127752. lajstromszámú szabadalom • Negatív visszacsatolású erősítő
127752, 3 egyszersmind a 4.) ábrabeli c görbének felel meg és a feszültség vektor pályáját lakkor szemlélteti, midőn a vonalvezeték jellemző impedanciájában végződik, vagy-5 is nagysága mindig állandó. A b görbe a 4.) ábrabeli b görbével egyenértékű és azt az esetet ábrázolja, melynél a vonalvezeték a jellemző impedancia és végtelen között egy bizonyos impedanciában vég-10 ződik. Könnyen megállapítható, hogy az a és c görbék között, görbék végtelen számban lehetségesek, a záró impedancia értékének függvényében, a zavar elkerülése 15 végett azonban csak egy görbét szemléltettünk. Ha a záró impedanciát olyan értékűnek vesszük, mely a jellemző impedancia értéke alatt van, görbéknek további végtelen sorozatait nyerjük, melyekből, 20 példaképen a d görbét ragadtuk ki. A fentiekből megállapítható, hogy a visszacsatolási feszültség nagyságát és fázisát ábrázoló görbék száma végtelen lehet, amit úgy érünk el, hogy a visszacsa-25 tolási útág számra közös tengelyű átviteli vonalvezetékről gondoskodunk és e vezetéket a kívánt hosszúságúra tervezzük mikor is végződését a szükséges impedanciában létesítjük. Több különböző ía 30 gyakorlatban érdeklődésre számot tartó különleges esettel az alábbiakban foglalkozunk. Egy ilyen esettel, melyben jellemző impedanciájában végződő nagyon rövid vo-35 nalról volt szó, már foglalkoztunk. A viszszacsatolási feszültség nagysága ezúttal állandó volt, annál a körülménynél fogva, hogy a végződés a jellemező impedanciával egyenlő és a fázis eltolódás elha» 40 jnyagolható, mert a vizsgálat alatt álló legnagyobb frekvencia hullámhosszával szemben a vonal igen rövid. További alkalmazási módszerek megértése végett annak a fázis eltolódásnak 45 vizsgálata válik először szükségessé, mely egy szokásos visszacsatolással működő erősítő fi útágában megy végbe. A 6.) ábrán az a görbe a fázis eltolódásnak azt a fajtáját szemlélteti, mely két csőközötti 50 (csatolással működő hároin csöves erősítő esetében jelentkezik. Megállapítható, hogy, ia fázis az egyik irányban a 180°-ot nagyon Ids frekvenciáknál, a másik irányban pedig nagyion nagy frekvenciáknál közelíti 55 meg. Az erősítőnek az fx és f 2 frekvenciák közötti működési körzetében a fázis eltolódás rendszerint nagyon kicsi. Az f3 frekvencia mint a vizsgálat szempontjából számbajöhető legnagyobb frekvencia fogható fel, melyre nézve ^ ß először lesz 60 kisebb, mint 1. Nagy frekvenciájú erősítőknél az instabil állapot körzete, rendszerint valamivel az í3 frekvencia alatt fekszik, mely azt jelzi, hogy a fázis eltolódás nagyon nagy mértékűvé vált, mi- 65 előtt [iß, 1 alá esett. Vizsgáljuk meg most azt az esetet, midőn a visszacsatolási útágat olyan közös tengelyű átviteli vonalvezeték alkotja, melynek hossza 1 nagyságrendű, mikor is l 70 f3 -nál valamivel nagyobb frekvencia hullámhossza. E visszacsatolási útág folytánlétesülő fázis eltolódás ekkor a6.)ábrán a b görbével ábrázolt alakú és az fi ß útág körül keletkező teljes fázis eltolódás a d 75 görbével durván ábrázolt a és b görbék összege. Ebből megállapítható, hogy az ,w ß útág körüli fázis eltolódás a teljes frekvencia körzeten belül legalább is f3 pontig megjavul. 80 A fenli esetben ha a közös tengelyű visszacsatolási vonalvezeték jellemező impedanciájában végződölt, a működési körzeten (ahol fi ß jóval nagyobb, mint 1) belül az erősítés állandó lesz úgy, hogy a 85 fenti módszer segélyével az fi ß útág körüli fázis eltolódást az erősítő erősítési frekvencia karakterisztikájának befolyásolása nélkül változtathatjuk. Ha viszont a működési körzeten belül 90 a kiegyenlítésnek egy foka szükséges, a közös-tengelyű visszacsatolást vonalvezeték, jellemző impedanciájától eltérő impedanciában végződhetik. A 7. ábrán feltüntetett gyengítési karakterisztika akkor 95 áll elő, ha a vonalvezeték nem zárt körben van. Látható, hogy az S1 és f 3 működési frekvencia határon belül, az erősítés a frekvencia növekedésével emelkedik. Az erő- 100 sítési görbe meredeksége változtatható egy vízszintes egyenes vonaltól a nem zárt [áramkörű állapottal meghatározott legnagyobb meredekségig, a záró impedancia egyszerű változtatása útján. E körülmén}'- 105 inéi fogva, amint a záró impedanciát a jellemző impedancia feletti értékre növeljük, a meredekség növekedni fog. Nyilvánvaló, hogy különböző alakú karakterisztikák létesíthetők, a közöstengelyű átvi- 110 feli vonalvezeték hosszának kis változtatásával Ha ellenkező irányú erősítési karakterisztika meredekség válik szükségessé, ezt
