127063. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műgyanták előállítására

Megjelent 1941. évi június hó 16. MAGYAR KIRÁLYI mSaBSí SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 127063. szám. IV/h/1. osztály. — N. 3458. alapszám. Eljárás műgyanták előállítására. E. I. Du Pont de Nemours and Co., Wilmington, Delaware, mint Paul R. Austin és Bayuston Grahern, wílmíngtoní lakosok jogutódja. A bejelentés napja: 1939. évi szeptember hó 27. — Amerikai Egyesült Államokbeli elsőbbsége: 1938. évi szeptember hó 30. Ugy találtuk, hogy kitűnő tulajdonságú műgyantákat kaphatunk, ha poliamidképző komponenseknek keverékét bezárólag a polilioamidképző komponenseket is, karb-5 amiddal kis molekulasúlyú poliamid keletkezéséig hevítjük, majd önmagában vagy karbamid vagy egyéb bifunkcionális amid jelenlétében aldehiddal, előnyösen formaldehiddel reagáltatjuk. Ekként keményít-10 hető gyantákat kapunk, melyek burkolási célokra való átlátszó, szívós és fényes filmeket adnak. E gyanták továbbá szövetek írezésére is használhatók. Ezenkívül hő állal keménvílhelő porokká dolgozhatók 15 fel. A 2.071.250., 2.071.251., 2.071.252., 2:071.253. és 2.130.948. számú amerikai szabadalmi leírások egyenesláncú szuperpoliamidok előállítását ismertetik. E szabadalmi leírá-20 sok igen nagy molekulasúlyú polimerek előállítására való eljárásokat ismertetnek. Oly eljárásokat is ismertetnek, melyekkel a polimerek viszkozitását stabilizálják, vagyis a polimerizálást meghatározott fo-25 kozatban a viszkozitást stabilizáló szerek alkalmazásával megakasztják. Poliamidokat megfelelő monoaminomonokarbonsavakból és ezeknek amidképző származékaiból, mint laktámokból, vagy megfelelő di-30 aminokból és dikarbonsavakból állíthatunk elő. Előállításukat közelebbről az említett szabadalmi leírások ismertetik. A találmány szerinti eljárásnál ezzel szemben kiinduló anyag'ként oly poliamidokat alkalmazunk, melyeknél a polime- 35 rízálási reakciót jóval a nagymolekulájú fonható polimer elérése előtt megakasztjuk. A reakció fő termékei dimérek és trimérek. A reakciónak eme megakaszlásál aránylag nagymennyiségű karbamid vagy 40 annak ekvivalensei alkalmazásával foganatosítjuk. A karbamidot az elméleti mennyiségen túl feleslegben alkalmazzuk, mert a reakcióhoz szükséges magas hőmérsékletek mel- 45 lett a karbamid bizonyos mértékig megbomlik. A karbamid bomlási termékeinek a reakciós termékből való eltávolítását nem kíséreljük meg, mivel azok az ezt követő formaldehiddal való kezeléskor ál- 50 tálában szintén polimerizálnak. Ámbár a reakció túlnyomáson mehet végbe, azt célszerűen légköri nyomáson is foganatosíthatjuk. Ekkor azonban szükséges, hogy a reakciós tömegt közömbös gázból, mint 55 széndioxidból vagy nitrogénből való védőburokkal vegyük körül a végett, hogy az aminokomponensnek levegő által való oxidálását megakadályozzuk. Oldószerek nem szükségesek, mert a karbamid oldószer- 60 ként hat és a reakcióskeverék röviddel a hevítés megkezdése után folyékonnyá válik. Amennyiben oldószer használata mégis szükséges volna, úgy előnyösen fenolokat és krezolokal használhatunk. A reak- 65 ció végén, általában 12 órán belül a terméket pelyhes alakban, valamely nemoldószer, például etilacelál hozzáadásával kicsaphatjuk.