127746. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső
2 127 74». gén pedig elektronágyut és elektrongyüjtő elektródát foglal magában. MozaiktípHfSÚ ernyő alkalmazása esetén, az ernyő mellső felületén rendkívül" nagyszámú, egymástól 5 kölcsönösen elszigetelt, fényérzékeny részecske van és az ernyő úgy van elhelyezve, hogy azt az elektronágyúból jövő elektronsugár letapogathatja, mimellett annak a tárgynak optikai képe, amelynek mását 10 továbbítani kívánjuk, az ernyőn fókuszbagyüjthető. A gyüjtőelektróda és az ernyő között két vagy több elektrosztatikus kitérítőlemezt alkalmazunk, amelyek az elektronágyú és az ernyő középvonalával ko-15 axiális mágneses mezőbe teljesen bemerülnek és amelyek az elektronágyúból jövő elektronokat a mozaikelektrőda letapogatására késztetik. Az elektronágyú és az ernyő közötti feszültségek úgy vannak 20 beállítva, hogy az elektronsugár aránylag kis sebességgel bocsájtódik ki és az ernyőt rendkívül kis vagy lényegileg nulla sebességgel éri, azaz olyan sebességgel, amely az ernyőre való felűtődés pontjánál 25 a nullát megközelíti. Üzem közben az elektrosztatikus képet, amely a beeső fény erősségével aranyos töltésekből áll, a kis sebességű elektronsugár semlegesíti, mikor is az optikai képet jelképező villamos je-30 lek keletkeznek. A rajzon bemutatott csőszerkezet ismertetésére áttérve, az ott látható csőnek légtelenített 1 burkolata van, amely egyik végén a 2 ernyőt vagy mozaikelektródát, 35 másik végén pedig az elektronágyú-szerelvényt foglalja magában, amely utóbbi a mozaikelektróda felé elektronokat bocsa jt ki. A szokásos típusú elektronágyú-szerel-40 vény magábanfoglalja az elektronkibocsájtó 3 ka tód át, a szokásos előfeszültségi teleppel összekötött 4 vezérlőelektródát és a 3 katódához képest pozitív feszültségen tartott első 5 anódát. A 3 ka tódat elha-45 gyó elektronáramot az első 5 anóda gyorsítja, majd azt a második 6 anóda, amely előnyösen az első 5 anódát részben körülvevő nyílásos csőalakú szerv, aránylag kis sebességre tovább gyorsítja és a mo-50 zaikelektróda mellső felületén fókuszbagyülő letapogató elektronsugárrá összpontosítja. Az első 5 anódát és a második 6 anódát a 7 telep a katódához képest a kívánt pozitív feszültségeken tartja. 55 Az elektronágyúval szembenfekvő 2 mozaikelektrőda előnyösen lényegileg átlátszó szigetelőlemezből, pl. 9 csillámlemezből áll, amelynek hátsó felületén áttetsző vagy félig átlátszó, villamosan vezető 10 film, mellső felületén pedig rend- 60 kívül nagyszámú, egymástól elválasztott, fényérzékeny 11 részecske van. A mozaikelektródát úgy állítjuk elő, hogy a kívánt nagyságú, egyenletes, mintegy 0.05 mm vastagságú 9 csillámlemezt kiválasztjuk, 65 majd első lépésként e lemez egyik oldalát olyan vékony 10 fémfilmmel vonjnk be, hogy az áttetsző réteget alkosson, és így a 13 lencserendszer a példaképen 12 nyíllal jelzett optikai képet a fényérzékeny 70 11 részecskéken fókuszba gyüjthesse. Az: egymástól elválasztott részecskékből álló mozaikot úgy készíthetjük, hogy a 9 csillámlemez mellső felületén finoman elosztott ezüstoxidot csapunk le és ezt redu- 75 káljuk, mikor is különálló 11 ezüstrószecskékből vagy gömböcskékből álló felületet kapunk; e részecskéket azután ismert módon oxidáljuk és a légtelenítés folyamán céziummal vagy más alkálifémmel ér-zé- 80 kénnyé tesszük. Az elektronágyú szerelvény és a mozaikelektróda között a 14—15 kitérítőlemezeket alkalmazzuk, amelyek úgy vannak ívelve, hogy egyenletesen növekedő és 85 csökkenő elektrosztatikus kitérítőmezőt létesítsenek. A 14—15 lemezek a kitérítő feszültségforráshoz és 1—10 megohm nagyságrendű, középen megcsapolt ellenállás útján a földhöz vannak kapcsolva. Az 90 elektronsugár kívánt kitérítésére a kitérítőlemezek teljesen bemerülnek olyan egyenletes mágneses mezőbe, amelyet előnyösen a 8 mágneses tekercs kelt; e tekercs az 1 burkolatnál kissé nagyobb át- 95 mérőjiű és ez utóbbit az elektronágyú és (a 2 mozaikelektróda között és azokon túlmenően körülveszi. A 14—15 lemezek a sugarat, a 8 tekercs létesítette mezővel kapcsolatosan, a lemezek közötti közé^p- 100 síkban, az elektron ágyú és az ernyő középvonalán át kitéríti. Az elektronsugarat a 14—15 lemezekkel eszközölt kitérítésre merőleges irányban a 16—17 kitérítő tekercspár téríti ki. Ez a kitérítés előnyö- 105 sen a függélyes kitérítés; minthogy a szokásos távolbalátó rendszereknél a függélyes kitérítés kisebb frekvenciájú, mint a vízszintes irányú sorkitérítés, a 16—17 mágneses kitérítőtekercseket a két frek- 110 vencia közül előnyösen az alacsonyabbikon működtetjük. A 16—17 kitérítőtekarcsek természetesen második kitéri tői emezpárral is helyettesíthetők. Ha azonban a
