127863. lajstromszámú szabadalom • Berendezés őrlőmalom beömlésének önműködő szabályozására

2 Í23&6& hosszmetszete; 12. ábra a táplálóiszerke-í zet k iljncskerekének, kilincsének és a kiblnqs helyzetét szabályozó pneumatikuis berendezésnek oldalnézete egyes részek-< 5 kel metszetben. Az 1—7. ábrák szerinti első kivitelnél —25— a imalom házát jelenti, melyből a megőrölt anyagot a —27— szívószerkezei segítségével a —26— csövön át távolítjuk 10 el, a —28— őrlőgyűrű, melyre —29—30— görgősor fekszik rá, az őrlő körzet jalatt —31— levegőnyílások vezetnek a malomba.1 A maljomníak —32— e tetőtől csérc van, mely a —34— elosztószer kezet, illetve tá-15 roló —33— hüvelyébe torkol. A tápláló —35— tengelye több, a jelen esetben négy kilineskereket hordoz, melyek közül csak két —36— és —37— kereket ábrázoltunk. Valamennyi kilinqskerék azonos átmérőjű, 2o fogaik száma azonban különböző. A leg­szélső —36— kii inaskeréknek van a leg­kevesebb foga, a —37— kilincskeréknek és a további két (nem ábrázolt) kilincskerók­nek fokozatosan nagyobb a fogszáma. 25 Mindegyik kilincskerék, négy kilincs egyi­kével forog, melyek közül kettőt, t. i. a —38—at (1. ábra) és —39—et (2. ábra) ábrázoltunk. Ez a két kilincs egyenlő és a —40—; 30 csapra van erősítve, mely a tápláló —35— tengelyén lazán csapágyazott —41— tartó alkatrészét képezi. A tartó a —46— szíj számára —45— szíjtárcsát hordozó —44— hajtótengelyen —42, 43— forgaltyúszerke-35 zet útján jön lengő mozgásba. A kilincs kilengése egyenlő (vagy valamivel na­gyobb) a ljegkisebb forgásszámú —36— ki­hlncskerék egy, vagy több fogának hosz­íszával,, úgyhogy a hosszabb fogú —36— 40 kiblncskcrék, — melybe —38— kilincs fog —, forgása esetében a —35— tengely forog a leggyorsabban és így a gépbe adagolt nyersanyag mennyisége is a legnagyobb, míg a többi kilincskerék mozgatása ese-45 tén, melyeknél a megfelelő kilincs kisebb iogiszámnál, fog, a táplálás arányosan ki­sebb. A kilincsek a megfelelő kilines-kerekek­kel való kapcsolatból rendszerint ki van-50 nak iktatva (rugós —49— oldok útján), mely kilincskerekeket beszívott levegővel mozgatott pneumatikus szerkezet húzza el a kilincsektől. E pneumatikus szerkezetek a maljom növekvő terhelése következtében 55 növekvő vakuummial fokozatosan hatnak, mimiellett a szívást többszörös szelep sza­bályozza és az a malomban uralkodó nyo­máshoz alkalmazkodik. A 2. ábra ia —39— kilincset a megfelelő —37— kilincskerékkel való kapcsolatban 60 lmutatja a hozzátartozó pneumatikus szer­kezettel, egyetemben, melyet szívóhelyzet­ben ábrázoltunk, úgyhogy az oldó a ki-Ijncistől el van húzva. A többi három ki­lincs hasonló pneumatikus szerkezettel 65 van ellátva; az 1. ábrán a —38— kilincs —47— pneumatikus szerkezetét tüntettük fel, A 3. ábrán két —52, 52 61, 61— hengerpár látható, melyeknek dugattyúira a 4., 5., 6. és 7. ábrák a szelpp szabja- 70 lyozáisához való többszörös szerkezetet tüntetik fel,, mely szerkezet útján a ki­lincs ki- és bekapcsolása a malomban; uralkodó vákuum erősségéhez alkalmaz-* kodik. " 75 A 2. ábra szerint a —39— kilincs mellső végén. —48— kivágás van, melybe a ki­lhios —41— tartójára erősített —52— hen­gerhez tartozó és lábban mozgó -51—­dugattyú —50-- rúdjára helyezett -49—, 80 ö]idó nyúlik. Az —51— dugattyú és iazj —52— henger —54— hátsóidé közé 53—. rúgó van iktatva. Mind a négy kilincs­mű hengere a 3. ábrán —55— szerkezeti) egészként fel tűnte tett egységes szerkezetet 85 alkot. A hengereket elől közös —56— le­mez zárja le. Az —55— testnek az egyes hengerekhez vezető belépési csatornái vannak; —57— az —59— csőcsonkkal alkotják a két 90 —52— henger számára a beömlési csa­tornákat (2. és 3. ábrák); —58— a hátsói falat jelöli, mely a beömlési nyílásokba torkoló csőcsonkkal van ellátva; a 60 csőcsonkok, melyek közül a 2. ábrán csak 95 egyet ábrázoltunk, melyek a —47— pneu­matikus szerkezet másik —61— hengerpár­jába hasonló (a 2. ábrán nem ábrázolt) csatornák útján torkolnak. A négy egyes csőcsonk össze van kötve 10< a —62, 63, 64— és —65— hajlékony csö­vek útján a —66, 67, 68— és —69— csa­tornákkal, amelyek a —70— bordán, amely láz általában —71—el jelölt szabályozó­szervnek alkatrészét képezik (4. ábra) és 10: amely a —72— tokba van bezárva. En­nek a toknak egyik végén van a —73—i rugalmas gyűrűs membrán elhelyezve, melynek nyílásába a —75— ház —77— csapófedele közötti —76— szívókamra a 11 malomház belsejével —78— cső révén van összekötve, mely a malom felső —79— részébe van vezetve. A membránt .bor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom