127730. lajstromszámú szabadalom • Tükörrendszer összetartó képsugárnyaláb eltérítésére

2 127730. valamely, az emiitett befolyások révén okozott kölcsönös eltérések a mérőjegyet és a képpontot hasonló módon befolyásolják. Ha e feltétel nincs teljesítve, akkor, a 5 mérőjegy és a hozzátartozó képpont között kölcsönös eltolódások vannak, amelyek hibás méréseket okoznak. A feladat megoldása sikerül, ha a találmány szerint a tartót tengely segélyével a mérőeszközben 10 rögzítjük, melynek középvonala a mérőjegysík tengelypontjának látszólagos tükörképében merőlegesen áll ama síkra, melyben a tengelysugárnak eltérítése megy véghez, eszerint rendesen a mérősíkra. Ter-15 mészetes, hogy a tartót egyazon anyagból állítjuk elő, mint amilyenből a tulajdonképeni tükörrendszer áll, vagy legalább is olyan anyagból, melynek egyazon kiterjedési együtthatója van, hogy a tartó 20 és a tükörrendszer között hőmérsékletingadózások okozta feszültségek fel ne lépjenek, melyek például a tükörfelület görbítését okoznák. A tartó, a tükörrendszer és a mérőjegy tehát egy merev testet al-25 kornak és a mérőeszközben e merev test valamilyen módon előidézett eltolódásait csak az említett tengely körüli forgóimozgás okozhatja. Azonban mindezeknél a mozgásoknál a tengelynek a mérősíkban :o fekvő pontja a mérőjegysík tengelypontjának tükörképe marad és a mérőjegy, valamint a hozzátartozó képpont hasonló, eltolódásoknak vannak alávetve. Azonkívül a tengely eltolódásai nem hatnak ká-35 rosan a tükörrendszerbe lépő képsugárnyaláb tengelysugarának irányában sérti (addig, míg a figyelő szeme rendes helyzete nem változik, melynél a szem tengely a mérőjegy és a kép megfigyelésére valq 40 szemlencse optikai tengelyével egybeesik, mely a tükörrendszerbe lépő képsugárnyaláb tengelysugarára merőlegesen áll. Az utóbb említett eltolódásnál a jegy és a képpont ngyan egymástól elválasztódik, de 45 mindig az optikai szemlencse irányában. Az emellett fellépő parallaxisnak a mérésre, nincs befolyása és a szemlencseképsíktól való csekély eltérést a figyelő szem illeszkedő képessége nem győzi le nehezen. 50 Egyes-egyedül a tengelynek az említett irányra való derékszög alatti eltolódásai okozhatnának mérési hibákat, mert ez eltolódásoknál a jegyhez tartozó képpont az optikai szemlencséhez képest oldalt elván-55 dorol. A tengelynek ilyen eltolódásai akkor léphetnek fel, ha az eszköz, melyben a tükörrendszer van erősítve, áthíajlik. Ezekét az áthajtásokat azonban, amint az előbbiekben már említettük, a belső cső megakadályozza, mely a külső cső áth'aj- 60 lásain, káros mértékben, nem vesz részt. Mint kísérletekből kitűnt, a találmány szerinti tükörrendszer alkalmazásával sikerül a mérőeszközre gyakorolt termikus és mechanikai befolyások folytán a tükör- 65 rendszernek okozta káros eltolódásait, melyek eddig általánosságban több mint egy milliméternek századrészét tették ki, a milliméter egy ezredrész nagyságára csökkenteni. A találmányi gondolat azonban nem- 70 csak egy tükörfelülettel ellátott tükörrendszerekre van korlátozva, hanem hasonló előnnyel olyan tükörrendszereknél is alkalmazható, melyekben a képsugárnyaláb tetszés szerinti gyakorisággal, pl. nemcsak 75 a mérősikban verődik vissza. A tükörrendszer forgás tengely ének emellett, értelmileg, mindig merőlegesen kell állania ama síkra, melyben a tükörrendszer érzéktelensége követelendő, eszerint a mérősikban, még 80 az esetben is, ha az optikai szemlencse tengely nem esik a mérősíkba. A rajz a találmány két példaképem kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra az első példa metszete, 85 a 2. ábra a második kiviteli alak felülnézete, a 3. ábra a 2. ábra szerinti kivitel oldalnézete —A— nyíl irányában, a 4. ábra a 2. ábra szerinti kivitel oldal- 90 nézete —B— nyíl irányában. Az 1. ábra szerint a tükörrendszer a tükrődző felületű —a— síktükörből áll, mely a —b— tartóval és a —c— mutatóval szilárdan van összekötve. A tükör- 95 rendszer arra való, hogy valamely —d— optikai rendszer révén előállított, összeérő képsügárnyaláb derékszög alatt eltéríttessék. A tükörrendszer mellőzésénél a képsugarak a képsugárnyaláb tengelyének; 100 —e— pontjában egyesülnének. Ez az —e— pont valamely —-f— pontnak látszólagos tükörképe, mely a —c— mutató csúcsa révén van jelölve és a tárgylencseképsíkban fekszik. Az —e— pont a — g— csap- 105 nak tengelypontja, mely a beeső és tükrödzött tengelysugár által meghatározott síkra merőlegesen áll és az —a— tükörnek a —b— tartón való megerősítésére való. A második kiviteli alak (2—4. ábra) szem- 110 lencsetükörrendszer sztereoszkópos távolságmérő számára. Tükrődző elemnek la —h'— üveghasáb való, melynek tük-