125248. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keményíthető kondenzációs termékeknek előállítására
2 125248. szel együtt, a szokásos módon az e célra alkalmazott, ismert készülékeikbe b?viszsziik, szénhidrogének hozzáadása azonban a kondenzáció közben is vagy az exoter-5 mikns kondenzációs reakciónál ennek fékezésére történhetik; pl. sajtol óma-sszák feldolgozásánál, e magymolekulájú, gyengén telítetlen szénhidrogének a sajtolópornak a töltőanyagukkal való keverésé-10 nél és homogenizáiásánál a sajtolóporhoz hozzáadhatok, mimellett a sajtolóporra feldolgozott (őrölt) kondeaizátumi előállítása ,a találmláay szerint alkalmazandó termékek hozzáadáisával vagy anélkül 15 történhetik. Minthogy a találmány szerint alkalmazandó szénhidrogének több, egymástólv mindenekelőtt viszkozitásuk által különböző lepárlási frakcióban vannak, a min-20 denkor alkalmazandó frakciókat célszerűen a kívánt yégtetfmelk egyes céljához illesztve választjuk ki. Ezen egyes frakciók összeférhetőségélt azoknak az alkalmjazandó gyanta, illetve annak kompo-25 nensei egy próbájával való főzésével állapítjuk meg. A frakciók forrása határa előnyösen lígy választandó', hogy az a kondenzát kemiényedési hőmérséklete fölött legyen, mimellett ajánlatos biztonsági 30 okokból, azaz hogy elegendő mozgásteret szerezzünk, a forrálsi határokat vákuumban vizsgálni. Rendszerint a magasforrpontú és nagyobb mértékben viszkóz frakciók alkalmazandók. 85 A szóbanforgó szénhidrogének a kondenzátokban elsősorban szerves töltőanyagként szolgálnak, alkalmazásuknak azonban ezentúl még egész sor igen említésreméltó előnye van. így e szénhidrogé-40 nek a kondenzációs reakcióhoz való hozzáadásuknál plasztifikátorokként hatnak, melyek a szokásos plasztifikátoroktól (pl. trikrezirfoszf attól) eltérően keményedésnél a masszából nem távoznak el, hanem 45 a kondenzációs termeik alkotó résziéivel egységes masszává válnak; a találmány szerinti adalékkal a kondenzát folyóképessége javul anélkül, hogy emellett a kemónyedési idő jelentősen meghosszab-50 bodna. Ez, pl. az úgynevezett „lágy" massza alkalmazásával szemben — amelyet ismeretesen hevítés alatt való többé vagy kevésbbé rövid keveréssel kapnak, mimellett csak gyengén előkeményített 55 masszák érhetők el — a folyó massza nagy előnyét nyújtja, amely ennek dacára messzmenően előkemónyíthető; minthogy ugyanis a találmány szerint alkalmazandó szénhidrogének ömlesztő- és kenőszerekként is halnak, a termék rugalmas 60 marad anélkül, hogy az előkeményítési Iclyaniat zavarva lenne. A találmány szerinti adalékok ezen hatása azonban a gyantának a töltőszerekkel való kielégítő homogenizálását, valamint messzemenő t;5 (lőkpjiiényítést és ezzel a sajtolási tartam 3üegrl; -vidítését teszi lehetővé. Az említett szénhidrogének ezen hatása azonban a találmány szerinti adalék nélkül készített kondenzátok feldolgozásánál 70 is fellép, ha az abból készített sajtolóporba a szóbanforgó szénhidrogének megfelelő mennyiségét (a keveréknek kb. 1—5%-át) a hengeren bedolgozzuk, úgyhogy a sajtolópornak a találmány szerint 75 alkalmazandó termékek hozzáadása melletti feldolgozásánál a szokásos kemőszereket, mint sztearinsav, montanviasz, stb. mellőzhetjük. A találmány szerinti adalékok azonban 80 ezen túl a kondenzát műszaki tulajdonságait is megjavítják. így a találmány szerint előállított „fenolkondenzát" tipusú műgyanták a késztermék rugalmasságának jelentős növekedését mutatják, külö- 85 nősen világosan mutatkozik ez az alkalikusan kondenzált fenol-, illetve krezolformaldehid-gyantáknál. A kondenzátok a közönséges kondenzátoknál nagyobb mértékben ellenállóképesek zsírokkal és 90 más olajokkal, savakkal és hígított alkáliákkal szemben. A leírt eljárással elért töltőanyagtartalmú koindenzátökat a lakkelőállításnál szokásos oldószerekben (spiritusz-benzol- 95 keverékben, metileikloihexanolban, acetonban, stb.) oldhatjuk és ekkor kályhán száradó műgyantalakkokat kapunk, amelyek jó villamos tulajdonságaik miatt elektrotechnikai lakkoknak vagy pl. papír vagy too slzövedékek telítésére, rétegezett munkaanyagnak alkalmasak és amelyek zsírok, olajok, savak éis hasonlók elleni nagy ellenáalóképességükkel tűnnek ki. A találmány szerint alkalmazandó t05 szénhidrogéniek keményíthető vagy nem keményíthető gyantákkal való kondenzálj ait azonban műgyantakombinációs lakkokká is feldolgozhatjuk úgy, hogy e kondenzátokat a szokásos módon száradó no olajokkal, pl. faolajjal főzzük; kitűnt, hogy ez esetben a száradó olajokat, mint a standolaj, lenolaj, faolaj, stb. egészen vagy részben a szóbanforgó szénhidrogénekkel helyettesíthetjük. E kombinációs- 115 lakkok felépítése a találmány szerinti
