127650. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomtatólemezek, különösen síknyomáshoz és offszetnyomáshoz való lemezek előállítására

2 12765«. fémet csapnak le, amikoris a nyomtatélemez planumja a kép védelme alatt e csapadéktól mentes marad. Az előbbi esetben a rácselemek oldalirányban kiszé-5 lesednek, illetőleg kisebbednek, amikoris mindkét eljárás hátránya abban van, hogy itt a nyomtató elemek kiemelkednek. Síknyomtató lemezek esetében, melyek nyomtató helyeit zsírvonzó és a nem nyom-10 tató helyeit vízvonzó anyag alkotja, már ajánlották ugyan a nyomtató helyeknek a nem nyomtató helyek szine alatt való elrendezését avégből, hogy ily módon a képfém befolyásolását a lemezek állandó tisztí-15 tásakor meggátolják, azonban az eljárás foganatosítására minden közelebbi adat hiányzik. Kifejezték már annak gondolatát is, hogy a különböző nedvesíthetőség vízzel és zsírral vagy olajjal szemben a két 20 fém meghatározott megválasztásával megvalósítható. Az eddig megkísérelt utakon azonban sohasem sikerült használható eredményt elérni, mert a tekintetbe jövő fémpárok ve-25 gyi természete egyik esetben sem tér el egymástól annyira, hogy megbízhatóan az egyik "fém egyértelműen vízvezető és a másik zsírvezető legyen és ez a különbség az egész nyomtatóeljárás folyamán is 30 fennmaradjon. A találmány e cél elérésérc elvileg új úton jár, amennyiben a két fém nedvesíthetősége közötti különbség fokozására, olyan rendszabályhoz folyamodik^ melyet eddig teljesen más műszaki téren 35 alkalmazlak. A flotáltató eljárással végzett ércelőkészítéshez hasonlóan az egyik fémnek zsírral való nedvesíthetőségét a másik fémével szemben lényegesen "fokozzuk. Ezt a célt a találmány szerint úgy ér-40 hetjük el, hogy a kép- és planumrészekhez való, vegyileg különböző fajta fémek alkotta lemezeket a flotáltatásnál úgynevezett adálékszerként megjelölt anyagok valamelyikével úgy kezeljük, hogy a fémek-45 nek zsírral és olajjal, illetőleg vízzel szemben való nedvesíthetősége fokozódik. A flotáltatás, vagyis az úsztató előkészítés azon alapul, hogy az ásványok ércrészecskéinek nedvesíthetősége a homok 50 stb. alkotta meddő kőzetétől eltér. A nedvesílhetőségben mutatkozó különbség fokozására a habképző fotyadékhoz a habképző szeren és olajon kívül még adalékokat adunk. Az adalékokat a különböző ércek 55 nagy száma szerint választjuk ki, Síknyomtatólemezek előállításakor természetesen a habtermelés nem fontos és az olajjal, illetőleg az olajtartalmú nyomdafestékkel való nedvesítés főleg csupán a nyomtatás közben történik. Ennek következtében a 60 találmány szerinti eljárással 'általában elegendő egy adalékszert (lásd pl. Ullmann: Enzyklopädie der technischen Chemie 1. kötet, 1928. 796. és köv. lapok) alkalmazni. Tekintetbe jönnek még lúgos és olyan ada- 65 lékok, melyek a pehelyképződést csökkentik, illetőleg olyanok, melyek hatása az olajéhoz hasonló. Különösen alkalmasnak bizonyultak azonban a differenciális flotáltatáshoz alkalmazott adalékok és olyanj 70 szerek, melyek a felületek vegyi elvál-t tozásait idézik élő, így pl. szulfidoző adalékszerek. Továbbá egyes esetekben célszerű volt a kezelőfolyadékhoz a flojtáltató olajok fajtájához tarto,zó olajat finom el- 75 oszlásban adni. A kezelést az adalékszereknek szerves vagy szervetlen oldószerekben való oldataival is végezhetjük. Az olaj és az adalékszer a szerves szerekben teljesen feloldó- 80 dik; szervetlen szerekben, különösen vízben az adalékszcrek oldódnak ugyan, míg az olaj emulgálódik. Bizonyos fémpárok esetén elegendő a kezelést flotáltató szereknek ilyen oldata- 85 ban végezni, más esetekben azonban ajánlatos ezenfelül az úgjTievczett kőnyom tatást maratószerekkel, melyeket eddig a pianumnak vízvezetővé tételére alkalmaztak, kezelni. Ezt a maratást a flotáltatókezelés 90 előtt vagy célszerűen ezt követően vihetjük véghez. A találmány különösen előnyöd foganatosítási módja azonban az egyidejű flotáltatás és maratás. E műveletet olyan oldat alkalmazásával, végezzük, mely a flo- 95 táltatószereket és a maratószereket együttesen tartalmazza. Víznedvesítő- vagy maratószerekül elvileg minden olyan vegyi oldat tekintetbe' jön, melyeket eddig nyomtatólemezek pia- 100 numhelyeinek vízvezetővé tételére vagy az ércelőkészítésben a vízzel való nedvesíthetőség fokozására alkalmaztak. Különösen előnyösek azonban vascianidok oldatai, azaz olyan oldatok, melyek ferro- vagy 105 íerricianidionokat tartalmaznak. Ezek az oldatok a planumhelyeken fémsóvegyület alkotta sókkal erősebb és szilárdabban tapadó hártyát képeznek, mint az ismert maralószerek, különösen akkor, ha phv no numfémként a vascsoport fémjeit, pl. nikkelt és kobaltot, alkalmazzuk. A flotáltatáshoz való adalékszer kiválasztását első sorban az alkalmazott kép-