127746. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső

12Í74S, 3 mágneses kitérítőeszközöket olyan elek­trosztatikus kitérítőeszközökkel helyette­sítjük, amilyenek a 14—15 lemezek, a be­rendezésnek a találmány szerint célzott 5 működése nem jön létre; ha ú. i. c nem: kívánatos szerkezetet használjuk, a mo­zaikelektródától visszatérő elektronok a mozaikelektróda és az elektronágyú közötti egész pálya mentén kb. ugyanazokat az 10 utakat követik és közülük sok a katódá­ra irányul. Minthogy azonban a katóda negatív feszültségű és így a visszatérő elek­tronok összegyűjtésére képtelen, azok új­ból a mozaikelektródához repülnek vissza 15 és az egész képfelület mentén hamis je­leket keltenek. A találmány értelmében az elektronágyú és a 14—15 kitérítő]emezek között elek­trongyüjtő elektródát alkalmazunk, amely 20 úgy van kialakítva és elhelyezve, hogy a mozaikelektródától visszaérkező elektrono­kat felfogja. Ez a rajzon 18 jelzésű gyüj­tőelektróda az elektronágyú és a mozaik­elektróda középvonalához képest olyan el-25 helyezésű, hogy a mozaikelektródától visz­szatérő és reá felütődő elektronok ütkö­zésének hatására belőle kiváltott szekun­dérelektronok közül csak néhány vagy esetleg egy sem tér újból vissza a mo-30 zaikelektródához. A részletesebb ismertetésre áttérve, a 18 elektróda olyan hosszúkás felületű, nyí­lásos fémlemez, amelynek kis szekundór­elektron-kibocsájtó képessége van és 35 amelynek 19 nyílása a cső hossztengelyé­vel és az elektronágyú tengelyével egy vo­nalba esik. A 18 elektróda olyan síkban foglal helyet, amely a hossztengellyel, he­gyes szöget zár be. A 18 elektróda nikkel-40 vagy más fémlemez lehet, amelynek a mozaikelektróda felé néző felülete szén­nel "vagy más olyan anyaggal van bevon­va, amelynek szekundéremissziós képessé­ge kicsi. Továbbá a találmány értelmében 45 a 18 gyüjtőelektróda és a 2 mozaikelek­troda közölt, mégpedig a csőtengely irá­nyát tekintve a 14—15 kitérítőlemezek egy­egy oldalán, két hasítékos elektronfelfogó 20—21 elektródát alkalmazunk. Ezek az 50 elektródák felfogják azokat a szekundér­etek trónokat, amelyek a 18 gyüj tőelektró­dáből, annak csekély szekundéremissziós képessége és a csőtengelyhez képest el­foglalt helyzete ellenére, " kibocsájtódhat-55 nak. A földelt 20 felfogóeleklródának a 18 gyüjtőelektróda 19 nyílásával tengelyirány­ban egyvonalba eső hosszúkás 22 hasítéka van, amelynek határélei párhuzamosak a 14—15 kitérítőlemezek között a csőtenge­lyen át fektetett középsíkkal. A 21 felfo- 60 góeleklróda a kitérítőlemezek vége köze­lében a 20 elektródával szemközt van el­helyezve; az ugyancsak földelt 21 elek­tródának olyan hosszúkás 23 hasítéka van, amely a 20 felfogóelektróda 22 hasítéka- 65 val párhuzamos. A 18 gyüjtőelektródát a második anóda feszültségén vagy földfeszültségen működ­tethetjük. A mozaikelektródán fókuszba­gyüjtött és az optikai képet jelképező je- 70 leket a félig áteresztő, villamosan vezető 10 filmről vehetjük le. Ilyen elrendezési esetén előnyös, ha a 10 filmet egyrészt a 24 kimenőimpedancia útján a 7 telep­pel kötjük össze a katódafeszültségi pont 75 közelében, másrészt a 25 továbbítócsőhöz; kapcsoljuk, amely utóbbi a jeleket felerő­síti; innen a jelek további erősítés után valamely ismert adóhálózatba vezethetők. Szükséghez képest azonban a 24 kimenő- 80 impedancia és a 25 továbbítócső a gyüjtő­elektróda áramkörében földelhető, bár meg­állapításunk szerint ilyen elrendezés ese­tén valamivel nagyobb torzítást kapunk, niint a rajzon bemutatott ősszekötteté- 85 seknél. Azt találtuk, hogyí a 3 katódából kilépő, gyorsított ésí a 2 imozaikelektróda felé irá­nyított elektronok a 15 tekercs keltette tengelyirányú mágneses mező hatása alatt 90 csavarvonalalakú pályákat követnek. E csavarvonalalakú pályák, amelyeknek am­plitúdója aránylag kicsi, nyilvánvalóan ama kezdeti harántirányú sebességek foly­tán alakulnak ki, amelyekkel az elektro- 95 nok a katódát elhagyják. Az elektronsugár egy része letapogatás közben a mozaik­elektróda részecskéinek elektrosztatikai töl­tését semlegesíti, míg az elektronsugár fennmaradó részét a mozaikelektróda az íoo elektronágyú felé visszavetíti. Ezek a mo­zaikelektródán össze nem gyűjtött elek­tronok az elektronágyúhoz való visszaté­résük alatt hasonló kis amplitúdójú, csa­varvonalalakú pályákat követnek, mint 105 amilyeneket kezdeti harintirányú emisszi­ós sebességük folytán, a katódától a mo­zaikelektróda felé befutottak. Minthogy e csavarvonalalakú pályák amplitúdója ki­csi, a visszatérő elektronok a 20—21 fel- no fogóelektródák hosszúkás 22—23 hasíté­kain akadálytalanul átjutnak és a 18 gyüj­tőelektróda hosszúkás felületén összegyűl­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom