126086. lajstromszámú szabadalom • Eljárás savanyú folyadékok, különösen savanyú víz savtalanitására
126086. 3 különleges módon megszilárdított anyagokhoz, mint a nem sókból előállított anyagokhoz alkalmazható. A kötőanyagok alkalmazása azonban nem okvet-5 lenül szükséges, hanem csak járulékos, bizonyos körülmények között mindenesetre célszerű fogás. így pl. kb- 4 liter folyadékmennyiségben 150 g anilint sósav, nátriumio klorát és szervetlen vagy szerves természetű oxigénátvivő (példaként csupán a vanadint vagy vasvegyületeket vagy az aminofenolokat említjük meg) hozzáadása mellett, előnyösen hidegben, 15 pl. 0—20°-nál, emeraldinklórhidráttá alakítunk át. Az oxidációs folyamat aránylag lassan folyik le és l1 / 2 —2 nap alatt befejeződik. Az előállított emeraldinklórhidrátot kisajtoljuk, kimossuk 20 és megszárítjuk. A mosást nem kell az oldott anyagok teljes eltávolításáig folytatni, minthogy akár minden mosás nélkül is, szárítás után a megfelelő szemcsés anyaghoz jutunk, amelyből a 25 vízben oldható anyagok könnyen kimoshatók, bár az eddigi kísérletek szerint a kimosás a kapott végtermék keménységére előnyösnek látszik. A szárítás közönséges hőmérsékleten vagy 30 magasabb hőmérsékleten is foganatosítható, pl. 100°-on, azonban a lassú szárítás a termék fizikai tulajdonságaira előnyösnek látszik. Az ezen előírás szerint előállított termék megfelelő 35 szemcsézés után szűrőkben jól alkalmazható anyagot ad, minthogy kielégítően kemény és ellenállóképes. Pl. oly szemcsenagyságokat alkalmazunk, amelyek 1 cm2 -enként 81 szemű szitán át-40 hullanak és cmz -enként 400 szemű szitán visszamaradnak. Vízbe helyezve, bizonyos duzzadás lép fel. A szárazon szemcsézett termék 200—250 g-ja vízben, duzzadás után 1000 cm3 térf.o-45 gatot ad. Ha azonos módon és azonos hígításban o-toluidinből a megfelelő metilezett festőanyagot állítjuk elő, úgy rendkívül jó, igen ellenállóképes terméket ka-50 punk, amely megfelelő szemcsézés után kiválóan használható. Ha a fentebb emeraldinklórhidrát előállításához megadott keverék koncentrációjánál lényegesen feljebb me-55 gyünk, pl. a háromszoros koncentrációra, úgy sokkal lágyabb és könnyebben széteső anyagot kapunk, amelyhez kötőanyag alkalmazása ajánlatos. A,fentebbinél nagyobb hígításnál viszont még keményebb lepényeket ka- 60 punk. melyeknek mechanikai ellenállóképessége még nagyobb, mint a fenti előírással készülteké. Ha pl. kb. háromszoros hígítással dolgozunk, szárítás után olyan emeraldinklórhidrátot 65 kapunk, amelynek litersúlya 1 72 —2-szer akkora, mint a fentismertetetté. A termék hatékonysága, azaz savakkalszembeni felvevőképessége a téregységre vonatkoztatva megfelelően növeke- 70 dik. Ha anilin helyett pl. metafeniléndiamint alkalmazunk, szintén mechanikailag rendkívül szilárd és a bázis és sav közötti váltakozó átalakulással szemben 75 rendkívül ellenálló terméket kapunk. Hasonlóak a viszonyok a többi bázisos festőanyagoknál, pl. ha az anilint klóranilinnal, toluidinnel, ß -naftilaminnal vagy poliaminokkal, pl. m-fenilén- 80 diaminnal vagy egyéb homológokkal, vagy helyettesítési termékekkel, pl. hidroxi- és aminocsoportokat tartalmazó vegyületekkel, amilyenek pl. az aminofenolok, mely utóbbiak, mint fentebb 85 említettük, katalizátorként is szolgálhatnak, helyettesítjük, vagy ha az emeraldin vagy vele rokon vagy hozzá hasonló termékek előállítását más katalizátorokkal vagy akár más savakkal is 90 foganatosítjuk. Gyakran előnyösnek mutatkozott a reakció-oldat tökéletes összekeverése után pl. keveréssel, az oldatot minden további elegyítés nélkül egyszerűen ma- 95 gárahagyni, mikoris egy, az egész folyadékot kitöltő, gélszerű massza képződik. Előnyös továbbá, ha az átalakulást alacsony hőmérsékleten, pl. 0—30° között hagyjuk végbemenni. 100 Célszerűnek mutatkozott továbbá a festőanyagok előállításához való keverékhez védőkolloidok adagolása, mint amilyenek pl. vízben oldható fehérje, enyv vagy más, keratinezett anyagok 105 feltárásával kapott oldható testek, vagy más hasonló hatású anyagok, mint amilyeneket a textiliparban szulfonsavak (törökvörösolaj) vagy hasonló anyagok • vagy mésszel és savakkal ki nem csap- no ható vegyületek, mint pl. Igepon, alakjában alkalmaznak. Ezeknek az anyagoknak az alkalmazása a festőanyagok nagyobb diszperzitásban való kicsapódását idézi elő, miáltal a csapadékok íiö kolloktális jellege fokozódik. Végül kitűnt, hogy igen hígított oldatokkal dolgozva, pl. már a fent meg-
