabot szorítunk és a két- 105 két érintkezőfelületet, előnyösen egyidejű­leg, a találmány szerinti eljárással össze­hegesztjük. A találmány szerinti eljárás olcsóbbá­tételére a sínvégeket a lángokkal való fel- no hevítés előtt előnyösen kevésbbé költséges hőforrásokkal előmelegíthetjük és csak az előmelegítés után alkalmazzuk a magasabb hőmérsékletű lángokat. " ""

Next

/
Oldalképek
Tartalom