127985. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés villamos rezgések átvitelére vagy erősítésére, különösen modulálására

127085. 3 tott elektronkisülési cső egyik foganatosítási alakját mutatják. A szerkezetnek számos eleme van, melyeket sajtolt láb tetszőleges módon tart. A találmány világo-5 sabb ismertetése céljából a légtelenített burát, melybe az elektronkisülési cső elemeit be kell szerelni, a rajzon nem tüntettük fel. Bármely alakú bura alkalmazható, melyet elegendő mértékben légteleníteni 10 kell, hogy benne gyakorlatilag tiszta elektronemisszió jöhessen létre. A szerkezet lényeges elemei a —2— katóda, mely vagy az ábrán feltüntetett közvetett, vagy pedig a rajztol eltérőleg, közvetlen fűtésű iz-15 zószálas katóda lehet, a katódát körülveszi két —3,4— vezérlőelektróda vagy rács, a vezérlőelektródákat körülveszi két—5, 6— anóda, végül az —5— és —6— anódákat árnyékoló —7— ernyő. Az elektronkisülési 20 cső feltüntetett foganatosítási alakjánál a —3— és —4— vezérlőelektródák egymásbarakott, koaxiális elrendezésű csavarok, melyek a hengeres --2— katódától egyenlő távolságban, a—2—katóda és az—5, 6— 25 anódapár között vannak. Az —5— és —6— anódák is egymásbarakott csavarok, melyeknek menetemelkedése és csavarodási iránya a vezérlőelektródákéval azonos; ezek a —2— katódához viszonyítva köz-30 pontos elhelyezésűek és a —3, 4— vezérlőelektródákat körülveszik. Bár tetszőleges alakú tartóeszközök alkalmazhatók, a rajzon ábrázolt eszközök különösen alkalmasak a szerkezet kellő 35 merevítósére és az egyes elektródák egymáshoz viszonyított, kellő helyzetének biztosítására. Ezek az eszközök négy —8, 9, 10— és —11— fémrúdből állanak, melyek az —5— és —6— anódákat, valamint ezek-40 kel a —12— csillámlemezeket tartják. Ez utóbbiak mindkét éle mentén az anódák és a vezérlőelektródák meneteinek megfelelő bevágások vannak, hogy az utóbbiakat az előbbiektől a csillámlemezek kellő 45 távolságban tartsák. A —8— és —9— fémrudak egymáshoz képest 180°-kal eltolt pontokon, ponthegesztéssel az —5— anóda meneteihez erősíthetők és e rudaknak a —6—anóda menetei mellett kivágott—13— 50 részeik vannak, melyek a csőben levő két anóda közötti bármely villamos érintkezést meggátolnak. A —10— és —11— fémrudak ponthegesztéssel a —6— anódához erősíthetők és e rudaknak is kivágott —13— ré-55 szeik vannak, a két anóda közötti villamos összeköttetés megakadályozására. A —7— . ernyőnek (2. ábra), a 8—-1.1 tartórudak elhelyezésére, hosszirányú —14— bemélyítései lehetnek, hogy így az ernyő az anó- 60 dáktól a kellő távolságban legyen elhelyezhető anélkül, hogy közöttük vezető összeköttetés legyen. Az elektródáknak egymáshoz viszonyított helyzete legjobban a 3. ábra szerinti rész- 6g leges metszetből tűnik ki. A vezérlőelektródák egyikének és az anódák egyikének menetei, egymással szemben, ugyanazon a jobbmenetű csavarfelületen feküsznek. így a keresztmetszet síkjában a —3— elektróda 7Q metszeti felülete a —2— katódára merőleges és az —5— anódán átmenő egyenesen fekszik. Hasonlóan, ugyanabban a síkban a —4-- elektróda metszeti felülete a —2— katódára merőleges és a —6— anódán át-75 menő egyenesen fekszik. Az egyes elemek ilyen elrendezése mellett a két vezérlőelektróda az anódák felé áramló elektronokat több áramra osztja fel. Például, mindegyik csavaralakú anóda és vezérlőelektróda mindegyik menete an- 80 nak az elektródának valamely szakasza gyanánt fogható fel, melynek az a része, mimelleli az egyes szakaszok vagy menetek végei egymással össze vannak kötve és összefüggő elemet alkotnak. A dolgokat így 85 szemlélve, a katódából a két vezérlőelektróda bármely két egymás melletti menete között, lényegileg a katódára merőlegesen kiinduló csavarfelületű , pálya egyetlen elektrónáram pályája gyanánt fogható fel, 90 mely a vezérlőelektródák szomszédos menetpárjai közötti, a katódára merőleges csavarfelületű pályában folyó elektronáram pályájával párhuzamos. Az elektronemiszszió mértéke a két vezérlőelektróda együt- 95 tes hatásával vezérelhető. így, ha a —3— és —4— elektródáknak a —2— katódához viszonyított pillanatnyi feszültségei egyenlők és ha azok valamely mindkét elektródára felvitt periodikus feszültség ugyanazon 100 pillanatnyi összetevőjének hatása alatt egyenlően és egyidejűleg változnak, az elektronemisszió mértéke és ezzel együtt az —5— és —6— anódák bármelyikétől a —2— katódához folyó áram erőssége is 105 ennek megfelelően változik. A —3— és —4— elektródák közötti elektrosztatikus mező változtatásával az elektronáramok iránya is változtatható, minek következtében az egyik anódát nagyobb számú kibo- 110 csátott elektron fogja érni, mint a másikat így, a 3. ábrán feltüntetett vezérlőelektródák és anódák legalsóbb meneteit tekintve, ha a —3— elektróda a —2— katódához vi-