127142. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tűzálló massza előállítására

2 127142. Olyan utat találtunk már most, mely' szerint a magneziakeverékben kívánatos kolloidális anyag érhető el, mely a sajtolás után nem csak olyan követ eredmé-5 nyez, amelynek megvan a kívánt tömörsége és nem .mutat tújságos zsugorodást, használatban, hanem amely minden hőmérsékleten a megkívánt szilárdságú is és pedig mind az alacsony, mind a közepes 10 és magas hőmérsékleten is és ennek ellenére sem mutat fel a gyakorlatban kisebb tűzállóságot, mint az eddig használt kövek. • Ilyen kolloidális anyagként képlékeny. 15 agyagot használunk. Agyagnak magneziához való hozzáadása magában véve már ismeretes; de még nem használták fel olyan tűzálló magneziakövek előállítására, amelyek előzetes égetés nélkül alkalmaz-20 hatók és amelyeknek megvan a megkívánt szilárdságuk, tömörségük és térfogatállékonyságuk. Az agyag jelenléte a magneziakövek tűzállóságára és • térfogatállékonyságára 25 azonban káros, ha azt 5«'o-nál nagyobb mennyiségben alkalmazzuk. A találmány szerinti eljárásnál a tűzálló masszát úgy állítjuk elő, hogy lúlhyomórészben (50—860/0) lényegileg holt-30 raégetett magneziát, kb. 10—45°/o krómércet, agyagot 5"/o-ig, vízzel és savanyú elektrolittel, mint pl. nátriumbiszulfáttal öszszekeverünk, nyomás alatt formázzuk és szárítjuk. 35 Amennyiben a leírásban és az igénypontokban a »magnezia« kifejezést használjuk, ezen a jelen találmány szelleme szerint dolomit nem értendő, mivel ez olyan százalékban, tartalmaz mesr.et, hogy 40 azt normális hőmérsékleteken a nedvesség oltaná. A jelen találmány szerint használt magneziában vagy egyáltalában ne legyen mész vagy pedig csak olyan csekély mennyiségben, hogy ne alakulhasson 45 át káros módon hidráttá és ne zsugorodhassák össze a későbbi hevítésnél. Megállapítottuk, hogy pl. 3o/o mész nem káros, de hogy néhány esetben 10°/o mész mellett nem értünk el kielégítő eredményt. 50 Jelen találmány szerint cé'szerűen csak : olyan mennyiségű agyaggal dolgozunk, mely a kielégítő kötéshez szükséges. Az ismertekkel szemben a kötéshez szükséges agyagtartalom csökkentendő, illetve vala-55 mely adott kis agyagmennyiség kötőereje alacsony hőmérsékleten fokozandó. Nedves agyag tudvalevőleg természeténél fogva kolloidális, ragacsos gélt alkot és ez okból alacsony hőmérsékleten jól köt. Ha az agyagot felhevítjük, a víz el- 60 tűnik és az elegy ragacsossága megszűnik, de az szilárd marad. A hőmérséklet emelésével a kötő tulajdonságok növekednek. Nedvesség jelenlétében az egves agyas- 65 részecskéket gél veszi körül. Savanyú elektrolit hozzáadása által az agyag a gélt nyilvánvalóan nagyon hathatósan diszpergálja. Ha azonban magnezia van jelen, akkor nyilvánvalóan az elektrolit diszper- 70 gálja a gélt, mely mindenekelőtt az agyagrészecskéket veszi körül és az a gél azután ismét a magnéziarészecskék körül képződik. A pontos -elméleti folyamatok még nincsenek tisztázva. Abból a tény- 75 bői, hogy a legjobb eredményeket savanyú elektrolilek alkalmazásával, különösen nátriumszulfáttal, értük el, arra következtetünk, hogy az elektrolit savassága a nem kocsonyásított agyagrészecskékkel 80 szembeni nagyobb vegyrokonságával együttesen azt okozza, hogy a savanyú gél diszpergálódik és hogy azután a diszpergált savanyú gél a bázisos magneziával egyesülve, annak külső részecskéi körül 85 felhalmozódik, hasonlóan ahhoz, ahogyan előzőleg az agyagrészecskék körül volt felhalmozódva. Bármi is történjék, kísérletekkel mindenesetre megállapítottuk, hogy savanyú 90 elektrolitok, különösen nátriumszulfát és nátriumbikromát, sokkal hathatósabbak7 mint semlegesek és sokkal hathatósabbak is, mint lúgos elektrolitok, de lúgos elektrolitok is bizonyos kötést hoznak léire. 95 Magas hőmérsékleten a magnezia és agyag között a kötés aránylag alacsony hőmérsékleten keletkezik (azaz kezdődik) és pedig az agyagrészecskék rendkívül finom elosztása következtében, amelyek a 100 magnéziarészecskék körül a gélt alkotják. Agyag nélkül alacsoiry hőmérsékleten bizonyos kezdő kötést kapnálak. Az agyag ezt a kezdőkötést fokozza és magas hőmérsékleten erősebb kötést okoz, mint ha 105 az agyag nem volna jelen. Az agyag elektrolit nélkül közepes hőmérsékleteken hozna létre némi kötést, ez a kötés azonban eleinte túl kicsi lenne, hacsak az; agyagtartalmat nem emelnénk kedvezőt- 110 lenül nagyra. . Az elektrolit hozzáadásával elérjük, hogy alacsony hőmérséklelen is kielégítő