127985. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés villamos rezgések átvitelére vagy erősítésére, különösen modulálására
4 1IÍÍ88. szonyítva ingadozóan negativabbá válik, mint a —4— elektróda, úgyhogy a két elektróda közötti elektrosztatikus mező megváltozik, az elektronok ingadozva az 5 —5— és —6— anódák egyike és azután a másika felé kitérnek. Ennélfogva látható, hogy ha a —3— és -—4— vezérlőelektródák közé váltófeszültséget viszünk fel, az eleklronáramok váltakozva az egyik anódától 10 a másik anóda felé kitérnek. Természetes, hogy az elektronáramoknak a két anóda közötti eloszlását a két anóda viszonylagos feszültségei kevésbbé befolyásolják. Ha pl. az —5— anódát a —2— ka-15 tódáhóz képest a —6— anódánál pozitivabbá tesszük, az elektronokat az.—5— anóda nagyobb erővel fogja vonzani és viszont. Minthogy azonban a két anóda a katődától nagyobb távolságban van, mint a ve-20 zérlőelektródák, az anódák viszonylagos feszültségeinek ilyen változásai az elektronáramoknak a két anóda közötti eloszlását kisebb mértékben befolyásolják, mint a —3— és —4— A'ezérlőelektródák viszony-25 lagos feszültségváltozásai. Az —5— és —6— anódák között elhaladó elektronokat ezek az anódák legalább részben visszahúzzák, de egyesek a —7— ernyőt elérhetik, különösen akkor, ha az 30 ernyő feszültsége az elektronok kezdeti sebességének legyőzéséhez nem eléggé negativ. E hatás csökkentésére a —7— ernyőt a —2— katódához képest kis negativ előfeszűltséggel láthatjuk el, hogy így az 35 elektronokat a két anóda felé visszavessük. Ha azonban az elektronok kezdeti sebessége elég kicsi, ez a negativ előfeszültség elhagyható és a —7— ernyő közvetlenül a —2— katódára kapcsolható. 40 Az —5— és —6— anódákat körülzáró —7— ernyőnek háromféle célja van. Először is ez az ernyő az anódák között elhaladó elektronokat megakadályozza abban, hogy a cső burájának belső felüle-45 tén összegyűljenek s így meggátolja, hogy ezen a felületen nem kívánatos elektrósztalikus töltés keletkezzék. Másodszor, az ernyő a pillanatnyilag kevésbbé pozitív anódáról a pozitívabb anódára irányuló má-50 sodlagos eleklroncmissziói csökkenti: végül harmadszor, az ernyő elektrosztatikus árnyékolás gyanánt hat és így a csőhöz kapcsolt be- és kimenő áramkörök kapacitív csatolásait csökkenti. Az ernyő külö-55 sen az együttesen vett két vezérlőelektróda és az együttesen vett két anóda közötti kapacítív csatolás csökkentése tekintetéín hatékony. Az egyik anódáról a másik anóda felé irányuló szekunder elektronemisszió és az elektródák közötti kapacitás 60 további csökkentésére a —7— ernyő befelé nyúló csavaralakú tagokkal vagy bordákkal látható el (ezek a rajzon nem láthatók), mebyek a két anóda közé nyúlnak. Ha az ernyő a katódával van összekötve, 65 e bordák szerepe lényegileg ugyanaz, mint a szokásos pentódacső elnyomó-elektródájáé. A 4. ábra a fent leírt szerkezetű és működésű elektronkisülési csövet magában- 70 foglaló, a találmány szerinti javított frekvenciaátalakító berendezés egyik foganatosítási alakját szemlélteti. Ennél a berendezésnél az elektronkisülési cső bemenő —3— és —4— elektródái a —18— transzformátor 75 —17— szekunder tekercsének kapcsaival vannak összekötve, míg e transzformátor —19— primer tekercse az —fx — frekvenciájú (a rajzon nem látható) váltakozó feszültségforrással áll összeköttetésben. A 80 —17— szekundertekercs —20— középpontját a —21— áthidalókondenzátor és a —23— transzformátor —22— szekunder tekercse a —2— katódával köti össze. A —23— transzformátor —24— primer teker- 85 cse a második, az előbbitől különböző, —f2 — frekvenciájú (a rajzon nem látható) váltakozó feszültségforrással áll összeköttetésben. A —3— és —4— vezérlőelektródáknak a —2— katódához viszonyított kellő 90 negatív előíeszültségét a —25— és —26— kapcsok közé kapcsolt (a rajzon nem látható) előfeszültség-forrás. szolgáltatja, melynek negatív isarka a —25— kapocs; csal van összekötve. Az elektronkisülési 95 cső —5— és —6— anódái a 28-nál vázlatosan féltüntetett szűrőrendszer bemenőkapcsaival vannak összekötve, mely szűrő kimenő kapcsai tetszőleges (a rajzon nem látható) használati áramkörrel állnak kap- 100 csolatban. Az —5— és —6— anódák, valamint a —2— katóda közötti áramköröket a +B-vel jelölt és a —27— kondenzátorral áthidalt anódafeszültségi forrás egészíti ki. Az —f 2— frekvenciájú feszültséget a —3— 105 és —4— vezérlőelektródák mindegyikére egyidejűleg visszük fel és így azok átlagos feszültségét a —2— katódához képest változtatjuk. Ily módon a —2— katódából kiinduló és az —5, 6— anódák felé irányuló 110 elektronemisszió mértékét a —24— primertekercs kapcsaira felvitt váltófeszültség változásainak megfelelően vezéreljük. A vezérlőelektródák, ezenkívül, a kibocsátott
