127730. lajstromszámú szabadalom • Tükörrendszer összetartó képsugárnyaláb eltérítésére

Megjelent 1941. évi augusztus hó 16. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 127730. szám. VH/d. osztály. — Z. 2305. alapszám. Tükörrendszer összetartó képsugarnyaláb eltérítésére. Carl Zeiss cég, Jena. A bejelentés napja: 1940. évi január hó 15. — Németországi elsőbbsége; 1939. évi február hó 9. Számos optikai műszer képsugárnyalá­bait a mérősíkhan eredeti irányuktól sík tükrökből vagy tükörhasábokból álló tü­körrendszerek segélyével térítjük el. Ilyen 5 eszközök például az ismeretes távolságmé­rők. A távolságmérő szerkezete példaké­pen a következő: Az eszköznek összes op­jiiikai részeit külső cső veszi körül. E külső cső végein a képsugárnyaláb lép 10 jbe a tükörrendszereken át, melyek e nya­lábot a távolságmérő alapzatának irányá­ban eltérítik. A külső cső középső részére lemez van erősítve, melyre, itt figyelembe nem vehető, egynéhány részen kívül, egy 15 vagy két szemlencse úgy van erősítve, hogy tengelyeik az alapzatra merőlegesen ál­lanak. A külső csőben belső cső kardáno­san van ágyazva, amiáltal elérjük azt, hogy a külső cső áthajtásai a belső csőre át 20 nem vivődnek. A belső cső végeire a tá-Arolságmérőtárgylencsék vannak erősítve és középső részében szekrényalakú. E szekrényalakú részben úgynevezett hasáb­sarú úgy van becsavarolva, hogy kiigazí-25 |tási célokra a végleges lerögzítés előtt, a belső csőtengelyhez képest, derékszög­ben, kis értékekkel, eltolható. A hasábsarú egyazon munkaanyagból van előállítva, mint a belső cső és a szeimlencsetükör-30 rendszert tartalmazza, mely egy vagy több mérőjeggyel van ellátva és (a képsugárnya­lábot a szemlencsetengely vagy szemlen-: csetengelyek irányában téríti el. Míg a külső cső egyoldalú felmelegíté-35 sének következménye, hogy a külső cső »ugyan hajlik, a belső cső azonban nem, a belső csőre mégis a napi és évszaki hőmérsékletváltozások és mechanikai be­folyások (rázkódtatások stb.) hatnak. Ha az összes részek munkaanyaga nem tel- 40 jesen egyenlő és az egyes részek belsejük­ben nem egyneműek, akkor a hőmérsék­letingadozások aliakváltoztatásokat idéznek elő. Ezek a két képsugárjárathöz tartozó tükörfelületek és jelző jegyeinek egymástóli 45 távolságainak változását idézik elő. A tá­volságmérő megkövetelt pontossága már akkor sem teljesíthető, ha a távolság vál­tozásai több, mint a milliméternek egy ez­redrésze. Ugyanez érvényes, ha az egyik 50 tükörfelület vagy mindkettő együttesen a belső cső tengelyére merőlegesen ilyen értéket kap. Sikerül ugyan, a belső cső és a hasábsarú munkaanyagát elég egy­neműen előállítani, azonban a hasábsarú 55 és a rendesen üvegből előállított szemlen­csetükörrendszer közötti kiterjedési együtt­hatójának különbségei elkerülhetetlenek. Azonkívül e két rész közötti összekötte­tés előállítása eddig nem volt kifogasta- 60 lan, mert mechanikai összeköttetés fe­szültséget okoz és az esetleg alkalmazott ragaszrétegek a nedvesség és meleg ha­tásának vannak alávetve. A találmány ama gondolaton alapszik, 65 valamely összetartó képsugárnyaláb elté­rítésére meghatározott tükörrendszert, mely mérőjeggyel és megerősítésére való tartóval optikai mérőeszközben szilárdan van összekötve, úgy megszerkeszteni, hogy 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom