127793. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tömítéshez vagy alapozáshoz vagy fecskendezve öntéshez vagy villamos szigeteléshez való anyag előállítására és eljárás és berendezés csövek tömítésére, továbbá eljárás fém-csöveken átmenő káros villamos áramok lecsökkentésére

127793. 3 nem tartozó szerves és szervetlen anyagoktól megfosztjuk. Ebből a szempontból különösen fontos a tűzálló agyagnak (vagy agyagok keverékének) fokoza-5 tos víztelenítése és pörkölése addig a mértékig, míg nedvességtartalmát és kristályvizét teljesen el nem vesztette, mert különben a kész áru porózus és repedésre hajlamos lesz és így kiiűzött céljának nem 10 íelel meg. A tűzálló agyagot vagy az agyagok keverékét, az előzőkben leírt előkezelés után, oly finomságú rá őröljük, hogy az cm2

-ként 200 nyílású szitán átessen. Őrlés és szitá-15 lás után a tűzálló agyagot vagy az agyagok keverékét kb. 200—250 C° hőmérsékleten újból víztelenítjük. Ezt követőleg a tűzálló agyag és a grafit keverékét vagy az agyagok keverékének grafittal való keve-20 rékét, —- még a nem fémes kötőanyaggal való összekeverés előtt, — a nem fémes kötőanyag olvadási hőmérsékleténél 20— 30 C°-kal magasabb hőfokra egész tömegében egyenletesen felmelegítjük. Ezt a 25 felmelegítést célszerűen kemencére szerelt kavaróműben végezzük. A megömlesztett, jól összekevert tűzálló agyagot vagy agyagok keverékét és grafitot oly üstbe öntjük, amelyben az előzetesen felolvasztott és 30 szintén gondosan víztelenített nem fémes kötőanyag van. 'Előnyösen oly üstöt alkalmazunk, melynek magassági mérete az üst átmérőjének legalább a kétszerese. Az üstben össze-35 öntött anyagokat, a hőfok egyenletesen tartása mellett, mindaddig keverjük, míg az időközben vett próbák alapján meg nem állapítottuk, hogy a keverékben a tűzálló agyag vagy agyagféleségek keveréke és 40 grafit már nincsen lebegő állapotban. Az ömledéket kokillákba vagy más edényekbe, üregekbe vagy formákba vagy közvetlenül a felhasználási térbe önthetjük. A kokilla vagy forma stb. belső hőfoka 20— 45 30 C° fölé nem emelkedhet. Ezt a célt előnyösen olymódon érhetjük el, hogy a kokülákat vagy formákat stb. kívülről állandó vízárammal hűtjük, melynek hőfoka önműködően szabályozható. 50 A kokillákból vagy formákból stb. kikerülő szilárd anyagot, a mindenkori felhasználás előtt, mozsárban vagy kalapácscsal vaslapon vagy tetszés szerinti más módon borsó-nagyságú darabokra aprítjuk és 55 ezeket a darabokat vagy az ólomolvasztásnál használatos olvasztó kályha edényébe vagy más tégelybe vagy üstbe helyezve, lassú fa- vagy faszéntűzön, fapálcával való keverés közben megömlesztjük. Az anyag sűrű folyadékká ömlik meg. Teljes meg- 60 ömlés után, az edényt a tűzről levéve, a sűrű folyadékot fapálcával tovább kavarjuk mindaddig, amíg kb. kenőanyag sűrűségét el nem éri. Ezt a folyadékot pl. csőtömítésnél, függélyes csőkötésnél az ismert 65 agyag-gyűrűbe színültig be ön tjük, míg vízszintes karmantyús csövek kötésénél az alábbiakban ismertetett berendezés felhasználásával végezzük a tömítést. Melegítésnél előnyösen gyenge tüz^t 70 használunk, nehogy az anyag elégjen. Az öntést követő néhány perc elmultával az anyag megdermed és térfogatában igen kis mértékben növekedik, Megdermedés után a felesleges anyagot és a felöntést (öntő- 75 toldatot) vésővel lefaragjuk. A lefaragott, illetve eltávolított anyag ismételten tiiegömleszthető. A tömítésnél külön tömörítő munkára nincsen szükség. Villamos szigetelés céljából a vas- és 80 fémcsövek érintkezési felületeit villámon szigetelő bevonattal látjuk el. A kitűzött célnak a találmány szerinti eljárással előállított anyag kitűnően megfelel. Karmantyús csöveknél a karmantyú belső palást- 85 ját, belső homlokfalát, a sima csővég homlokfalát és a kenderlömítéssel szomszédos részét a találmány szerinti eljárással előállított anyaggal bevonjuk, pl. melegen befestjük. ' 90 Vízszintes elrendezésű csövek, pl. tokos, illetve karmantyús vízvezetéki csövek tömítésénél a mellékelt rajz szerinti tömítőberendezés (öntőberendezés) kerülhet alkalmazásba, mely különleges szakértelem 95 nélkül a munka mechanizálását és kifogástalan tömítés biztosítását teszi lehetővé. Az 1. ábra a berendezés függélyes hosszmetszete, a kiöntés előtti használati helyzetben. A 100 2. ábra az 1. ábrához tartozó homloknézet, az 1. ábra baloldali vége felől nézve. A 3. ábra a 2. ábrához tartozó felülnézet. A 105 4. ábra a berendezés változatát homloknézetben szemlélteti, mely nagyobb méretű csövek kötésénél kerül alkalmazásba. A berendezés lényegében 3—5 mm vastagságú vaslemezből összeállított kétreszű 110 —1, 2— beöntő-edény (beöntő-sapka). Az —1— részhez a —3— beöntő-tölcsér csatlakozik. Az -—1, 2— részek egymással a —4,4— és —5, 5— füleken áthatoló csa-