126176. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső és hozzávaló kapcsolási elrendezés

2 126176. hetjük el, hogy a csőben folyó elek­tronáramot, melyet a valóságos kató­dától az anóda felé való haladása köz­ben két helyen külön-külön vezérlünk, 5 mery helyek, illetve e helyeken ve­zérlő külön-külön vezérlőszervek az elektronáram pályája mentén egymás után vannak a katóda és anóda között elhelyezve, a katódától távolabb fekvő 10 (tehát második) helyen olyan szervvel vagy szervekkel vezéreljük, melyek az elektronáram elektronjait eltérítik, de vissza nem fordítják. E szervek cél­szerűen a katódalengelyen átmenő va-15 lamely síkban fekvőén egymás után el­helyezett fémpálcák vagy pedig a sík­ban fekvő (tehát a katódához képest sugárirányú) lemezek, melyekre az osz­cillálorf észültségét kapcsolhatjuk. Az 20 ilyen cső anódáját a találmány szerint úgy alakítjuk, hogy rajta egy vagy több palástmenti nyílás legyen, melyek­nek a katódatengellyel párhuzamos szimmetriatengelye szintén abban a 25 síkban fekszik, melyben a fentemlített egy vagy több eltérítőszerv foglal he­lyet. Ezeket a nyílásokat célszerűen úgy alakítjuk ki, hogy az anódáram­nak az első vezérlőrács feszültségére 30 vonatkoztatott meredeksége az eltérítő­szerv feszültségével lehetőleg lineáris összefüggésben álljon. A nyílás ekénti kialakításának célja a páros rendszámú harmonikus rezgések kiszűrése. Az 35 anóda fentemlített palástmenti nyílásai előtt, e nyílásokban, vagy azok mögött, célszerűen elektronfelfogó ernyők van­nak, melyek adott esetben szintén áramforrásként használhatók és me-40 lyeket célszerűen tágszemű, az isme­retes fogórácsokéhoz hasonló kialakí­tású, ráccsal vehetünk körül, szekun­dércinissziójelenségek káros hatásainak kiküszöbölése céljából. A csőben, mely-45 nek anódája legalább két rácson, kívül az eltérítőszerveket is körülveszi, elő­nyösen még további rácsok is foglal­nak helyet, még pedig az eltérítőszer­vek és az anóda kőzött. 50 Megjegyezni kívánjuk, hogy »eltérí­tőszervek« alatt jelen leírásban és igénypontokban olyan szerveket ér­tünk, melyek síkjában a katódatengely bennfekszik (ellentétben a rácsokkal, 55 melyek egyes meneteinek síkjai a ka­tódatengelyt metszik) és melyek oly el­rendezésűek, hogy csakis elektroszta­tikus eltérítőhatással, de nem tértöltő­hatással való vezérlésre alkalmasak. A találmány szerinti cső elvi lelépi- 60 lését, működését és néhány foganato­sítási példáját részletesebben alantiak­ban a csatolt rajzzal kapcsolatban is­mertetjük, melynek 1—3. ábrái három különböző foganatosítási alak elektró- 65 darendszerét vázlatosan, a katódaten­gelyre merőleges síkmenti keresztmet­szetben, bura, tartozékok, stb. nélkül mutatják. Az 1. ábrán látható cső közvetett ?o fűtésű — 1.— katódáját a szokásos al­katú —2— vezérlőrács veszi körül, melyre vezérlőfeszültségként az erősí­tendő jelfeszültséget kapcsolván, az modulátorrácsként fog működni. E rá- 75 csőt a pozitív potenciálra kapcsolandó —3— gyorsítórács veszi körül és ez utóbbi rács által gyorsított elektronok második helyen vaió vezérlése a —4— eltérítőlemezek útján történik. E lemé- 80 zek síkja az elektronok áramlási irá­nyával egybeesik és egymástoli távol­ságuk nagy, úgyhogy potenciálváltozá­saik csak az elektronok haladási irá­nyának változását (azaz röviden élté- 8 5 rítésüket) okozhatják, de nem kény­szeríthetik a —3— rácson már áthaladt elektronokat arra, hogy visszafordul­janak, azaz a katóda felé áramoljanak. Az —5— anóda —5x és 5y— nyílásai- 90 nak egyik szimmetriavonala a —4— lemezek síkjában fekszik és e nyílá­sok mögött a —6— eleklronfelfogóle­mezek foglalnak helyet. Az ilyen elvi alkatú cső heverőkap- 95 csolásban következőkép működik: Az —1— katódából kilépő elektro­nokat a —2— modulátorrács a szo­kásos módon vezérli, a —3— rács pe­dig felgyorsítja, úgyhogy az e rácsot íoo elhagyó elektronok tovarepülésükkor a —4— eltérítőlemezek hatókörzetébe kerülnek. Ha e lemezek potenciálja elég magas pozitív potenciál, az elek­tronáram ennek hatása alatt a lemé- 105 zek mentén összeszűkülvén, illetve meg­sűrűsödvén, nagy része az —5x— és —5y— nyílásokon át a —6— lemezek­hez fog jutni. Ha azonban a —4— lemezek potenciálja kevésbé pozitívvá, no sőt esetleg zérussá válik, akkor e le­mezek az elektronáramot csak meg­osztják, de irányában alig vagy nem befolyásolják és így az elektronáram túlnyomórésze az —5— anódát fogja 115 érni a —6— lemezek helyett. Minthogy tehát e csőnél az elektro­nok a második vezérlés hatása alatt

Next

/
Oldalképek
Tartalom