125056. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kenőolajok előállítására

2 12 505C. vetjük alá, amikoris a krakkolás feltételeit úgy választjuk, hogy telítetlen szénhidrogénekben gazdag szénhidrogénkeverék képződik. A szénoxidokból és hidro-5 génből kapott cseppfolyós szénhidrogének említett frakcióinak ilyen krakkolását előnyösen mérsékelt nyomáson, pl. 12—15 atm. túlnyomáson és 450° és 550° közötti hőmérsékleteken végezzük. A krakkolással <o kapott, nagy telítetlen szénhidrogéntartalmú krakkolási termékeket, egészben vagy részben, azaz bizonyos frakciók ledesztillálása után magában véve ismert módon vízmentes alumíniumkloriddal (15 vagy hasonló, kondenzálóan ható szerekkel hozzuk össze, amikoris kondenzálással és polimerizálással viszkóz olajokat kapunk, melyeknek, kenőolajokként használva, rendkívül előnyös tulajdon-20 ságaik vannak. A termékek viszkozitása a hőmérséklettől egész rendkívülien csekély mértékben függ, azaz rendkívülien előnyös viszkozitási pólusmagasságuk és másrészt olyan alacsony dermedési pont-25 juk van, hogy a szintézissel kapott kenőolaj még alacsony külső vagy üzemi hőmérsékleten is kenőanyagként hat. Különösen jól használható kenőolajokat kaptunk a krakkolási termékek 200°-ig forró 8) részeinek felhasználásával. Ezek mindenekelőtt említésreméltóan alacsony dermedési pontjukkal tűnnek ki. így pl. olyan kenőolajokat kaptunk, melyek viszkozitási pólusmagassága 1,75—1,9 ab-35 szolút, viszkozitása 50 C°-on 12—22°E és dermedési pontja —32 C° és —20 C° között van. Különösen kiemelendő az olajfilm rendkívül nagy szakítási szilárdsága erősen megterhelt csapágyakban. 4() Az új kenőolaj éppen ennél a tulajdonságánál fogva, alacsony dermedési pontjával kapcsoltan, számos felhasználási célra különösen alkalmasnak mutatkozik. A.z eljárás szerint kapott kenőolajok 45 tulajdonságai a gyantaképződési, valamint a kenőolajok elkokszosodásánál fellépő szénképződési hajlam tekintetében •i legjobb kenőolajok erre vonatkozó ulajdonságainak semmilyen tekintetben 50 sem állnak mögötte. A kondenzálószerek mennyisége, melyre a leírt módon kapott krakkolási ternékek kondenzálásához -és polimerizálásához szükségünk van, a szokásos határok .55 Cözött mozog. Azt találtuk azonban, hogy épen az eljárás szerint alkalmazott kiindulási anyag a kondenzálószernek a kiindulási szénhidrogének új adagainak kondenzálását célzó többszörös felhasználását engedi meg. A termékek külön- 60 választása után fennmaradó, a kondenzálószert tartalmazó réteget tehát a találmány értelmében ugyanezekhez a kondenzálási reakciókhoz többször felhasználhatjuk. Célszerű a már használt konden- 65 zálószer ismételt alkalmazásánál a kondenzálási hőmérsékletet esetről-esetre megfelelően fokozni. Ez a művelet az eljárás foganatosításához szükséges kondenzálószerek lényeges megtakarításával 70 jár. Emellett a kondenzálószer többszörös alkalmazásánál a kenőolajok minőségének megrosszabbodását nem észleltük. így pl. az első adaghoz használt katalizátort új adagokkal végzett kondenzálási reakciók- 75 hoz nyolc ízben használtuk anélkül, hogy kimerült volna. Míg az eddig ismert szintézises kenőolajok előállítását célzó eljárásoknál 6—10 rész termelt kenőolajra 1 rész alumíniumkloridra volt szükség, 80 a kenőolajoknak a jelen eljárás szerinti előállításánál ugyanaz a katalizátor többszöri felhasználásával a szükséges menynyiséget legalább 1/10-ére csökkentjük. Az eljárás szerinti kondenzálószerben 85 elért megtakarítást, melyet az alumíniumkloridnak a kondenzálandó kiindulási anyagok új adagaival való többszörös összehozása tesz lehetővé, semmiesetre sem lehetett előrelátni. Sőt inkább attól 90 kellett tartani, hogy éppen a krakkolással kapott szénhidrogénkeverékek, miután elgyantásodásra hajlamos alkotórészeket tartalmaznak, a katalizátort a legrövidebb időn belül használhatatlanná teszik. 95 Tényleg azonban ennek ellenkezőjét figyelhettük meg. A cseppfolyós krakkolási termékek kondenzálásánál reakcióba nem lépett szénhidrogénrészeket a kenőolajoktól 100 való különválasztásuk után újólag krakkolásnak és ismételt feldolgozásnak vethetjük alá. A találmányt az alábbi példákkal közelebbről magyarázzuk: 405 1. Példa: 1 térfogatrész szénoxidból és 2 térfogatrész hidrogénből levő,kénvegyületektől megtisztított gázt kb. 180°-on és közönséges nyomáson kobaltkatalizátor no fölött elvezetünk. Reakciógá/>t kapunk, hielyből lehűlés után cseppfolyós szénhidrogének válnak ki. A reakciógázt aktív szén fölött vezetjük át, hogy belőle < a gázalakúan maradt, alacsonyan forró 115