125366. lajstromszámú szabadalom • Ionkisütőcső fényívszerű kisüléssel nagy váltófeszültségek egyenirányítására

2 135366. terhelhetőségét csökkentette, illetve azo­nosan megmaradó teljesítmény esetén a kisütőedény feleslegesen nagy méreteit eredményezte. Ezek az akadályok az előre 5 irányuló gyujtófeszültséget is nem kívá­natos módon fokozták. Különösen az előre irányuló gyujtófeszültség és a feszültség­veszteség káros növekedése adódott, ha, amint ezt már javasolták, a katódát min-10 den oldalról körülvevő ernyő a már erősen higított gáz- vagy gőztöltést a katóda kör­nyezetében térbelilcg túlságosan nagyon korlátozta. Ekkor ugyanis az ionizálás feltételei jelentékenyen rosszabbodnak, 15 úgyhogy nagyobb feszültségre van szük­ség ahhoz, hogy a szükséges töltéshordo­zókat ütközési ionizálás révén létesítsük. A találmány célja rendkívül egyszerű ernyőszerkezet létesítése, mely lehetővé 20 teszi, hogy említésre méltó áramot nagy zárófeszültségnél aránylag kicsiny és egy­szerű szerkezetű csőben egyenirányítsunk anélkül, hogy ezzel kapcsolatosan az előre irányuló feszültség olyan veszteségét idéz-25 nők elő, amely a kisfeszültségű csöveknél szokásos értékeket észlelhetően megha­ladja. E célból a találmány szerint több rendszabályt meglepően kedvező módon kombinálunk. 30 1. A kiváltképen előnyösen hengeres katóda az ernyő síkjával párhuzamos el­rendezésű és közvetlenül e sík mögött vani úgyhogy a katódának az anódához legközelebbi része, merőleges vetületben, 35 az anóda felé le van fedve. 2. Az ernyő nyílásait akként választ­juk, hogy a katóda és anóda közötti, extrémváküumra vonatkoztatott áthatás az ernyőn keresztül legalább 0,1. 40 3. A katódaernyő az anódától elnéző irányban nem terjed tovább, mint a kató­dának ugyanezen irányban fekvő része. 4. Az anóda és az ernyő kölcsönös távolságának szorzatát a gáz- vagy gőz-45 töltés üzemi nyomásával 0,15.10-s és 15.10—3 mm.cm között választjük. Ezek a kombináltan alkalmazandó rendszabályok azt célozzák, hogy a p. d szorzat kisüléstechnikailag lehetőleg ked-50 vező és a Paschen-f éle minimumtól balra fekvő értékénél egyrészt az anóda és az ernyő közötti átütést megakadályozzuk, másrészt azonban a tulajdonképeni ki­sülési tér térbeli korlátozását nem visz-55 szűk annyira, hogy az ionizálás feltételei észrevehetően rosszabbodjanak. Emellett felesleges, sőt kevéssé ajánlatos, hogy az ernyőt hosszabb darabon vezessük az üvegfal mentén, mert az ernyőnek a fal­hoz való ilyen messzemenő alkalmazko- 60 dása nélkül is az anódáLól az ernyő külső oldala mentén a katóda hátsó oldalához akadálytalanul menő erővonalak lefolyá­sát elégséges mértékben ellensúlyozhat­juk, ezenkívül pedig előnyös, hogy a ki- 65 sülési térnek közvetlenül az izzókatódá­val határos részét térbelileg túlságosan ne korlátozzuk, vagy azt minden oldalról ionizátlanító felületekkel körülvegyük. Jobb, ha e körzetben a kisülés túlságos 70 akadályoztatását elkerüljük és, különösen az ernyőnek hátrafelé nyitott szerkezeté­vel, az előre menő feszültségben a veszte­séget rendkívül alacsony értéken tartjuk. Etekintetben a találmány szerinti cső kis- 75 feszültségű csőtől gyakorlatilag nem kü­lönbözik és ez a cső rendkívül kis mére­teknél meglepően nagy záróképességet mutat. Lehetőnek bizonyult hátrafelé nyitott és az edény falához, különösen 80 pontosan nem igazodó, a találmány sze­rinti ernyővel 15.000 Volt csúcsértékkel rendelkező nagyságrendű feszültségek ki­fogástalan zárása. Az ekként elérhető térmegtakarításra jellemző, hogy az alább 85 közelebbről ismertetendő ábrák szerinti típusú cső csakis egy rendes rádióvevőcső nagyságával rendelkezik.' Feltehető, hogy a találmány szerinti elrendezés kedvező hatása különösen arra 90 vezetendő vissza, hogy az anóda és az ernyő közötti elektrosztatikus mező a zárófázisban igen homogén, úgyhogy a mezőerősség számára az egyáltalában el­érhető legkisebb egyes értékeket kapjuk, 95 míg másrészt, az anóda és az ernyő kerü­letén levő élek szokásos lekerekít és én él, az erővonalaknak a hengerélen való össze­szorulását annyira messzemenően elkerül­jük, hogy ennek az élnek az edényfalhoz 100 való aránylag kis hozzáigazodásánál és az ernyő hátsó oldalának igen nyitott kivitelénél is elkerüljük azt, hogy a'kató­da hátsó oldalát vagy ennek hozzaveze­téseit az akadályoztatásnélküli erővona- 105 lak károsan túlságos mennyisége elérje. A találmányt közelebbről a rajzon váz­latosan feltüntetettfoganatosítási példája kapcsán magyarázzuk meg: A rajz 1. és 2. ábrái a találmány sze- no rinti cső két vetületét léptékhűen mu­tatják. Az ábrázolt egyenirányítócsőnek üveg­ből való 1 kisütőedénye van, melybe a 2 izzókatóda és a 3 ernyő a 4 és 5 elek- ni tródatartók segélyével a cső alsó részében

Next

/
Oldalképek
Tartalom