126994. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék anyagok szárítására léghíjas térben

2 126994. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 Jól ismert dolog, hogy az időegységben eltávolítható nedvesség mennyisége és en­nek következtében a szárítás ideje nem­csak a hőmérséklettől függ, hanem áltól a sebességtől is, amellyel a szárítandó anyagok fölött a gőzöket eltávolítjuk, Tényleg megállapítható, hogy az eddige'é használt vákuum-szárító készülékek és el­járások legtöbbjének főhátránya, hogy az anyagok fölölti vízgőzöket nem távolítják el elég gyorsan, aminek lényeges hatása, van a szárítás idejének meghosszabbításá­ban és az eljárás megdrágításában. Ehhez járul, hogy a vízgőzöket edd igeié vákuum­szivattyúval kellett kiszívni, aminek foly­tán nem lehetett elég nagy vákuumot fenn­tartani. A legfontosabb külônlœég a találmány és az eddigelé ismeretessé vált eljárások kö­zött az, hogy a szárítandó anyagokat az eljárás folyamán csakis sugárzott meleg hatásának tesszük ki és így azokat meg­­védjük a vezetett melegtől. A hősugarak <ez esetben a szárítandó anyagokba és azo­kon keresztül hatolnak és egyenletesen, oszolnak cl ezek egész tömegén anélkül,, hogy a sugarak állal először érinteti fe­lületeken valami hátrányos hatás állna elő. Az anyag egész tömegén uralkodó egyen­letes hőmérséklet, amelyet a fenti módon érünk el, azt eredményezi, hogy a víz az anyagnak gyakorlatilag mindegyik pont­ján forrni kénytelen azon a hőmérsékle­ten, amely a léghíjas térnek, illetve a4 alkalmazott nyomásnak megfelel. Ilymó­don az anyag belsejében keletkező elgő­­zölögletés nedvességei szállít az anyag külső rétegeibe és így az anyag nedves­sége egyenletes marad. Ilymódon a külső részek megsülésc, illetve elégési? meggá­tolható, meri hiszen a hőmérséklet ezek­ben a külső részekben sem emdk. dh ■­tik — mindaddig, amíg ezekben nedves­ség van jelen — a víznek az illető nyo­máson érvényes forrpontja fölé, ami pl. 730 mm-es vákuumban 27 C°. A találmány szerint a hősugárzás gya­korlatilag bárminő magas hőmérsékleten is létrehozható. Mégis az ismert eljárá­sokkal szemben a főelőny az, hogy sok­kal magasabb hőfokokai, pl. 125°-ot vagy 200—500°-ot, sőt még ennél magasabb hő­mérsékleteket is alkalmazhatunk anélkül, hogy a kezelt anyagok külseje, vegyi vagy biológiai összetétele megváltozna mindad­dig, amíg azokban nedvesség van jelen. Csak amikor a kezelt anyagok oly so­kat vesztettek víztartalmukból, hogy hő­mérsékletük a víznek az alkalmazott nyo­másnál levő forrpontja fölé emelkedik, ke- 6u letkezik valamelyes veszélye annak, hogy az anyagok megváltozhatnak. Ha a víz­tartalom annyira csökkent, hogy megkö­zelíti az előír! határt, a sugárzó meleg hő-> fokát fokozatosan csökkentjük és a mele- 65 gílést megszüntetjük ezen a ponton, mi­által a szárító művelet befejezést nyer. I Az a tény, hogy a meleg sugárzása igen magas hőmérsékleteken létesíthető a szá­rítandó anyagokra gyakorolt minden ká- 70 ros hatás nélkül, azt is lehetővé teszi, hogy a szárítás idejét lényegesen csökkent­sük. Ilymódon a találmány lényeges jellem­zője az, hogy a szárítandó anyagot, mi- 75 kor azt léghíjas térben szárítjuk, kizáró­lag csak sugárzó hővel melegítjük és meg­­védjük a melegvezeléstől, amellett a- hő­sugarakat oly melegforrásból (fűtőelemek­ből) véve el, amelyek a tartó alapzatok- 80 kai együtt a készülék mclegvezelő részei­től el vannak szigetelve és a szárítandó anyagoktól oly távolságban vannak, hogy ezek az anyagok csak sugárzó meleg há­lásának lehelnek kitéve. 85 Hogy meggátoljuk a közvetlen hőveze­tést a hőforrásból ahhoz az alapzathoz, amelyen a szárítandó anyag fekszik, a hőforrás és megfelelő módon az alapzatok is jól szigetelve vannak a készülék me- 90 legvezelő részeitől. Ezt a szigetelést lét­rehozhatjuk azbeszttel, fadeszkákkal vagy egyéb effélékkel. ‘ Amint fentebb már említettük, a gyors szárítás szempontjából fontos, hogy a víz- 95 gőzt a készülék elgőzölögtető vagy szárító zónájából gyorsan távolítsuk el. A talál­mány érielmében a vízgőznek ez a gyors elszállítása az elgőzölögtető zónából úgy történik, hogy hőmérsékletkülönbséget tar- 100 tunk fenn e zóna és egy hűtő- vagy sű­rítőzóna közölt, amely az elgőzölögtető zónában van. Az említett sűrítő zónában; a gőzök kondenzálódnak és a kondenz-i vizet e zónából eltávolítjuk. A sűrítő zó- 105 nát úgy létesíthetjük, hogy a vákuumkészü­lék egy vagy több falát hatásos hűtőal­katrészként szerkesztjük vagy ily hűtő­részekkel látjuk el. k gőzöknek az elgő­zölögtető zónából történő eltávolítását még 110 jobban meggyorsíthatjuk egy vagy több szellőzlelővel vagy hasonlóval, amelyet az­­elgőzölögtető zónában alkalmazunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom