125626. lajstromszámú szabadalom • Dörzskapcsoló sebességváltoztató hajtóművekhez
4 135626. A kapcsoló működésmódja a következő: A kapcsoló bekapcsolására az i7 kézikereket mindaddig forgatjuk, míg az i kapcsolórész érintkezésbe nem kerül a ó lemezekkel. Ha a k kapcsolórész még nem volna kapcsolóhelyzetben, a lemezeknek már gyönge érintkezése is elegendő ahhoz, hogy a k kapcsolóidét a k5 meneten elforgassa az eltolás megkezdésének az ellő érésére, minél tovább mozdul el eközben a k kapcsolófél, annál erc'sebb lesz a súrlódás és a kapcsoló ezzel biztosan eljut a kapcsolóhelyzetbe. Az említett mozgás támogatására a k2 és a k rész közé még 15 a q rugók vannak helyezve, amelyek a csavarmenetek irányában fejtik ki hatásukat. Amikor a k kapcsolófél a végleges kapcsolóhelyzetben van, az i és az i4 gyűrű közötti rugók oly mértékre vannak összefő nyomva, amely a forgatónyomatéknak a kapcsolóval való átviteléhez megkívántatik. Ha már most nagyobb sebességfokozatra való kapcsolás folytán a c keréknek és ezzel a k2 résznek az a tengc-2f> ly én él nagyobb sebességet adunk, akkor a k kapcsolórész a k5 meneten annyira visszacsavarodik, amíg a dörzskapcsoló oldása teljes nem lesz. A 4. ábrában vázolt készülékkel mármost az a és a c rész 30 közötti hatékony kapcsolat létesítése akkor is lehetséges, amikor az erőfolyam a gyorsítás irányában van jelen; e célból ugyanis az i7 kéziforgatly út továbbműködtethetjük úgy, hogy az i gyűrű 35 a k kapcsoiófelet mindaddig követi, míg a kapcsoló a kapcsolatot ismét helyre nem állítja. A gyorsítóhatás megszüntetése pl. akkor kívánatos, ha a kapcsoló jármű hajtóművébe van beépítve. JárműhajtóíO műben ugyanis gyorsítás nemcsak magasabb sebességí'okozatra való kapcsoláskor következik be, hanem akkor is előállhat, amikor a jármű lejtőn nagyobb sebességet vesz fe], mint amely a hajtásnak megfelel-4S ne. Ez esetben a gyorsítóhatás megszüntetése helyénvaló, mert csak ekkor lehet a motort, ismert módon, a jármű fékjeként használni. Az eddig leírt kiviteli alakokban csak 50 tisztán mechanikusan működtetett kapcsolórészek vétettek figyelembe, természetesen lehetséges e részeket más eszközökkel is működtetni, tehát pl. elektromágnesekkel, nyomólevegővel vagy nyo-55 mófolyadékkal stb. A kapcsolók mozgó részeinek mágnessel való mozgatására az 5. ábra mutat példát. E kiviteli alak oly gyorsítókapcsoló, amellyel a gyorsítás bekövetkezik, akármilyen is a haj tógép forgásiránya, vagyis eo a gyorsítás bekövetkezik a hajtómotornak; úgy előre-, mint hátravivő forgása alatt. Ezzel adva van a lehetőség olyan hajtómű használatára, amelynek az előmenetre is, a hátramenetre is több sebes- 65 ségfokozata van, és amelyben az erőátvitel megszakítása az egyik sebességfokozatról a másikra való átkapcsoláskor el van kerülve. Az 5. ábra szerinti kapcsoló olyan lemezes kapcsoló, melyben a 70 m lemezek a mozgatható i és k rész között vannak elrendezve. Az i kapcsolórészt az i2 karral kívülről tudjuk mozgatni, míg a k részt önműködően a hajtómű mozgatja. 75 Ez a k rész hosszirányban egy másik k1 rész agyán csúszik és kapcsolóhelyzetben az s nyomórugók tartják mindaddig, míg az r mágnestekercsben nincsen áram. Ha azonban az r mágnestekercsen át 80 áramot vezetünk, akkor a k és a k1 rész úgy hat egymásra, mint a mágnes és horgonya és az s rugók hatása ellenében összenyomódnak, minek követ kézi ében a lemezeskapcsoló kikapcsolódik. Az r 85 mágnestekercs kapcsolói a k1 és k 2 rész között fekszenek. E két rész a fent leírt módon egymáshoz képest viszonylag elmozdulhat és ezt a viszonylagos elmozdulást használjuk fel a villamoskapcsolók !)() működtetésére. Például a k2 és a k 4 menesztőt, mint a 0. ábra keresztmetszetben mutálja, közvetlenül fel lehel szerelni a w1 , \v a , \v s érintkezőkkel úgy. hogy az. erőátvitelnek a hajtóműben lévő 95 iránya szerint egyszer a w1 és a w 2 , másszor a w1 és a w 3 érintkezők közötl létesül áramvezető összeköttetés. A w2 és a w3 érintkezőhöz a f 2 és a t 3 csúsztatógyűrű vezeti az áramot, míg egy harmadik 100 t1 csúsztatógyűrű az áramot közvetlenül a mágnestekercsbe vezeti. A berendezés elektromos részcinek kapcsolásmintájál a 7. ábra mutatja. A t1 csúsztatógyűn'í közvetlenül az u áramforrással van össze- 105 kapcsolva, míg a t2 és f 3 csús?tatógyűrü vezetéke a w4 , \\ ;5 , w 6 kettőskapcsolón ál az árramforrás másik sarkával van összekötve. A w6 kapcsolókar állását a hajtó- f motor kapcsolójával hozzuk függő vi- 110 szonyba; ha például a motor forgását forgattyúval szabályozzuk, melynek ke- 1 zépállásból jobbra vagy balra való for- | gatása a motort előre- vagy hátramenetre kapcsolja, akkor a w6 kapcsolókar köz- H5 vétlenül e forgattyúra lehet helyezve, A motor forgásiránya szerint aztán a w4 és w s érintkező köücíik essze az áram-
