126086. lajstromszámú szabadalom • Eljárás savanyú folyadékok, különösen savanyú víz savtalanitására

4 126086. adott hígításnál is, akkor is kaphatunk szűrőkben való használatra alkalmas anyagokat, ha a klórhidrátokat vagy az egyéb savakkal kapott sókat abban az 5 oldatban, melyben keletkeztek, közvet­lenül visszük át a bázisokba, azután ki­sajtoljuk és megszárítjuk, vagy pedig ha a kisajtolt sókat sajtolás és adott esetben mosás után alakítjuk át bázi-10 sokká. Eközben úgy járhatunk el, hogy ezt az átalakítást közvetlenül csatlakoz­tatjuk a sajtoláshoz, ül. mosáshoz, vagy úgy, hogy a sókat újból vízben diszper­gáljuk és ekkor foganatosítjuk a bá-15 zissá való átalakítást, alkáliás hatású anyagok hozzáadása által. Az így ka­pott termékek azonban mechanikai tar­tósság tekintetében a sókból kapottak­nak általában alatta maradnak. Itt is 20 célszerű a fentismerteteti szilárdítást foganatosítani. Minthogy olyan eineraldin, amely a fenti smertetetlől különbözik, alkáliás oldalban is előállítható, mely azután 25 természetesen szabad bázisként kötő­dik meg, a fentiek erre az oxidatív kon­denzáció útján kapott termékekre nézve is fenn állanak. Mint már említettük, az aminők vagy 30 aininelegyek melyek általában kon­denzációs termékek oxidációs termé­keinek előállítására a legkülönbözőbb féleségű katalizátorok alkalmazhatók. Kitűni, hogy különösen a savanyú kö-35 zegbeu való oxidációval kapott konden­zációs termékeknél (mint fentebb már említettük, ilyen termékek alkáliás kö­zegben is előállíthatók) lehetőleg nagy­diszperzitású sók előállítására, mely te-40 hál. a kolloid jelleget lehetőleg megkö­zelíti, a savmennyiség nem közömbös, hanem a legelőnyösebb savmennyiség minden katalizátornál más, és hogy a savmennyiség az alkalmazott sav tajlá-45 jától, pl. sósav vagy kénsav, is függ. így pl. más savmennyiségre van szükség, ha katalizátorként vanadinsa­vat vagy vaskloridot használunk. A vas­klorid esetében nagyobb savmennyisé-50 gek alkalmazhatók, mint a vanadinsav alkalmazásánál. Mindenesetre azonban olyan savmennyiséget kell használni, mely, mint fent már említettük, lehető­leg gélszerűen megdermedő végtermé-55 kékhez vezet, mert a szárított termékek keménységére ez a diszperziófok döntő anélkül, hogy a megkötési idők ezáltal Lúlságosan elhúzódnának. A fentemlített festőanyagoknak, mint olyanoknak alkalmazásánál ezen festő- 60 anyagok rostokon helyetfoglaló meg­festésekként is alkalmazhatók, különö­sen olyan rostokon, amelyek maguk is alkáliás jellegűek, mint a gyapjú, vagy effélék. Ezáltal a festőanyag ha- 65 tása még fokozódik, minthogy a festő­anyag eloszlatása ilyenkor lényegesen finomabb. Lehet azonban a festőanya­gokat magukbanvéve hatástalan anya­gokra, amelyek hordozóanyagul szol- 70 gálnak, már a keletkezésnél lecsapni, úgyhogy itt is biztosítva van a festő­anyagok finom eloszlatása és ennek el­lenére a szűrési lehetőség kiváló. Olyan anyagokként, melyekben a festőanyago- 75 kat keletkezésükkor lecsaphatjuk, meg­említhetjük pl. a faszenet, aktív szenet, cellulózát, kerámiai masszákat, horzsa­követ vagy hasonló anyagokat. Az al­zatanyagoknak természetesen ugyan- 80 csak azzal a tulajdonsággal kell rendel­kezniük, hogy azokat se neutrális víz, se gyenge szavak, vagy alkatiak oldatai meg ne támadják. Minthogy ezek a festőanyagok szer- 85 ves oldószerekben részben oldhatók, az alzatanyagok impreguálásánál úgy is eljárhatunk, hogy a festőanyagokat ilyen szerves oldószerekben, pl. alko­holban, oldjuk és ezekkel a szerves ol- 90 (lőszerekkel olyan porózus anyagokat, amilyeneket fentebb említettünk, im­pregnálunk és az oldószert magát az­után elpárologtatjuk. Ilyen módón az alzalanyagokon a festőanyagok igen 95 hatásos bevonata keletkezik. Porózus alzatanyagok alkalmazása elő­nyös, azonban nem okvetlenül szüksé­ges, minthogy ilyen bevonatok nem­porózus alzatanvagokon is előállítha- íoo lók. A feiitemlítetl anyagok alkalmazási lehetősége természetesen nem csupán olyan vízre terjed ki, amely előzetes hidrogénion-kicserélés folytán savanyú- 105 vá vált, hanem azonos módon sóknak vízben való oldataira is, melyek hidro­génion-kicseréléssel savanyúak lettek, vagy magukban véve savanyú oldatok­ra; pl. használható az eljárás tenger- no vízből sómentes vagy sószegény víz elő­állítására; mimellett általában a hidro­génionkicserélők és a fentemlített anya­gok többszöri váltakozó behatása szük­séges. 115 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás savanyú folyadékok, különö­sen savanyú víz, savtalanítására, me-

Next

/
Oldalképek
Tartalom