125748. lajstromszámú szabadalom • Forgatónyomaték változtató

•> 125748. az a lényege, liogy az Összes fogazások mindig kapcsolatban maradnak és, liogy a kettős kerc'kmű egyik részének működésije lépését tagjai egyikének egy meg-5 határozott forgásiránynál bekövetkező önműködő záródása idézi elő, m,íg a másik rész üresen jár és e mozgási szakasz alatt forgatónyomatékot, s ezzel teljesítményt nem visz át. Ez, a záródás az, egye-10 nesvonalú lengések tetszőlegesen állítható kilrndüléseinek megfelelően bármely helyzetben kell hogy bekövetkezhessek, még pedig esak egyik értelemben, míg a -forgásnak a másik értelemben nagy hftitás-15 fokkal kel] végbemennie. Ezt a záródást a találmány szerint ngy érjük el, hogy -\ két fordító-kerékmíí mindegyikének mindkét fala, két csiga kerékből éjS hozzátartozó esigiából álló berendezéssel van össze-20 kötve, melyek közül az egyik esiga emel kodéi-i szöge olyan kicsiny, hogy a csiga minden körülmények között önzáró, míg viszont a mrisik csiga, >m,agas hatásfok elérése végett, lehetőleg nagy emelkedési 25 szöggel bír. A o-'ignkerekek Fogai csali egyfelől érintkeznek a csigák meneteivek még pedig" n forgásérteleunnirl ellenkező oldalon jelentős jutókkal bírnak, úgy hogy az egyik forgásértelemnél az egyik SO csiga és a másik forgatói-telemnél a másik lép működésbe. A két csigái előtétkeréknn'í köti össze. A záróhatás úgy jön léire, liogy az illető forgási értelemben az egyik csigakerék hozzáfekszik az ön-35 záró csigához, s ez akadályozza meg forgásában, míg viszont az üres járatú hatás akkor következik be, amikor ellenkező forgáséi-telemnél a második csigakerék a nem önzáró1

csigát és a fentem-40 líteit előtétkerékmn útján az önzáró csigát is hajtja. Az így egyenirányítóit és sebesség tekintetében a hajtótengely forgásszögének sin2

-, ill. coss-é-vel arányos l'orgólongések, akkor közös kerékmiűben .5-5 egyesíttetneik ngy, hogy ebből egyenletes forgás áll elő. Az egyenletes hajtóforgásriak változtatható kitérésű egy sin2

- és egy cos2

-longésre való felbontásához megjegyzendő, hogy az idő-sebössággörbék le-50 folyásának megfolelőeii mind a gyorsulás, mind a növekedés folyamata igen kedvezően megy végbe, s ennek következtében nagy fordulatszámokat enged meg, anélkül, hogy túl nagy tömegerők, vagy 55 épen lökőhatások állanának he. Az 1—17. ábrákon, a találmány két foganatosítása alakját mutatjuk be példaképén. Az 1. ábra^azt a szerkezetet ábrázolja, amely az, egyenletes hajtóíorgást egyenes- 60 vonalú lengésekké alakítja át. A 3. és 4. ábra azt mutatja, hogyan változtatható az eredeti lengések nagysága (amplitúdója). A 2. ábra a lineáris lengéseknek forgóvag-y ingamozgássá való átalakítását itün- 65 téti fel. Az 5—11. ábrákon az\egyenirányítók egyikét látjuk egészben, i valamint részleteihen ábrázolva, míg a 12. ós 13. ábrán az a körbenjáró kerékmű látható, amely a két forgómozgást egy egyenletes 70 bajtómozgássá egyesíti. A 14. ábra ugyancsak: ősszel rendezést mutat. Végül a 15., 1(>. és 17. ábrák a berendezésnek egy második fogan.-itosítási alakját tüntetik fel. amely a hajtótengely forgószögének 75 sin"-, ill. cos-'-ével arányos sebességű egyenesvonalú lengéseket hoz léire. Nevezetesen a 15. és Ki. ábra a részleteket, a 17. ábra pedig a két részlengést létrehozó összelrendezést ábrázolja. 80 Az 1. ábra az 1 és 2 hajtóitengelyekrő! azonos fordulatszánitmal hajtott görbével határolt 3 é« 4 tárcsákat mutatja; a görbe alakját az a felvétel sziabja meg, bogy a kél tárcsával az 5 és (i görgők útján ál 85 landöan érintkező, egyenesben vezetett 7 tolónid egyenesvonalú lengéseket végezzen, mim.'lleit e 7 i úd mindenkori sebes sósre mindig arányos legyen az 1 és 2 ten

1- '.~ gelyok 7. forgásszögének sin'-'-ével. Az idő- 90 útdiagramo't — tehát a mozgási törvényt — ilykép a fentmegadott sebesség-idótörvényének W k- a J

r k. sin« . cos a + r szerinti 'integrálásaval kapjuk, .ahol k és r 95 állandókat jelölnék a íniuusz-jel a sin2

-, a plusz-jel pedig a cos2

-lcngése,kre vonatkozik. Ha az így talált, a 0" és 180° közötti forgás-szöghöz, ill, időszakaszhoz: tartozó R útszakaszokat felvisszük a, megfelelő, egy 100 tetszőlegesen választott 8 alapkörtől kiindulva, a tengelyen átmenő sugarakra., mégpedig a 0—0' kiindulási irány két oldalán, akkor a tárcsa keresett kerületi alakja a sugarak végpontja, mint közép- 105 pontok körül az 5 és 6 görgők «ugarával vont körök érintő (burkoló) görbéjeként adódik. Amiint az 1. ábrából látható, a 3 és 4 tárcsák azonos alakúak lesznek, amtv lyek az 1 és: 2 tengelyekhez, képest is azo- no nos helyzetet foglalnák el. Könnyen belátható, hogy a két- másik, a nézetben fel nem tünteteitit görbe kerületű tárcsa, amelyek a másik tol órád sebességét egy cos2-