126176. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső és hozzávaló kapcsolási elrendezés

Í2fft7«. 3 aeei fordulhatnak vissza és az eltérí­fcőlemezek pozitív feszültsége folytán a kisülési térben való felgyülemlésük (megtöriódásuk) sem következhet be, 5 az ilyen csővel mindama hátrányokat kiküszöbölhetjük, melyeket a fentiek szerint e jelenségek az ismert, mind­két helyen ráccsal vezérlő, csöveknél előidéztek. 10 Minthogy az eltérítő szervek az anód­áram ot és így annak a —2— rács fe> szültségvállozásaira vonatkoztatott me­redekségét vezérlik, multiplíkatív keve­rést kapunk, ha az eltérítőszervekre a 15 helyi rezgéseket (az oszcillátorfeszült­séget), az első vezérlést végző rácsra pedig az erősítendő rezgést, pl. jelfe­szültséget kapcsoljuk. A találmány szerinti csőnek a 2. áb-20 rán látható foganatosítási alakjánál az 1. ábrán is feltüntetett (és a 2. ábrán is az 1. ábráéval azonos jelzésekkel jelölt) szerveken kívül még további rá­csokat is használunk. Az eltérítőszer -25 veket is körülvevő —7~ rács gyorsí­tórács, mely egyben villamos árnyé­kolásra is való és így célszerűen elég nagy pozitív potenciálra van kapcsolva. Az ezt körülvevő —8— rács fékező-30 rács és így negatív potenciálra kap­csolandó, mi célszerűen az —1— kató­dával való vezetői összekötése útján történhet. A —9— rácsok az anóda és a —6— ernyők közötti szekundéremisz-35 sziós jelenségek meggátiása céljából alacsony feszültségre vannak kapcsol­va. E rácsok fogórácsokhoz hasonló, tágszemű alkatúak, hogy az elektronok megtorlódását ne idézzék elő, és szin-40 tén az —1— katódával lehetnek ösz­szekötve. E csőnél a —2— vezérlőrács sajátos alkatú, amennyiben tartódrót­jaihoz a —11— fémlemezek vannak erősítve. A rács ilyen kialakításának 45 célja az, hogy a katóda által kibocsá­tott elektronoknak lehetőleg nagy része távozzék oly irányban, melyben való áramlása esetén az eltérítő szervek be­folyása alá kerül és nem juthat máso-50 dik vezérlés nélkül az anódához. E cél­ból a —2— rácsot bármely más alkal­mas módon, pl. vastag rácstartódrótok használatával, is alakíthatjuk ki úgy, hogy elektronátbocsátóképessége az el-55 térítőszervek síkjában nagyobb legyen, mint az arra merőleges síkban. A találmány szerinti csőnél anódára­motnem csak az anódából, hanem az elektronfelfogóernyőkből is vehetünk, ha az utóbbiakat egymáshoz képest el- 60 lenütemű kapcsolásba kapcsoljuk. Erre alkalmas csövet mutat a 3. ábra. E cső­nél a két —4— eltérítőlemez egymás­sal nincs közvetlenül összekapcsolva, hanem azok ellenütemben való vezér- 65 lésre használhatók, a páros rendszámú harmonikus rezgések kiszűrése céljá­ból. Az ilyen csőnél az anóda külön­leges kialakítású, mert a —10 és 10'— hasítékok, valamint az —5x és 5y-— 70 nyílások négy részre osztják, melyek közül az azonos felfogólemezzel szom­szédos részek egymással össze vannak kapcsolva és ellenütemű kapcsolásban vannak a felfogólemezekkel összekap- 75 csolva, azaz a —6a— lemez az —5b— ánódarészekkel, a —6b— lemez pedig az —5a— ánódarészekkel van össze­kötve. A találmány szerinti cső egy célszerű 80 foganatosítási alakjánál a külön oszcil­látorcsövet azzal takaríthatjuk meg, hogy a fenti elektrődarendszerl tartal­mazó burába még oszcillátorrendszert is építünk be, melynek katódája azonos 85 lehet a keverőelektródarendszer kató­dájával. Az elrendezés ez esetben olyan lehet, hogy a katódának a keverőelek Irodarendszerből kinyúló részét veszik körül az oszcillátorrész elektródái, me- 90 lyek közül az anóda magában a csőben lehet a keverőelektródarendszer eltérí­tőlemezeivel összekapcsolva. Noha a találmány szerinti csövet fen­tiekben keverőkapcsolásban való hasz- 95 nálatra ismertettük, megjegyezni kíván­juk, hogy az erre korlátozva nincs, ha­nem más kapcsolásban is használható, pl. olyan ismert kapcsolásban, melyben mindkétféle vezérlőszervei azonos tör- 100 vény szerint változó feszültségre van­nak kapcsolva. A találmány szerinti cső anódája, valamint elektronfelfogó er­nyői és/vagy eltérítőlemezei adott eset­ben áttörtek is lehetnek. A cső anódája 105 azonban minden esetben palástmenti nyílásokkal van ellátva és a katódán kívül legalább két rácsot és ezekkel ösz­sze nem kapcsolt egy vagy több elté­rítőszervet vesz körül, amelyek, mint 110 ez a rajz összes ábráin látható, olyan elhelyezésűek, hogy külső szélük az anóda palástmenti nyílásának határvo­nalán belül fekszik, sőt e külső szélük és a nyílás közt célszerűen egy vagjr n5 több rács is foglal helyet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom