127142. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tűzálló massza előállítására

Megjelent 1941. évi június hó 16. MAGYAB KIRÁLYI SZABADALMI BffiÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 127142. -szám. . IV/h/1. osztály. — M. 11706. alapszám. Eljárás tűzálló massza előállítására. Veítscher Magnesítwerke-Actíen-Gesellschaft cég, Wien. A bejelentés napja: 1931. évi május hó 26." • A jelen találmány olyan tűzálló massza előállítási módjára vonatkozik, amelyet esetleges sajtolással történt formázás után előzetes égetés nélkül használunk. 5 Előzetes égetés nélkül készített tűzálló kövek csak akkor használhatók, ha ala­csony, közepes és magas hőfokon nagy szilárdságúak. Továbbá tömörek legye­nek és ne zsugorodjanak túlságosan a 10 használati hőmérsékleteknél. Tűzálló mag­nezitköveket rendszerint kb. 1750—1800 G°-on égetett magénziumkarbonátból állí­tanak elő, amelyet őrölve, vízzel keverve, kövekké sajtolnak, szárítanak és végül kb. 15 1750 C°-on égetnek. Ez a második égetés azért szükséges, mert a fenti eljárással előállított kövek szárítás után puhák és 1750 C°-ig való hevítéskor, erős mara­dandó zsugorodást mutatnak. A préselt 20 és égetett téglákat előzetes égetés nélkül,' közvetlenül is lehetne felhasználni, ha sikerülne a kis szilárdságot és rendkívül erős zsugorodást kiküszöbölni. Korábbi kísérletek nem égetett magne-25 zitkövek előállítására nem hozlak ked­vező eredményeket, mert nem sikerült mindkét szükséges fellételt teljesíteni. így. pl. égetett magneziát keverlek össze szer­ves kötőanyagokkal, mint melásszal, len-30 olajjal,' kátránnyal, celluloza-szulfit-hul­ladéklúggal, stb.és kövekké sajtolták. Ezek szárítás iilán jó szilárdságoL eredményez­nek ugyan, de a kemencében váló haszná­latkor szerves alkatrészeik elégnek és kö­zepes hőmérsékleten a kövek puhák. Tb- 35 vábbá nem elég tömörek az égetés előtt; használatban ennélfogva túlságosan össze­zsugorodnak. Égeletlen magnezitköveket előállítottak már égelelt magnezia és­ís MgCU, HC1, -HoS04 vagy hasonló keveré­kéből. Ezek a kövek szárítás után kemé­nyek ugyan, közepes hőmérsékleteken azon-: ban ineglágyulnak, továbbá . égetés előtti kis tömörségük következtében zsugorod­nak. Végül agyaggal kötött kerámiái gyárt­mányok előállításához soványító anyagok, használatát javasolták, csekély agyagmeny­nyiség (2—5o/0 ) hozzáadása mellett. Evég­ből az íigvagot vízzel folvósították és a 40 45 híg agyaghoz — a kötőagyag mennyiség- 50 hez viszonyítva — 1—ll/2°/o lúgot ad|­tak. De az ilyen módon előállított kövek sem felelnek meg a gyakorlati követelmé­nyeknek. , Azt találtuk már most, hogy az égetet- 55 len állapotban használható magneziakövek egyik legfontosabb előfeltétele a sajtolt.és szárított kövek nagy tömörsége. A sajtolt kövek tömörségének javítása az őrölt ke­verék szemcsenagyságának alkalmas ellen- 60 őrzésével vagy pedig nagy sajtolónyomás alkalmazásával érhető el. De ha a leg­kedvezőbb szemcsenagyságot és a legked­vezőbb nyomást is alkalmazzuk, sem kap­hatunk szükséges lómörségu köveket, ha- 6= csak nem alkalmazunk olyan észközökét, amelyek megkönnyítik sajtolás közben eme részecskék folyását és kölcsönös iátlia­tását. ' : • * Ez a nap az 5930/1939. M'' E. sz. rendelet 2. §-a értelmében a volt cseh-szlovák sza­badalmi hivatalnál annak idején tett bejelentés napja.. Csehszlovák szabadalom száma: 50888

Next

/
Oldalképek
Tartalom