127255. lajstromszámú szabadalom • Ajtó, helyiségek gázhatlan elzárásához

i ä 7 2 5 5. 3 Jielytálló tokján ágyazott görgőkön siklanak és így a tárcsát az ajtólaptól eltávolítják, minek következtében az emeltyűrudazat emelkedik. Az cmeltyűruda-5 zat, mielőtt emelkedik, előbb kifelé elmozdulva az elzárómű kapcsolódási felületei mögé nyúl. Ezt a mozgást ismert módon, a vezértárcsában létesített vezetőhasítékok hozzák létre, melyekkel az 10 emeltyűk végén levő csapok kapcsolódnak. Világos, hogy az így kialakított elzáróművek működtetési módja az elképzelhető legegyszerűbb és csak egy részét igényli annak az erőszükségletnek, amely 15 az ékhatással működő, ismert reteszes elzáróműveknél szükséges. Nagy előny, hogy a központi fekvési elzárómű működtető fogantyúja kis magasságban van és így azt kisebb és gyengébb személyek 20 is könnyen .megfoghatjuk, akik így az erejüket teljes mértékben az elzárómű működtetésére fordíthatják. Az elzárómű biztosítása az ajtó nyitott helyzetében nem helyén való zárómozgás 25 ellen, a találmány szerint, igen egyszerűen, úgy történik, hogy az emeltyűrudazatok végét egy-egy rúgó A'eszi körül, melyek az elzáróemeltyű elforgatásakor a rudazat kitolódását meggátolják. A re-30 leszelő rugók kialakítása olyan, hogy a rugók az ajtókávához ütközve benyomódnak, mire a rudazat felszabadul és az ajtót be lehet zárni. A nyitott ajtó elzáró emeltyűinek elreteszelésével mindenekelőtt el-35 kerüljük azt, hogy a zár illetéktelen próbálgatásakor az emeltyűrudak a záróhelyzetbe tolódjanak és az ajtó zárásakor az ajtókávához ütközzenek. A heves ütés következtében ugyanis az ajtókáva a fa-40 lazatban meglazulna és a gázok az így keletkezett hézagokon át az ÓA^őhely belsejébe hatolnának. Másrészt a reteszelő rugók meghosszabbító ütközőrészei az emeltyűrudazat elreteszelt állapotában 45 meggátolják az ajtó heves hozzácsapódását az ajtókávához. Ez a körülmény az ajtó tömítése szempontjából igen fontos, mert ez az erős csapódáskor nyilván tönkremenne. A reteszelő rúgó az ajtó ütését 50 gyors záráskor teljesen felfogja. Az ajtó nyitott helyzetében az emeltyűrudazat elreteszelésének további igen lényeges előnye az, hogy háborúban az ajtó, külön ellenőrzés nélkül, mindig készenléti álla-55 pótban van. Biztosítva vagyunk a tekintetben, hogy az ajtót a legrövidebb idő alatt bezárhatjuk. Hogy ez a zárókészenlét milyen fontos, azt onnan láthatjuk, hogy amikor háború van, a pánikhangulatban külső körülményekre nem figyel- 60 nek és így a zár illetéktelen próbálgatása súlyos következményekkel járhat. A találmány szerinti ajtót zárt helyzetben vagyis amikor az elzárómű a hatását kifejti, az elzárómű nyitása nélkül egy- 65 szerűen kiemelhetjük helyéből. Erre különleges veszélyhelyzetek miatt van szükség, így pl. erős robbanásnál, mely háborúban az ajtót kívülről betemetheti, amikoris az ajtó deformálódik és így a zár 70 működtetése lehetelenné vagy körülményessé válik. Ilyen esetben az ajtót, egyszerűen, az ajtólap alsó végén alkalmazott nyúlványhoz fektetett feszítőrúddal vagy egyéb emeltyűszerkezettel, igen rövid idő 75 alatt, annyira megemelhetjük, hogy az emeltyűrudazat a záróhelyzetéből elmozdul és a kapcsolódási felületek felszabadulnak. E célból a felfekvési felületek az ajtókávára szerelt, megfelelően méretezett 80 nyelvek. A rudazatok azonban az ajtókáva megfelelő mélyedéseibe is nyúlhatnak, melyeknek alkalmas magasságban kijáratuk van, melyen át az ajtó felemelt helyzetében az emeltyűrudazat kivehető. Amennyi- 85 ben a külső eltorlaszolás olyan volna, hogy az ajtót nem lehet kiemelni, akkor ezt a zárt helyzetből még mindig oldani lehet. Evégből a zárrészeket oldhatóan kötjük az ajtólaphoz, melynek szabaddá tételére 90 egyetlen sasszeg vagy fedőcsavar eltávolítása elégséges. A mellékelt rajzok a találmányt részleteiben ismertetik. Az 1. ábra a gázhatlan zárású ajtó egyik kiviteli alakját, az emeltyű- 95 rudazat központi működtetésével, a belső oldal felől tünteti fel. A 2. ábra az ajtó keresztmetszete, az elzáróművel és a fallal. Az 1. ábra szerinti nézetben és a 2. ábra szerinti keresztmetszet baloldalán az 100 elzárómű egyes részei a kapcsoló helyzetben, a 2. ábra jobboldalán pedig a kapcsoló helyzeten kívül vannak. A 1 ajtólap; 2 oldalperemeinek belső felületén 3 tömítéstartó van, mely a szóban- 105 forgó esetben Z-vasból áll. A 3 tömítéstartó és az ajtólap 2 pereme között az — előnyösen — nyursgumiból vagy tömítő szivacsgumiból való 4 tömítés A^an. Természetesen más tömítőanyagokat is 110 használhatunk. Az ajtót az .5 sarokvasalás réA^én felfelé kiemelhetően függesztjük a 2 ajtókávára vagy keretre, melyet szorosan a 7 falba helyezünk és ebben