127793. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tömítéshez vagy alapozáshoz vagy fecskendezve öntéshez vagy villamos szigeteléshez való anyag előállítására és eljárás és berendezés csövek tömítésére, továbbá eljárás fém-csöveken átmenő káros villamos áramok lecsökkentésére

4 127793. varkötésekkel vannak oldhatóan összéerő­sítve. A lényegében hengeralakú —1, 2— beöntő-edény belső hengerátmérője a cső­karmantyú vastagításának külső átmérőjé-5 vei egyezik és a cső-karmantyú vastagítá­sára szorosan simul (1. ábra). A beöntő-edény —a— méretét úgy vá­lasztjuk meg, hogy felszerelt használati; helyzetben a beöntő-edény szabad —6— 10 éle a cső-karmantyú-vastagítás belső—7— élével egybeesik. Ezáltal meggátoljuk azt, hogy a munkás esetleges vigyázatlansága következtében a —b— méret a megenge­dettnél kisebb legyen. Végeredményben a 15 munkásnak a beöntő-edény felszerelésénél csak arra kell ügyelnie, hogy a beöntő­edény —6— éle a karmantyú —7— élével egybeessék. A karmantyú homlokvége előtti gyűrű-20 alakú öntőtér térfogata a csőkötés kiönten­dő tere térfogatának legalább a négysze­rese. Ez a kiöntendő tér az 1. ábrán —11— el, míg az ismert kendertömítés —10-—el van jelölve. 25 A —b— méret, a csőátmérőtől függetle­nül, legalább 30 mm. A —3— beöntő-tölosér szélességi és ma­gassági méreteit — megejtett kísérletek alapján — úgy választjuk meg, hogy a ki-30 öntő-edényen belül öntési üreg, úgyneve­zett »lunker« ne keletkezhessek. A —3— beönLő-tölcsérben beöntéskor annyi folyé­kony anyag van tárolva, hogy a be öntő­edényben netalán keletkező üregek és a 35 még folyékony anyagon keresztül felszálló légbuborékok helyét a beöntő-tölcsérben lévő, még folyékony anyag kitöltse, úgy hogy végeredményben teljesen tömör, li­kacsmentes tömítés keletkezik, míg az el-40 kerülhetetlen lunker a —3— beöntő-iöl­cséren belül alakul ki. A —3— beöntő­tölcsér magassága célszerűen a gj'űrűatakú öntőtér külső sugarának felénél nem ki­sebb, míg a, tölcsér térfogata a s ,gyűrűalakú 45 öntőtér térfogata egyharmadánál nagyobb. A berendezés felszerelése előtt végezzük az előzőkben ismertetett villamos áramszi­getelési munkálatokat, az érintkezési felü­leteknek villamos szigetelő anyaggal való 50 bevonását. A beöntésnél arra kell figyelnünk, hogy a beöntő-edényt a —3— beöntő-tölcsér fel­ső szintjéig1 a megömlesztett anyaggal tölt­sük meg. 55 Olyan tömítéseknél, amelyeknél az anyag­nak nagyobb mélységben kell behatolni, gondoskodnunk kell arról, hogy a derme­dés minél később következzék be. Ezt a célt azáltal érjük el, hogy a —3— beöntő­tölcsért kívülről melegítjük, illetve me- 60 legen tartjuk. A melegítést a —3— be öntő­tölcsért körülvevő, az 1., 2. ábrákon sza­kadozott vonalakkal jelölt —8~ külső töl­csérrel (külső edénnyel) biztosíthatjuk, amelybe izzó tüzelőanyagot, pl. izzó kok- 65 szót vagy izzó faszenet helyezünk. A —8— külső tölcsér a —12— fedéllel fedhető. A —8— külső tölcséren és a —12— fedé­len légbevezető nyílások vannak. Nagyobb méretű csövek tömítésénél a 7t3 1. ábrán látható berendezés kerül alkal­mazásba. Egynél több beöntő-lölcséren ál öntjük be a megömlesztett anyagot. A —9, 9— beöntő-tölcsérek célszerűen kétrészűek, oly célból, hogy a bennök megdermedt 75 anyagot a munka befejezése után könnyen lehessen eltávolítani. Nagyobb méretű csö­vek tömítésénél előnyös külön beöntő- és külön légelvezető-csatornákról gondoskod­ni. A különböző méretű karmán tyús csö- 80 vekhez megfelelő méretű beöntő-edény-so­rozatokat használunk. A beöntő-edény fel­szerelése után az illesztési helyek közelé­ben a réseket kívülről agyaggal betapaszl­juk. 85 A —9, 9— beöntő-tölcsérek a beönlő­edény —2— részének fenekéhez csatlakoz­nak. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás tömítéshez vagy alapozáshoz vagy fecskendezve öntéshez vagy villamos szi- 90 geteléshcz való anyag előállítására, me­lyet az jellemez, hogy erősebben sava­nyú, mint bázikus kémhatású tűzálló agyagot, vagy különböző agyagok keve­rékét, és grafitot, továbbá utóbbiakat 95 összetartó nem fémes kötőanyagot ösz­szekeverve, 20—30 C°-al a nem fémes kötőanyag megömlési hőfoka fölötti hő­fokra hevítünk és hűtött kokillákba vagy; formákba öntve dermesztünk vagy köz- 100 vétlenül a használati tárgyra vagy tárgy­ba vagy felhasználási térbe öntünk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás fogana­tosítást módja, melyet az jellemez, hogy oly tűzálló agyagot vagy oly agyagok 105 keverékét használjuk, melynek Si02 tar­talma 50o/o-on felül van. 3. Az 1., 2. igénypontok szerinti eljárás fo­ganatosítás! módja, melyet az jellemez, hogy oly tűzálló agyagot vagy oly agya- llo gok keverékét használjuk, melyben a fo­lyasztó anyagok össz-súlya legfeljebb 3 százalék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom