127752. lajstromszámú szabadalom • Negatív visszacsatolású erősítő
2 127752. tóvá válik. A szórási mezők befolyása az. immár tökéletesen árnyékolt visszacsatolási vezeték folytán szintén ki van küszöbölve, 5 A találmány szerint a fenti hatás megvalósításának számos lehetősége van, melyek közül kettőt az 1.) és 2.) ábrák szemléltetnek. Az 1.) ábra V1; V 2 és V 3 kisülési csövek-10 bői álló visszacsatolása erősítőt szemléltet, melynél a visszacsatolási hatást az, utolsó cső katódáramköréből nyerjük, az első cső katóda áriamköréhez vezető útág révén. A közös tengelyű T átviteli veze-15 ték a kimeneti-körnek a bemeneti körhöz való kapcsolására való, mikor is az R2 ellenállás oly méretezésű, hogy a T közös-tengelyű átviteli vonal vezeték jellemző impedanciájával egyenlő. 20 A 2.) ábra egy. Vx , V 2 és V s kisülési csö• vekből álló háromcsöves erősítőt szemléltet, mint az előbb, a visszacsatolási hatás ez esetben azonban a szemléltetelt kapcsolású kimeneti és bemeneti hídkörök 25 útján létesül. A bemeneti hídkört az R1; R2 , R 3 és R é ellenállások alkotják, a kimeneti hídkört pedig az R5 , R 6 , R 7 ellenállások, továbbá az R0 ellenállás, mely a kisülési csői belső ellenállása. 30 Mindkét hídkörnél, a jel bevezetése és vétele az egyik átlón át, a visszacsatolás pedig a szembenfekvő átlón át, a jól ismert módon megy végbe. A bemeneti és kimeneti hídkörök visszacsatolási átlóit a 35 szemléltetett módon a T közös-tengelyű átviteli vonalvezeték kapcsolja össze. Mindkét hídkör oly tervezésű, hogy a visszacsatolási útággal szemben fennálló impedanciái a közös tengelyű átviteli vonali 40 vezeték impedanciájával egyenlők, ami tehát helyes vonalvégződést biztosít. A találmány, a fenti áramkörökre, melyek csak példaképem megoldások, korlátozva nincsen. Az erősítő csatoló áram-45 köreinek stb. részletei feltüntetve nincsenek, mivel ezek a találmány foganatosításának ismertetése szempontjából nem lényegesek. Az is nyilvánvaló, hogy az erősítők nem csak 3 kisülési csövet alkal-50 mázó erősítők lehetnek, továbbá, hogy elméletileg bárminő páratlan számú kisülési csőnek az ábrázolt áramkörökben való alkalmazása megvalósítható. Páros számú kisülési csövek használata mellett 55 iaz áramkör egy megfelelő pontján 180°-os fázis átfordítás válik szükségessé. A találmánynak fenti alkalmazásánál,» visszacsatolási közös-tengelyű átviteli vonalvezeték hosszát a tekintetbe jövő legnagyobb frekvencia hullámhosszánál 60 nem vettük nagyobbra és e vezetéket jellemző impedanciájával zártuk le, A találmány számos további hatását úgy létesítjük, hogy a közös tengelyű átviteli A'onalvezetékct a megvizsgálandó frekven- 65 ciák hullámhosszának megfelelő nagyságrendű hosszúságban, továbbá, a vonalvégződést a jellemző impedanciától eltérő értelemben képezzük ki. A találmány további számos alkalmazá- 70 si lehetőségének megértésié végeit szükséges, hogy nagyon-nagy hosszúságú és jellemző impedanciájától eltérő impedanciában végződő közös tengelyű átviteli vonalvezeték útján bevezetett visszacsatolást fe- 75 szültségnek nagyságára és fázisára vonatkozó hatást vizsgálat tárgyává legyük. A 3. ábrán szemléltetett görbe az átviteli vonal vezetéken át létesülő fázis eltolódást, a 4. ábrán látható a görbe pe- 80 dig a megfelelő feszültséget a vételi végződésen arra az esetre ábrázolja, midőn a vonalvezeték nincs zárva. A fázis eltolódást görbe a végződés minemüségétől függetlenül lényegileg ugyan- 85 az marad, a vételi oldalon jelentkező feszültség azonban természetesen a végződéstől függ. A 4. ábrán látható a görbe a feszültséget nyitott áramköri állapot mellett szemlélteti. Mikor a vonalvezeték 90 jellemző impedanciájában végződik, viszszaverődés nincsen, minélfogva a feszültség a frekvenciával állandó marad, mint ezt a 4. ábrán a c görbe mutatja. E két határ állapot közé eső értékek végtelen 95 számban lehetségesek, melyet a záró impedancia más-más értéke határoz meg. A b görbe pl. (4. ábra) az akkor nyert feszültséget tünteti fel, midőn a záró impedancia a jellemző impedanciánál na- 100 gyobb, de a végtelennél kisebb. A d göribe a feszültséget abban az állapotban mutatja, midőn a záró impedancia a jellemző impedanciánál kisebb, de zérusnál nagyobb. E magyarázat még világosabbá vá- 105 lik az 5. ábra vizsgálatából, mely a poláris koordinátákon szemlélteti a közös tengelyű vonal vezetékbe vezetett feszültség nagyságát és fázisát. Az 5. ábrán az a görbe a feszültség 110 vektor pályáját mulatja a nem zárt áramköri állapotra nézve, mint ezt a 4. ábrán az a görbével szemléltettük. A c görbe
