127991. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sínvégek és egyéb fémtárgyak összehegesztésére

127991. 3 neket a találmány szerinti eljárás biztosít. A sínvégek hevítésének kezdetén a sínanyag kiterjed és ennek folytan az egymáshoz szorított felületek nyomása nö-5 vekszik, úgyhogy a rések még teljesebben záródnak és az egyesítendő felületek közé levegő, gáz vagy más anyag egyáltalában nem juthat. Ennélfogva a hegesztés jóságát csökkentő vegyi folyamat, pl. oxidáló ció, a hegesztés folyamán nem követkézhetik be és a tiszta fémes érintkezés fennmarad. Amint azonban az anyag lágyul» a nyomás csökkenni kezd. Ezért célszerű a képlékenység elérésekor beálló nyomás-15 csökkenés ellensúlyozására a már említett közbenső sajtolás alkalmazása, amely azonban elhagyható, ha a kezdeti nyomást megfelelően nagyobbra választjuk Szükséghez képest, megfelelő sajtoló 20 berendezés, pl. hidraulikus sajtó útján lehet az egész folyamat alatt állandó vagy közel állandó nyomást is fenntartani. Magas hőfokú' (1000° feletti) lángok alkalmazása esetén a hegesztési folyamat aránylag igen rövid ideig, mintegy 2—10 percig tart. A hegesztési helyek szilárdsági és mikroszkópiai vizsgálata azt az eredményt mutatja, hogy az anyag a hegesztés helyén az alapanyagtól, alig különbözik, ami a hegesztés tökéletességét bizonyítja. Általában a találmány szerinti eljárás eddig még el nem ért megbízhatóságú hegesztéseket ad. 35 A találmány szerinti eljárással kapcsolatban még a következőkre kívánunk rámutatni : Az eddig szokásos és a szabadalmi irodalomból is ismeretes hegesztőéi jár ások-40 nál az összehegesztendő felületek határrétegeit a solidus feletti hőmérsékletre, legalább is a megömlés kezdetéig hevítették, mikor is e rétegek kristályszerkezete szétroncsolódott. Ez az eset forog fenn a 45 régóta ismeretes kovács-hegesztésnél, a Goldschmidt-féle termit-hegesztésnél, a villamos ellenálláshegesztésnél és a többi, ú. n. sajlolóliegesztésnél. Ez eljárásoknál a hegesztendő végeket felhevítésük után 50 egymásba szorítják, hogy közülük a meg-1 ágyúit, folyékony és oxidált részeket kisajtolják, és a hegesztést az alsóbb, szét nem roncsolt szerkezetű rétegek egymáshoz közelítésével hajtják végre. Az ilyen 55 hegesztés jósága azonban mindig attól függ, sikerül-e a hegesztési rétegből a meglágyult, illetőleg megfoíyósodött, szerkezetében szélroncsolt anyagot teljesen kiszorítani, ami annál nehezebb, minél nagyobb az összehegesztendő felületek ki- 60 terjedése és minél bonyolultabb azok alakja. A hegesztési rétegben visszamaradó zárványok u. i. a hegesztés jóságát igen károsan befolyásolják. Mindez igen szembetűnő a bevezetésben 65 már tárgyalt villamos ellenálláshegesztésnél, ahol a hegesztendő felületek különböző helyein fellépő különböző hőmérsékletek káros hatását e felülié leknek a solidus feletti hőmérsékletre való felhevítő- 70 sével'és így a határrétegek megömleszlésével, majd a szétroncsolt szerkezetű részek kiszorításával igyekeznek kiküszöbölni. Az ilyen hegesztési helyek köszörületében az anyagrészecskék eltolódásának irá- 75 nya jól észlelhető. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárásnál azt az új felismerést használjuk fel, hogy az összeszorított hegesztési felületek a solidus alatti hőmérsékletre való 80 felhevítéssel a kristályszerkezet teljes épségében tartása mellett tökéletesen összeliegeszthetők; e hegesztés folyamán az egyesítendő felületek kristályszerkezete összenő, egymásba dagad, úgyhogy a he- 85 gesztési hely köszörületében határfelület egyáltalában nem ismerhető fel és eltolódási vonalak nem mutatkoznak." Ez eljárásnál tehát a hegesztési felületek szerkezete nem roncsolódik szét, nincsenek 90 a szilárdságot csökkentő zárványok és ezzel magyarázható e hegesztéseknek az összes eddigieket felülmúló jósága és megbízhatósága. A találmány szerinti eljárás gyakorlati 95 alkalmazásánál előfordulhat, hogy két egymáshoz közelfekvő sínvéget kell összehegeszteni. Ez az eset forog fenn, pl. pályába fektetett sínszálaknál, amelyek között rések vannak. Ez esetben, ha az utó- 100 lagos talpfa- és sínszabályozást el akarjuk kerülni, úgy járhatunk el, hogy a sín végek fémesen tisztára megmunkált felületei közé hasonlóképen megmunkált felületű betét- vagy közdarabot szorítunk és a két- 105 két érintkezőfelületet, előnyösen egyidejűleg, a találmány szerinti eljárással összehegesztjük. A találmány szerinti eljárás olcsóbbátételére a sínvégeket a lángokkal való fel- no hevítés előtt előnyösen kevésbbé költséges hőforrásokkal előmelegíthetjük és csak az előmelegítés után alkalmazzuk a magasabb hőmérsékletű lángokat. " ""