126288. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy vagy több egymás fölött fekvő, vékony, ellenállóképes rétegnek szilárd testeken való előállítására

2 126288. haladó hőmérsékletig való felhevítésnél érik el. Ekkor az illető elemeknek vízszegény oxidhidrátrétegei vannak jelen. E lerögzítést a rétegek előállítása közben is 5 úgy érhetjük el, hogy oxidhidrátokat vagy azoknak keverékét a többé vagy kevésbbé felhevített tárgyakra, pl. kolloidális oldataik elporlasztásával lecsapjuk. Egyenletes rétegek előállítására leg-10 egyszerűbb eljárás, ha a tárgyat a lecsapandó közeg ködébe visszük be. Ilyen ködöt különös finom elosztásban kapunk, ha vízzel felbontható valamely vegyület gőzáramát vízgőzzel engedünk keveredni, 15.pl. úgy, hogy a halogénidot fúvókával a szobalevegőben levő tárgyra ráfújjuk. Minthogy, pl. víztartalmú sziiieiumoxidrétegekkel már jelentékeny alacsony fénytörési számot érünk el, ezért gyakran 20 egyetlen egy rétegnek felvitele elegendő a felületi visszaverődés kielégítő csökkentésére. Hatása azzal még javítható, hogy a lecsapódás közben vagy utána elgőzölögtelhető, szétbomlasztható vagy kémiai sze-25 rekkel kioldható anyagokat, mint pl. paraffinokat, szerves savakat vagy azoknak sóit behatásba hozzuk és felmelegítés útján beágyazzuk. Erősebb felhevítés, kémiai szétbontás, vagy egyéb behatás útján 30 azután ezeket az anyagokat, vagy részeket megint eltávolíthaljuk, amiállal a lerögzített oxidhidrátréleg likacsos szerkezeti összetétele és ezzel a mechanikai ellenállóképesség csökkentése nélkül csök-35 kenteit fénytörési szám keletkezik. Különös ellenálló rétegeket kapunk, melyeknek fénytörési száma kb. 1,4-ig lefelé és még 2,0-ig felfelé emelkedik, ha a wolfram, molibdén, a periodikus rend-40 szer elemeinek harmadik csoportjának, szén kivételével negyedik csoportjának vagy a nitrogén kivételével ötödik csoportjának oxidhidrátjaiból indulunk ki és arról gondoskodunk, hogy a végül elő-45 állított rétegek legalább fele részéig ezeknek az elemeknek valamely vagy ilyenek keverékének oxidhidrátjából álljon. Nagyfénytörésit rétegek előállítására célszerűen a titán, cirkon, ón vagy ólom oxidhid-50 rátjaiból és kisfénylörésű rétegek előállítására az alumínium vagy szilícium oxidhidrátjaiból indulunk ki. A lanthán, tantál és thorium is alkalmas nagy fénytörésű rétegek előállítására, azonban nagy 55 áruk miatt kevésbbé jönnek tekintetbe. Példaképpen megemlítendő, hogy a vízszegény sziliciiimhidroxidréteg fénytörési száma kb. 1,45 és a vízszegény titánhidroxidrétegé kb. 2.10. Habár a találmány alkalmazása különö- 60 sen fontos az átlátszó testek visszaverődőképességének csökkentésére, mégis jelentőséggel bírhat, hogy más cél elérésére is ilyen rétegeket vigyünk fel. így pl. oly rétegeket állíthatunk elő, amelyek igen tömőt- 65 lek és kémiailag ellenállóak és az alattuk levő testei gyakorlatilag marás ellenében kélelesen védik. Ez nemcsak kémiailag érzékeny üvegből való tárgyakra nézve bír jelentőséggel, hanem Tértiből vagy szer- 70 ves, duzzadó anyagokból való tárgyak számára is. így pl. ezüsttükrök megfekeledését meggátolhatjuk és aluminiumtükrök visszaverőképességét nemcsak a kezdeti értéken tarthatjuk, hanem ez értéken fe- 75 lül is fokozhatjuk. Ily réleg optikai felületek relusálására is felhasználható. Ha emellett a rétegek fénytörési száma olyan, mint az üvegé, akkor ezek a retusálások teljesen láthatatlanok. Ezek tehát, pl. csak 80 különös feltételek alatt, pl. a vastagságkülönbségek inlerferometrikus megfigyelése útján megfigyelhető titkos jelek felvitelére használhatók. Azonkívül ilyen rétegek csekély mérvű megnedvesíthetősége 85 megváltozott kémiai felületi hatásuk (katalizátor) vagy villamos tulajdonságuk slb. értékesíthetők. Ismeretes megpuhulási hőmérsékletig felhevített üvegtárgyakon díszítési célokra 90 a rétegeket, melyek interferencia színek (úgynevezett irizáló lüszterszínek) révén, létesülnek úgy előállítani, hogy e üvegtárgyakat fémsók gőzeinek tesszük ki vagy azokra fémsók oldatait fecskendezünk. Ez 95 ismeretes eljárástól a találmánynak megfelelő hőmérsékletnél, mint a milyen a tárgy megpuhulási hőmérséklete, hajtjuk végre, mert különben a kezelendő felületek optikai célokra hasznavehetetlenek vol- 10° nának. Sőt a találmánjoiak megfelelő eljárás általánosságban végrehajtható, anélkül, hogy a hőmérsékletet 250 C°-on túl kellene emelni. Az új eljárás végrehajtásánál bizonyos 105 nehézségek léphetnek fel. így, pl. a kívánt tiszta rétegek helyett, könnyen keletkeznek többé vagy kevésbbé egyenletes szóróképességű rétegek, azaz a felületek a füstszínűtől a tejszínűig elhomályosodva 110 látszanak. E hiba elködösítelt kolloidoldatok (különösen a titán és a kovasav) felfecskendezésénél éppúgy erősen felléphetnek, mint olyan halogénidoknak a nedves