127255. lajstromszámú szabadalom • Ajtó, helyiségek gázhatlan elzárásához

2 127255. mítés annyira meglazul, hogy többé nem tömít biztosan. Minthogy továbbá ilyen független záraknál ezeket egymásután kell kapcsolódásba hozni, az első zár működ-5 tetése után, az ajtónak ezzel járó elcsú­szása következtében, a második zár mű­ködtetése nehezebb vagy egészen lehetet­len. Az ajtótömítés ebben az esetben sem szorítható meg egyenletesen. 10 A tapasztalat azt mutatta, hogy két kü­lön retesszel felszerelt ajtók zárásánál a két retesz vagy csak az egyik retesz, a legtöbb esetben nem a kapcsolódó nyel­vek mögé, hanem ezek elé tolódott úgy, 15 hogy a.valóságban zárás nem jött létre. Tekintetbe kell venni, hogy az óvóhely ajtaját nőknek, gyermekeknek, öregeknek és gyenge egyéneknek is zárniok kell. Ezek a személyek azonban a feltolt helyzetben 20 levő retesz megfogásakor az ajtólapot nem .képesek az ajtókávához húzni és ugyan­akkor reteszelni, eltekintve attól, hogy ala­csonyabb emberek a magasan fekvő reteszt egyáltalán nem is érik el. Ezenkívül még 25 figyelemmel kell lenni arra is, hogy há­borús viszonyok közt többnyire pánik tör ki, amikoris részletekre nem figyelnek. Ilyen körülmények között érthető, hogy az ismert elzáróművek a kitűzött célra egy-30 általán nem alkalmasak. Az egyik alapvető hátrány, mely a fenti célra ékhalással működő, valamennyi ed­dig ismert elzáróműnél meg van, az elég­telen kezelési mód, mely többnyire túl 35 sok időt vesz igénybe. A szerkezeti elő­feltételek teljesítéséhez szükséges, de hi­íányzó, további tulajdonságokról itt nem kívánunk beszélni. A fenti körülmény volt azonban a találmányi feladat kitűzésének 40 főoka. A találmány szerinti ajtó nem csak az ismert berendezések fent megadott hátrá­nyait szűnteti meg teljesen, hanem ezen­kívül több további előnyt érünk el, kü-45 töriösen pedig mindazokat a feltételeket és követelményeket kielégítjük, amelyeket gázhatlanul záró óvó hely aj tokkal szemben támasztanak. A találmány előnyei a kö­vetkezők: 50 1.) Az ajtólap egyenletes mozgatása az ajtósíkra merőlegesen és így az' ajtótömí­tésnek az egész kerületen egyenlő: hozzá­szorítása az ajtókávához. 2.) Az óvóhelyajtó gyors nyitása és zá-55 rása. 3.) Az elzárómű könnyű kezelése, mely­nél az erösziikségletnek röviddel a záró­helyzet elérése előtt, a működtető emel­tyű vagy kerék külső végén mérve, nem szabad 20 kg-ot meghaladnia. 60 4.) Az elzárómű biztosítása bekapcsolásra való mozgások ellen az ajtó nyitott hely­zetében abból a célból, hogy az ajtót mindenkor zárásra készen tartsuk. §.) Szerkezet, mely az ajtót a zár meg- 65 húzott állapotában kiemeli. Hogy a fentebb említett ismert beren­dezéseknél a reteszzárak ékhatása folytán fellépő hátrányokat kiküszöböljük,, a talál­mány szerint abból indulunk ki, hogy az 70 ékhatást emeltyűhatással helyettesítjük. Ennek megfelelően a kapcsolódási fe­lületek mögé nyúló, záró elemeket emel­tyűként alakítjuk ki, melyek a kapcsoló­dási felületek közelében az ajtólapon el- 75 helyezett, egy-egy ágyban elforgathatok és másik végükön az ajtólapra merőlegesen emelhetők. Az elzáró rudazat emelése köz­ponti szerkezet útján, közvetve vagy pe­dig közbeiklatotl emellyűrudazat révén, 80 közvetlenül történhetik. Módunkban áll az ajtó mindenkori méreteinek vagy egyéb követelményeknek megfelelően elegendő számú elzárólemet használni az ajtólap hozzászorításához. A központilag működ- 85 telhető emeltyűrudazat előnye, hogy az ajtólapot, a közbeiktatott tömítéssel együtt a legkisebb erőkifejtéssel, egyenletesen szo­ríthatjuk az ajtókávához. A nyomószerve­ket, ill. az emeltyűrudazatot először csak 90 lazán, vagyis ékhatás és súrlódási ellen­állás nélkül toljuk a kapcsolódási felüle­tekre. Csak ezután következik az ajtólap emcriyíikaros rászorítása, melynél az el­záró emeltyűre vagy kerékre kifejlett, 95 egész erő az ajtólap rászorítása! végzi. A találmány szerint a nyomószervek vagy az emeltyűrúdazat meghúzása, előnyösen, köz­ponti helyről történik; ennek néhány meg­oldási lehetőségét: az alábbiakban ismer- too tétjük. Az elzáró rudazatot valamilyen tar­tó (traverz) segítségével emeljük, mely ve­zéranyával áll kapcsolatban. Utóbbit, át­menő csavarorsón, ennek elforgatásával, az ajtólaphoz közelíthetjük vagy attól el- 105 toválíthatjuk. A csavarorsó az ajtólap mindkét oldalán kézikereket vagy működ­tető emeltyűt hord. Az elzáró emeltyűk központi vezérlésének további kivitelénél az ajtólapon áthaladó tengelyre vezértár- ilo csal ékelünk, mely tengelyirányban moz­gatható. Ezen a tárcsán, az ajtólapra me­rőlegesen, átmeneteseu emelkedő felüle­lek vagy bütykök vannak, melyek a zár

Next

/
Oldalképek
Tartalom