125366. lajstromszámú szabadalom • Ionkisütőcső fényívszerű kisüléssel nagy váltófeszültségek egyenirányítására

31egjelent 1940. évi november lió 15-én. ^ÄE^ ^&% SZAÍ5ADALMT MIRrtsXö SZABADALMI LEÍRÁS 135366. SZÁM. Vll/d. (VII/g.) OSZTÁLY. — ~P. 9334. ALAPSZÁM. Ionkisütőcső fényívszerü kisüléssel nagy váltófeszültségek egyenirányítására. N. V. Philips' Gloeilampeiifabrieken cég Eindhoven ben (Németalföld). A bejelentés napja 1939. évi január hó 2. Németországi elsőbbsége 1939. évi január hó 2. A találmány ionkisülőcsó íényívszerű kisüléssel nagy váltófeszültségek egyénirányítására, mely cső kiváltképen előnyösen aktivált izzókatódát, továbbá az 5 üvegburaval szorosan körülzártysík mellső felületű, hengeres anódát, valamint az anódához hasonló alakítású, vele koaxiálisari szemben elhelyezett, a katódát oldalt körülvevő olyan fémernyőt tartal-10 maz, melynek sík mellső felülete harántirányban, az anóda mellső felületével párhuzamosan, az anóda mellső felületétől való d távolságának legalább négyszercsére terjed és melyben a katóda előtt 15 átbocsátó nyílások vannak. A jelzett fajtájú ionkisütőcsövek ismeretesek mind kis és közepes, mind nagy egyenirányítandó feszültségekhez. Az első helyen emiitett esetben különös nehéz-20 ségek nem adódtak, mert nem fenyegetett különösen erősen annak a veszélye, hogy a kisülés a zárófázisban káros visszagyujtássá fejlődik. Itt ugyanis olyan nyomásokat alkalmaztak, amelyeknél a 25 p.d szorzat a szokásos elektródaközre való tekintettel oly értékű volt, mely a cső gáz- vagy gőztöltésére érvényes Paschen-féíe görbe minimumától jobbra feküdt. Ahhoz, hogy az említett káros 30 jclcnsegeket elhárítsuk, elégséges volt tehát, hogy az elektródaszerkezet veszélyeztetett részeit védetlen és. pl. az anódátólj elegendő távolságban rendezzük el. Nagy üzemi feszültségeknél azonban 35 más helyzet adódott, mert jelentékenyen kisebb nyomásokkal kellett dolgozni. Ennek folytán ugyanis a kisülés hajlamossá vált arra, hogy a védendő elektródarészekre éppen a nagyobb közöknél menjen át, mert a Paschcn-f éle minimumtól balra fekvő p.d értéknél éppen az elektronok szabad úthosszánál hosszabb, „akadályoztatásnélküli" erővonalutak azok. amelyek az átütés létesülését elősegítik. ,, Aka dály ózta t ásn élküli'' erő vona la knak azok tekintendők, amelyek az uralkodó, gáznyomásnál a Crookes-féle sötéttérnél nem hosszabbak, úgyhogy az e vonalak mentén vándorló, a negatív elektródáról származó elektronok nem találnak alkalmat arra, hogy a semleges gázmolekulákkal az önálló kisüléshez szükséges számú összeütközéseket létrehozzák. Ha arra törekedtek, hogy egyszerű csőszerkezethez jussanak, rendkívül nehézséget okozott ezeknek az „akadályoztatásnélküli" erővonalaknak teljes kiküszöbülése és ezzel nagyobb zárófeszültségeknél a visszagyujlások fellépésének elhárítása. Igen nagy váltófeszültségek egyen irányításán ál, ha úgynevezett an óda karokat nem alkalmaztak, éppen ezért arra kényszerültek, hogy nagy térszükségjetnél "is 65 többnyire bonyolult ernyőszerkezeteket alkalmazzanak' és ekként az elektróda köré nyúló erővonalak fellépését teljesen elhárítsák. Az ernyők ilyen alakítása az előre irányuló fényív nem kívánatos, kb. 20—30 Volt nagyságrendű feszültségveszteségeit okozta, ami viszont a cső 40 45 50 55 60 70