127682. lajstromszámú szabadalom • Indukciós gépek tekercselése

4 127682. toljuk, vagyis, a mezők ellenkező fázisánál, a 121 rotorból eredő áram nem tud a 122 rotoron átfolyni, éppen úgy, mint abban az esetben, amelyben a 9, 10, 11 stb. in-5 pedanciák végtelen nagyok voltak (4. ábra). A 7. ábra szerinti 121, 122 rotorokban tehát az áramlás teljesen olyan, mint a 4. »é-s a 2. ábrán és így az ellenállás itt is -^ -10 szer megnőtt. Az ellenállás mind a 121 rotorban, mind pedig a 122 rotorban megnövekedett, minthogy az áramlás mindkét rotorban tükörképtszerűen azonos. Ha a mezőket úgy forgatjuk el, hogy azoknak a két 15 rotorban, a vezetők hosszában ugyanaz a fázisuk van, akkor az áram a két rotoron (át a 71 körből a 72 körbe folyik (8. ábra). Az ellenállás megnövekedése tehát ekkor zérus. Tekintettel arra, hogy a két rotor 20 üzemközben azonos hatású, mindegyiket a fél teljesítményre méretezhetjük, úgyhogy a rotor teljes hossza akkora, mint a közönséges motoroknál. A motor rótorkőrében nincs kapcsoló, sem pedig ellenállás, 25 vagy olyan reaklancia, mely csak indításkor hatásos. Az egész változás csak az, hogy a rotorban az áram irányát és nagyságát megváltoztatjuk, amit az egyik szlátor mezejének elforgatásával érünk el. A 30 találmánynak ezt; a változatát kettős ellentekercselésnek nevezhetjük, mert a szlálormező mechanikai vagy villamos, elforgatása útján megvalósított transzformátoros szlátorindukcióval — ami kétsztátoros moto-35 roknál magában véve ismeretes — mindkét rotorban ellentétes többfázisú áramlási érünk el. Kettős ellenkapcsolású rotort bármely kélsztátorú, általánosan ismert motornál alkalmazva az alábbi nagy 40 előnyöket érjük el. Az ellenállást mindennemű ellenállásanyag használata nélkül jelentősen megnövelhetjük, ellenlétben az eddig ismert megoldásokkal, ahol a két rotorkor között minden esetben ellenállás-45 anyagot alkalmazlak. Ezek a körök azonban a rótorrudak kis távolsága folytán aránylag rövidek és így — már a korlátozott hely miatt is — keresztmetszetük, súlyuk és hőkapacitásuk is aránylag kicsiny. 50 Az indításkor keletkező veszteségek a találmány szerinti elrendezésnél az egész tekercselésben egyenletesen jönnek léire, az aránylag nagy súlyú egész tekercselési melegítik és így ez a melegítés is egyenletes. 55 Ezzel szemben annak az ellenállásnak felmelegedése, amelyben a veszteségek legnagyobb része a kélsztálorú ismert motoroknál indításkor keletkezik, sokkal nagyobb, míg az ellenállás súlya csak törtrésze a találmány szerinti tekercselés sú- 60 lyának. Ezeknek az ellenállásoknak hőkapacitása, amint a példák mutatják, a találmány szerinti tekercselés kapacitásának csupán 1/3—1/20-a. Tekintettel arra, hogy a veszteségek növelése, ha csak ellen- 65 állásanyagot alkalmaztak, ennek csekély súlya és így kicsiny hőkapacitása következtében, nem volt kielégítő és elég jó, olyan megoldás jött létre, amelynél a fluxus csökkentésével a rotor áramát és így a 70 rotor rezében a veszteségeket növelték. Ezzel szemben; a találmány szerinti tekercselésnél az áramok indításkor kisebbek, mert az egész szóródás is kisebb;, ugyanis csak a rotor ellenállását növeljük meg, nem 75 pedig a primer ellenállást és az egész reaktanciát is, miként annál a megoldásnál, amelynél indításkor a motorokat először sorba kapcsolják, minek következtében a primer áram és az egész rcaktancia a 8c négyszeresére növekszik, a billentőnyomaték pedig a negyedére csökken. Azzal a megoldással szemben, amelynél a rólorellcnállásl növelik, hogy a veszteségek időnkint a rotorban keletkezzenek, további 8! előnyt jelent az a körülmény, hogy az öszszes veszteség ennek a módszernek alkalmazása nélkül is a rotorban lép fc] és a nagyobb rézkeresztmelszet következtében a hatásosság és a hőkapacilás meg- 9 nő. Rezet könnyebben is lehet rézzel hegeszteni, mint ellenállásanyaggal. A hegesztési helyek egyenletes és csekély mértékű felmelegedése folytán az igénybevétel jóval kisebb és kedvezőbb. A rotorok kö- < zötli ellenállás elmaradása következtében a szellőzés is jobb. Ha csak egy motort, kapcsolunk a hálózatra, akkor a második molor az üresjárási impedanciájával a 9, 10, 11 impedanciákat alkotja. Ebben a helyzetben tehát a motor, miként az 5. ábrán, az »indítás« helyzetben van, és ily módon megközelítően fél árammal megközelítően fél nyomatékot érhetünk el. A találmány szerinti kettős ellenkapcsolású rotor több kiviteli alakját mutatják a 9—14. ábrák. A 9. ábrán az ellenállás növeléséi a 15 rudak részleges vezetői öszszckölésével csökkentjük. Ezt az összekötést az egyik vagy mindkét rotorban azonos vagy különböző eljárás szerint valósíthatjuk meg. Módunkban van néhány vezetőt tömörre is -készíteni (18, 10. ábra). Ebben az esetben az ellenállás növekedése