127422. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szulfonok származékainak előállítására
2 127422; amikor is a képletben R és R' aromást maradék, míg Z szabad aminocsoport és Y szabad aminocsoport vagy ezzé átalakítható csoport, pl. nitro-, nitrozo-, azo-, 5 hidrazo-, azoxi- és másefféle olyan csoport, mely redukálással aminocsoporttá alakítható át vagy halogén, mely ammóniával, célszerűen katalizátorok jelenlétéiben, aminocsoportot ad, vagy acilamino-10 vagy azometincsoport, mely laminocsoporttá hidrolizálható. A találmány szerinti eljárás termékei csekély mérgező voltuk mellett nagy baktériumölő hatásúak és ezért azokat gyógyászati célokra kívánt 15 juk felhasználni. 1. Példa: 100 g. 4-nitro-4'-aminodifenilszulfont 500 cm3 jégecetben 90 C°-on kavarás közben oldunk, ezt követőleg a keveréket 70 C°-ra 20 lehűlni hagyjuk és további kavarás közben az oldatba kb. egy órán belül 80 g káliumcianátot adagolunk. A hőmérsékletet emellett 70 C°-on tartjuk és a beadagolás vége felé szükség esetén kissé mele-25 gítünk. Körülbelül a káliumcianát féf mennyiségének beadagolása után csapadék, kezd kiválni, melyről 20—24 órai állás után leszívatunk. Az anyalúgból isméiéit huzamosabb állás után nem csapódik ki löb-30 bé csapadék. A csapadékot 2()o/o-os sósavval eldörzsöljük, arról ismételten leszíva-' tunk, azután először 20«/o-os sósavval, majd vitrei mossuk és szárítjuk. Ily módon a 215—216 C°-qn olvadó 4-nitro-4'-ureido-di-35 fenilszulfont 85 g nyershozadékkal kapjuk. A terméket 1000 cm3 forró jégecetből átkristályosítva 43.5 g 220—221 C°-on olvadó tiszta anyagot kapunk. A vákuumban szárazra bepárologtatott anyalúgból 40 még 8.5 g 221—222 C°-on bomlás közben olvadó anyagot kapunk. A hozadék 52 g = 45.5»/o. Ebből a termékből katalitos hidrogénezéssel platinatapló alkalmazásával a 4-iamino-4'-ureido-difenilszulforj)t 45 kapjuk. 32 g 4-nitro-4-ureido-difenilszulfonhozi 450 g SnCl3 .2H 2 0-nak 1000 cm 3 jégecetben való száraz HCl-gáz bevezetésével előállított oldatából 170 cm3 -t kavarás közben 50 adagolunk, amikor is az önmagától felmelegedő reakciókeveréket 65 C°-ot meg nem haladó hőmérsékleten tartjuk. A keveréket beadagolás után még 2 órán át kb. 60 C°-on tovább kavarjuk. A több órai 55 állás után kicsapódó kettős ónsót magában véve ismert módon a szabad bázissá alakítjuk át. A 4-amino-4'-ureido-difenilszulfon alkoholból atkristáljyosítva 202— 203 C°-on olvad. A 4-nitro-4'-ureido-difenilszulfonnak a megfelelő aminovegyületté való reduká- 60 lását katalitosan gerjesztett hidrogénnel is az alábbi módon végezhetjük: 64 g nitrovegyüleleL 10 g nikkelkatalizátor hozzáadása közben 1000 cm3 etanolban magában véve ismert módon redukálunk. 65 A redukálás befejezte után még kb. ÍÖ0O cm3 etanolt adunk hozzá, az oldatot forraljuk, a katalizátorról leszűrünk és a szűrletet töményítjük. 58 g 200—201 C°-on olvadó 4-amino-4-ureido-difenilszulfon 70 kristályosodik ki; ez 86.3<>/o (nyerstermék) hozadékának felel meg. 2. Példa: 5.6 g 4-nitro-4'-amino-difenilszulfont 4.8 g karbamiddal 60 cm3 jégecetben 15 órán 75 át 105—110 C°-ra hevítünk. Lehűlés után az oldatot kétszeres térfogatú vízzel kicsapjuk. Több órai állás után a képződött csapadékról leszívatunk és azt vízzel alaposan mossuk. A maradékot azután 75 80 cm3 jégecctben forrón oldjuk, az oldatot leszűrjük; a. szűrletet a több órai állás után kicsapódott kristályoktól, melyek 265 C°-on olvadó mellékterméket képviselnek, leszívatáissal különválasztjuk és vízzel ki- 85 csapjuk. A csapadékról leülepedése ulán ismét leszívatunk és azt 50°/oos ecetsavból két-három ízben átkristályosítjuk. Ily módon a 222 C°-on olvadó 4-nitro-4'-ureido-difenilszulfont 2.5 g hozadékkal kap- 90 juk. 3. Példa: 5.6 g 4-nitro-4'-amino-idifenilszulfont szobahőmérsékleten 25 cm3 dioxánban oldunk. Ebbe az oldatba nedvesség kizárása 95 és fölmelegedés elkerülése mejjlett foszgént vezetünk be. Néhány perc múltán sárga csapadék esik ki, mely azonban lassanként ismét feloldódik. Foszgénnek megközelítőleg 15 percig tartó bevezetése 100 után a karhaminsavklorid világossárga anyag alakjában kristályosodik ki. E termék tökéletes leválasztására a reakciókeverékhez 50 cm3 abszolút étert adunk. A fölös foszgént száraz levegő áramával tá- 105 volítjuk el, azután a csapadékról leszívatunk és azt abszolút éterrel mossuk. Ily módon a karbaminsavkloridot kapjuk gyakorlatilag elméleti hozadékkal; a klorid bomlás közben 160—162 C°-on olvad. 110 H.i ezt a terméket fölös tömény ammóniába visszük, akkor csakhamar sárga csapadék keletkezik, melyről több órai állás
