127729. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetrahidro-izokinolin-vegyületek előállítására
6 127 72». 1,3 g izokinolint 2,9 g y-fenilallilbromiddal félórán át 70 C° hőmérsékletre hevítünk. A nyert terméket forrón éterrel kivonjuk: a maradék 2-(Y-fenilallil)-izokino-5 lin-bromid abszolút alkoholból való átkristályosítás után 147—448 C° hőmérsékleten olvad. , 0,6 g világos sárga vegyületet 20 cm3 SOo/o-os ecetsavban 1,2 g cinkporral 4 órán 10 át forralunk. A színtelenné vált oldatot a cinkportól leszívatással elkülönítjük, ammóniával lúgosítjuk és a kicsapódó bázist kiéterezzük. A megszárított éleroldatnak éteres sósavval vak> kicsapása útján nyert 15 2- (Y-fenilallil^l^.S^-fcetrahidro-izokinolinklorhidrát abszolút alkoholból való átkristályosítás után 215—216 C° hőmérsékleteai olvad és az 1. példa szerint előállított termékkel nem mutat depressziót. 20 Analízízis: C18 H 20 NC1. Számított: C 75,62<y0 H 7,06<Vo talált: C 75,31o/o H 7,33o/0 18. 2-(T-fenilallil)-6,7-dimetoxi-l,2,3,4-tetrahidro-izokinolin-klórhidrát előállítása: H2 H, CH3 0 CH3O N-Cr!2 -CH=CH -C 6 H 5 .HC1 6,7-dimetoxi-3,4-dihidro-izokinolint 4,0 g Y-fenil-allilbromiddal félórán át 75 C° hőmérsékletre hevítünk. A 2. példával azo-35 nos módon nyert, alkoholból átkristályosított, sárga színű 2-(y-íenilallil)-6,7-dimetoxi-3,4^dihidro-izokinolin-bromid 175 C° hőmérsékleten olvad és a 17. példa szerint 50°,oos ecetsavban cinkpor hozzáadása melletti 40 forralás útján redukálódik. A szabad bázison át előállított 2-(Y-fenilallil)-6,7-dimetoxi-l,2,3,4-tetrahidro-izokinolin-klórhidrát abszolút alkoholból való átkristályosítás után 235 C° hőmérsékleten olvad (helyes-45 hitetlen érték). Analízis: C20 H 24 0 2 NC1. (345,7) . Számított: C 69,450/0 H 6,99a/0 Talált: C 69,46 0/0 H 6,96 0/0 19. l,3-dimetil-2-(Y-íenilallil)-6,7-dimetoxi-50 1,2,3,4-telrahidro-izokinolin-klórhidrát előállítása: H, CHzO 55 MCH, 11,1 g i,3-dimetil-6,7-dimetoxi-l,2,3,4-te;trahidro-izokinolint (olvadáspontja 76—77 C°) 150 cm3 száraz éterben 4,9 g -Y-fenil- 50 allilhromiddal 8 órán át visszacsepegő hűtő alkalmazásával forralunk. A kiindulási bázis kivált brómhidrátját leszívatjuk, a keletkező bázist híg sósavval való kirázással kivonjuk esi a bázist az étermaradék lú- 55 gosítása, kiéterezése és erősen léghíjas térben való desztillálása útján nyerjük. Kevés előpárlat után 0,01 mm nyomáson 180— 185 Ca hőmérsékleten az l,3-dimetil-2-(Y-fenilallil)6,7-dimetoxi-l,2,3,4-tetrahidro-izo- 70 kiholin desztillál át az elméletinek 70<>/o-át kitevő termelési hányaddal- Az éteres sósavval való kicsapás útján előállított klórhidrát abszolút alkoholból való átkristályosítás után 151—154 C° hőmérsékleten olvad. 75 Analízis: C22 H 28 0 6 NC1 (373,7) Számított: C 70,65o/o H 7,55o/o Talált: C 70,750/0 H 7,550/0 v\ perklorát abszolút alkoholból 151—153 C° hőmérsékletű olvadásponttal kristályo- go sodik. { Analízis: C22 H 28 0 6 NC1 (437,7) Számított: C 60,32<y0 H 6,450/0 Talált: C 60,00<y0 H 6,350/0 20. 2-(Y-fenilpropil)-l,2,3,4-tetrahidro-izo- 85 kinolin-klórhidrát előállítása: H, w H2 N —CHo.CHj.CH, •C6 H 5 . HCl 90 C^olyA^N—CH2 -tH-CH -CS H 5 . HCH? 1,5 g 2-(Y-fenilallil)-izokinolin-bromidot (melyet a 17. példa 1. bekezdése szerint ál- 95 lí to ttunk elő) 20 cm3 90o /0 -os alkoholban 0,5 g 20/0-os Pd, CaC03 katalizátorral hidrogénáramban rázunk. Pontosan a 3 mólnak megfelelő mennyiségű, vagyis 325 cm3 hidrogént vesz fel. A hidráló oldat- 100 ból léghíjas térben való bepárlás, a mara^ déknak vizes acetonban való oldása, lugosítás és kiéterezés után báziskeveréket nyerünk, mélyet erősen léghíjas térben desztillálunk. 0,14 g mennyiségű, 80—85 C° kö-i05 zötti hőmérsékleten áthaladó előpárlat után, melyet klórhidráttá való átalakítása útján tetrahidro-izokinolinnak ismertünk fel, 150—155 C° hőmérsékleten 0,52 g menynyiségű 2-(Y-íenilpropil)-l,2,3,4-tetrahidro~ 110 HCjjzokinolin desztillál át, melynek klórlúdrátja 200—201 C° hőmérsékleten olvad és a 1,2,3,4-telrahidro-izokinolinnak Y-f,e nüpro-
