125054. lajstromszámú szabadalom • Eljárás formált alakzatoknak poliamidekből való előállítására
2 125054. gyakat oly eljárással kell önteni, amely vegyi átalakulást fizikai folyamattal egyesít, miáltal az öntési folyamat további eljárási lépés bevezetésével, neve-5 zetesen a keményitéssel, meghosszabbodik és bonyolultabbá válik. Végül meg kell említeni, hogy fröccsöntésre alkalmas anyagok meglévő fajtáinak, például különösen merev, kemény és mechanikailag *o szilárd testek előállítására alkalmas formába való átalakítása csak korlátozottan lehetséges. Mivel a fröccsöntéses eljáráshoz eddig alkalmazott valamennyi termék képlékeny tömeg volt, ezeknek az anya-1J> goknak nincsenek meg azok az élesen elhatárolt olvadási pontjaik, mint a kristályos szilárd testeknek és ezek az öntési eljárásnál csak oly mértékben lágyulnak meg, hogy ezeket az anyagokat csak 20 35 kg/cm2 —1400 kg/cm 2 nyomások alatt lehet képlékeny állapotban formába folyatni. Ez az állításunk ugyanígy vonatkozik az úgynevezett megkeményíthető gyantákra. Mivel azok a hőmérsékleti 25 határok, melyek között a gyanta meglágyul, igen tágak, az öntési hőmérséklet e határok között messzemenően változtatható, mimellett csak arra kell ügyelni, hogy elegendő nyomást alkalmazzunk, 30 hogy a folyékony tömeg a formába folyj ék. Fémek öntésénél azok termikus stabilitása kihasználható azáltal, hogy a megömlesztett anyagnak egy részét készletben tároljuk és ebből a készletből az 35 öntéshez mindenkor szükséges mennyiséget levezetjük, hogy ily módon közbeiktatott nyomókamrát tápláljunk, vagy pedig az anyagot közvetlenül a formába fecskendezzük. Az ilyen eljárás, amelyet 40 az a sebesség, amellyel biznyos mennyiségű anyag megolvasztható, nem korlátoz, igen gyors és folytonosmunkafolyamatokhoz alkalmas. Az öntési eljárás eddigelé messzemenően korlátozva volt 45 alacsony olvadású ötvözetekre vagy fémekre, mint alumíniumra, cinkre vagy ónra és teljesen alkalmatlan volt közönséges képlékeny tömegeknél való alkalmazásra ez utóbbiaknak azon termikus 50 instabilitása miatt, amely az ezeknél az eljárásoknál szükséges hőmérsékletek hosszú ideig tartó behatásánál jelentkezik. Ügy találtuk, hogy kristályos, szinte-S5 tikus, egyenesláncú polimerek fröccsöntéses eljárással kielégítő módon dolgozhatók fel oly tárgyakká, melyeknek szokatlan jó szívóssági és szilárdsági tulajdonságaik vannak. Ezek a polimerek oxigén távollétében termikusan stabilak 60 még azon hőmérsékletek fölött is, amelyek az öntéshez szükségesek. Ezeket az anyagokat különleges tulajdonságú tömegek előállításához szükséges különböző anyagokkal befolyásolhatjuk anélkül, hogy a 65 polimereknek meglévő kívánatos tulajdonságai megváltoznának. Ezenkívül, mint azt alább ismertetjük, e polimereknek élesen meghatározott olvadáspontjaik vannak, minek következménye a 70 szilárd halmazállapotból a folyékony halmazállapotba való hirtelen átmenet. Ezért ilyen polimereknek a fröccsöntéses eljáráshoz való alkalmazásakor rövidebb munkafolyamatokkal dolgozhatunk, mert 75 a már a formában levő anyag gyorsabban dermed meg és ezért abból gyorsabban távolítható el. A találmány értelmében kristályos, szintetikus, egyenesláncú polimerek formálásakor a fémöntésnél szo- 80 kásos eljárást alkalmazunk. Ennek az eljárásnak az alkalmazása, mely eljárás lényege abban van, hogy megömlcsztett polimereket készlettartányból önműködő fröccsöntőgép fúvókájához vezetünk, 8f. különösen előnyös ily polimerekhez, mert fröccsöntéses eljáráshoz használt más szervesanyagok bomlanak, ha azokat hosszabb ideig oly hőmérsékleteken tartjuk, amelyek a megömlesztendő anyag 90 folyékonnyá tételéhez szükségesek. Kétséges továbbá, hogy a közönséges hőképlékeny anyagok között van-e sok olyan, amelyek bomlás vagy depolimerizálódás nélkül hevíthetők oly hőfokra, 95 amelyeknél a szükséges folyékony halmazállapotot elérjük. Míg fémből készült formált testek, amelyeket az öntési eljárással állítottak elő, sok esetben ridegek vagy más módon mechanikailag gyen- ion gébbek, mint az olyan cikkek, melyeket ugyanabból a fémből más gyártási eljárással állítottak elő, a találmány szerinti eljárással szintetikus egyenesláncú polimerekből nyert tárgyak minden fizi- 105 kai tulajdonság tekintetében más eljárásokkal nyert polimerekkel összehasonlíthatók. A nevezett fajtájú szintetikus egyenesláncú polimereket a 2071250., 2071253. 110 és 2130948. számú amerikai szabadalmi leírások ismertetik. Ezekben a leírásokban kétdimenziójú polimerekről van szó, amelyek bifunkciónális összetevőkből vannak felépítve. Példaként megemlít- ii5 jüka polimerizálható monoaminokarbon-
